Hód-Mező-Vásárhely, 1875. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1875-09-12 / 37. szám

V-ik évfolyam. 1875. «S7-ik szám. Vasárnap, szeptember 12-én. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kv. A lap szellemi részét illeti­ közlemények a szerkeszti­­hez, III. tized , 892. sz. a. Zrinyi­ utca küldendők.­­HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A három­t­asáb­os petitsorért egyszeri beiktatásnál 10 kr, kétszerinél 6 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyílt térben a h­áromdasá­­bos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek díjai a szerkesztőhöz, vagy Sze­gedre a kiadóhoz küldendők A dárdai és hód­mező-vásárhelyi választó közönséghez. A legfájdalmasabb helyzetek egyike, oly megtiszteltetést, melyet polgártársaink szeretete nyújtott, köszönettel visszahárítani, mely kény­szerű helyzetbe hozott engemet az uj válasz­tások korszaka, melyben három választókerü­let­ bízott meg képviseletével s azok közül egyet, kell választanom, a másik kettőről leköszönnöm. Az elhatározás nem volt rám nézve köny­­nott, mert, mind a három kerületben az önzet­len hazafiús szeretet és személyes megbecsül­tei,és legnagyobb bizonyságaival találkoztam. Ha a hálaérzetre hallgatok, úgy Dárdá­nak kell vala­ adnom az elsőbbséget, mely en­gem a múlt választások alkalmával ötszörös bukás után karolt fel, minden utánjárás, fel­szólítás nélkül, s három év alatt gyengesé­geimet megismerve­, azok dacára is újra meg­választott, képviselőjének. Ha pedig a képviselői megválasztásban a dicsvágy kielégítését, a diadalt kerestem volna, úgy ezt kétségtelenül a k.­m.-vásárhelyiben találtam volna fel, mert Magyarországnak, legtisztább magyar nép lakta, nagyságra nézve első sorban álló városát, képviselhetni való­ban ok a büszkeségre. S midőn mégis a budapesti VIII. kerület megbízását fogadtam el, erre bizonyára nem az ösztönzött, mintha ehhez a szeretet na­­­­gyobb mértéke kötne le, vagy a főváros egyik kerületének képviseletét nagyobb tisztességnek tartanám, hanem azon helyzet, hogy itt érint­­­kezhetem választóimmal folytonosan, itt kér­hetem ki tanácsaikat válságos nagy törvény­hozási feladatoknál s választóim közvélemé­nyét naponként figyelemmel kísérve, abból saját, meggyőződésemhez erőt, meríthetek. Elhatározásomra pártnézet nem volt be­folyással. Mind a kétféle párt, mely a válasz­tások alkalmával velem szemközt állott, sok­kal inkább bírja tiszteletemet, s hazafias törek­véseinek elismerését,­­bár azoknak útjait nem követem is,­ hogy sem azon aggodalommal küz­döttem volna, váljon nem kerül-e felül egyik vagy másik ott, a­honnan vissza fogok lépni? Meg vagyok felőle győződve, hogy tisztelt vá­lasztóim nem a személyt, választották meg bennem, mely sok kifogás alá esketik , hanem az elvet, melyen hazánk üdve alapul. Azért kérem, maradjanak az elvnek h­ivei ezentúl is, s ha tőlem megvonják is a szere­tetek melyet megérdemelnem nem adatott, ré­szesítsék abban azt, ki önök bizalmát elve ifik iránti hűséggel lesz szerencsés újból meg­nyerhetni. Csekély személyem részéről biztosíthatom önöket, hogy életem legfelejthetlenebb napjai közé fogom számítani azokat, melyekben önök hazafias lelkesedéséből nehéz pályámhoz buz­dítást meríthettem, s minden helyzetben, min­den alkalommal fogadom és megtartom, hogy a választásaikkal megtisztelt kerületeknek m­i szolgáj a leendők, úgy saját helyi érdekeiknek, valamint a közös haza nagy érdekeinek, cse­kély tehetségem szerinti előmozdításában. Az okozott keserűségért, bocsássanak meg. Hazafias buzgalmukat jutalmazza meg a ma­gyarok istene. Kelt Budapesten, 1­875. sept. 9-én. Mélyen tisztelő honfitársuk Jókai M­ó­r. Az uj mértékek népies ismertetése. (Folytatás.) III. S u 1 y ni é r t é k e k. A súly mértékek alapegysége a gramm. A gramm­­súly egy centiliter köbtartalmu edény 4 Celsius fok me­legü viz súlyával egyenlő. Tiz ily grammocska, magya­rul „terecs“, egy dekagrammot tesz, mert hiszen deka, tizet jelent. Száz dekagramm egy uj fontnak, idegen szó­val egy kilogrammnak felel meg. Tudjuk­ a föntebbiek­­ből, hogy a kiló ezret jelent; alaposan mondja ezért a görög kifejezés az ujfontot kilogrammnak, mert épen 1000 gramm súlyt nyom. 100 kilogramm egy uj , vagy méter mázsát; 10 méter mázsa egy tonnát tesz. Hasonlítsuk össze a leendő uj súly mértékeket a régi bécsi súlymértékekkel : 1 gramm = 1/só rész lat. 7 dekagramm = 4 lat. 1 kilogramm 3= 2 vámfont 56 kilogramm = 100 bécsi font. 1 métermázsa = 2 vámm­ázsa. 56 métermázsa = 100 bécsi mázsa. Egy uj font valamivel több mint 1s/4 bécsi font. Az uj mázsa körülbelül 178 régi fontot trend. Miután a súlymértékek számműveleteinél a váltó­szám többnyire a 100, a számtani műveletek e mérté­keknél is a fentebbi példák szerint alkalmaztatnak. A tonnák és grammok átszámításainál a váltószám ugyan itt, a közforgalomban ezek ritkán használtatnak. Nézzünk még egy osztási példát: 268 métermázsa 97 kilogramm 8 dekagramm ter­het 28 kocsira kellene egyenlően elhelyezni, mi jutna egy kocsira? Az adott mennyiséget egynemile hozom a számí­tás könnyebbsége végett, de ha ezt nem tenném is, köny­­nyű volna a művelet. 268 métermázsát, hogy kilogrammá tegyem, 100-at kell szoroznom, lesz 26,800 kilogramm, vagy az egyes és tizes nulla helyébe a kilogrammokban adott számje­gyek egyesét, tízesét megillető helyekre állítva, lesz 26,897 kilogramm, e kilogramm­­ mennyiséget 100 al szorozva dekagrammok állanak elő, az egyes nulla he­gyébe tevén az egyes S dekagrammot, lesz: 2689708 dekagr. osztva 28-as — 96061 dekagr. 252 - 169 168 - 7770 lpX_ :­­ 28 28 A eredményül kijött, dekagrammokra degredált, szá­mokat 100-al osztva kilo, a kilót ismét, 100-al osztva métermázsává emeltük, lesz : * 9-60-61 dekgr­a­m métermázsa, 60 kilogramm és 61 dekagramm. Átszámítások, régi mértékeket újra, újakot régire.­­ Népünk az új mértékek gyakorlatba hozása alkal­mával arra lesz legfőkép kiváncsi, hogy a régi mértékek az újnak, az újak viszont a régieknek minő arányban felelnek meg. A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumnak az átszámítások könnyebb­sége végett jelent meg egy hivatalos táblázata, ámde itt főként a régi mértékeknek újakra leendő átszámítása céloztatik , nem pedig viszont újakat régire is, de még bajos is ezen átváltoztató hosszas táblázatot minden át­számítási eseteinknél magunkkal hordani, azért szüksé­ges, hogy azon megfelelő arány számokat inkább fejünk­ben hordozzuk, azaz, hogy megtanuljuk, hogy azon kulcs segítségével az átszámításokat, úgy amint azokat az élet a piacon, vásáron, a közélet bármely viszonyaiban feladja, megfejthessük. Ezen kulcs vagy arány számokat pedig egy rövid áttekintéssel magunkévá tehetjük s rö­vid szorzás és osztás által, mint ezt lejebb a példákból látni fogjuk, mindenféle mértékek átszámításánál alkal­mazhatjuk. Lássuk a példákat, hogy is mondjuk csak­ úgy, hogy 1 méter annyi mint 38 bécsi hüvelyk. 28 bécsi él hosszú házam teteje, mennyit tenne az méterekben ? A kulcs­­­szám itt 38 bécsi hüvelyk, hogy a felad­ványt, megfejthessük, az adott élet, lábakra, a lábakat hüvelykekre változtatva, így következtetek, hogy: a­hányszor benne van a 38 hüvelyk, a 28 ölből kijött hüvelyk számaiba, annyi méter hosszú lesz házam teteje, próbáljuk meg : 28 X 6 = 168 láb, ezt szorozva 12-vel = 2016 336 hüvelyk, osszuk meg 38-al: 2016 : 38 = 53 1/19 , tehát házam 190 teteje 53­­/19 m. hosszú. ~06 114 a/38 = V19 Megfordítva: Azt akarom megtudni, hogy 40 mé­ternyi hosszú kerítésem bécsi ölekben mennyit tenne ki? Megfejtés: ha egy méter 38 b, hüvelyk, 40 méter 40-szer annyi hüvelyk. 38 X 40 — 1520 hüvelyk, e mennyiségű bécsi hüvelyket lábbá, a lábat öllé téve lesz : 182,0,­­ 12 — 126 */s láb : 6 = 21 V. élet 12 12 = 32 776 24 6/= = 80 72 S/lä = */. Említettük, hogy 7 méter 9 rősöt tesz, teh­át e nemű számításainknál ezek lesznek a kulcs­számaink. Egy kereskedő még a múltban vett 280 röf vász­nat, azt akarná tudni, hogy kereskedésében ez a cikk hány méternek felel meg? E példánál keresett tárgy a méter, jelöljük egyelőre mint ismeretlent x-el, az adott szám, mit átváltoztatni akarunk, a 280 röf, viszonyszámaink pedig a 7 és 9. Most már a kérdést így állíthatjuk fel: Az ismeretlen x: oly viszonyban áll a 280 rőfhöz, mint áll 7 méter a 9-hez. 19(1,0 : 9 = 217 méter 77 7/9 centiméter. 18 = 16 9 70 63 700, 63 70 03 7 A maradék 7 métert centiméterekre változtatva folytatom az osztást. Szabály: az arányszámok belső tagjait egymással szorozva, a kijött mennyiséget a külső taggal megosztva, megtaláljuk a keresettet. „Fordítsuk meg, keressük fel a, méterből a röföt. 26 méter posztó, hány röf ? Itt ismeretlen a röf, mit keresnem kell, jelzem a röf: viszonylik a 26 mé­terhez , mint 9 rőf. a 7-hez 234 , 7­­­33 3/7 rőf. 21 24 21 3 Grass István, ev. tanító. (Folytatása következik). Gazdasági rovat. A békés-m­­egyei gazdasági­ egylet, eke- és vetőgépversenye. A békésmegyei gazdasági egylet folyó 1875-dik évi október 11 s következő napjain* Békés­ Csabán eke- és vetőgép - versenyt rendez, melynek következő programmját küldötte be szerkesztőségünkhöz közzététel végett. : 1. A verseny két részből áll: eke- és vetőgép-ver­­senyből. 1. Az ekére számíttatnak állaterőre alkalmazott mindennemű földmivelő eszközök, a következő csoportok szerint: a) közönséges feltalaj-művelésre használt ekék, b) mélyítő ekék, c) túró-ekék, d) feltalaj - porhanyító eszközök, e) rögtörők, f) hengerek, g) vasboronák, h) rézgyaluk. II. A vetőgépek két csoportra osztatnak : a) sorvető, b) szórvavető gépekre. 2. A verseny helye Breznyik János urnak Békés­csaba városhoz 14 órányira fekvő tanyája lesz. 3. A ver­seny a földmivelő eszközök működésével f. évi október 11-én kezdődik és szükség szerint a következő napokon folytattatván, a vetőgépek működésével befejeztetik. 4. Minden versenyző ekének, valamint a rézgyalunak is 300 négyszögöl terület, a többi földmivelési eszközöknek 1 magyar holdnyi területetet kell megmunkálniok. Az elő­­leges kísérletre a versenyzőknek megfelelő külön tér fog kimutattatni. 5. A versenyzéshez szükséges kézi és vonó erőről az egylet fog gondoskodni. A verseny meg­kezdésétől annak bevégeztéig egy gépet s eszközt sem szabad a versenyből kivonni. 7. A versenyző tárgyak tulajdonosaik által bejelentett áron bárki által megvá­sárolhatók, s a versenyző azokat a bejegyzett árért kész­fizetés mellett átengedni köteles. A bel- és külföldi gyá­­ r Sajnos, hogy e verseny határideje együvé esik a nálunk október 11-én tartandó lótenyésztési jutalomdíj-osztással és ló­versen­ynyel. Szerk.

Next