Hód-Mező-Vásárhely, 1876. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
1876-06-18 / 25. szám
társak emlékezetére. „Nem csak dicsőké a haza“, mondja a költő, a szorgalmas földmíves, a lankadatlan iparos, a fényes észtehetségű és gazdag mellett egy sorban munkálja a közjót, ha kisebb eredménynyel is, de tőle telhető jóakarattal. Egy igen egyszerű, de jóravaló iparos, Dús Pál elhunytéról emlékszünk meg e helyütt. A boldogult szép természetes észszel megáldatva, ahol tehette, a legjobbakhoz csatlakozva szolgálta a közjót. 1848—49-ben mint honvéd küzdött ő is, majd később mint a reform, egyháznak hosszú időn át buzgó presbytere, igyekezett kötelességét betölteni. Másként is mint egyenes jellemű, nemesszivü és a jót buzgón akaró volt ösmeretes. Daliás, erős termete hosszú életkort ígért neki, azonban a halál 52-ik évében oltotta ki jóravaló életét. Temetése e hó 15-én d. u. történt, hol Miklovicz felkészül és a főgymm. énekkar működtek közre. Elhunyta, — mert családot nem alkotott, — szerető testvéreinek és barátainak okozott őszinte fájdalmat. Béke hamvaira ! —— A folyó hó 10-én d. u. emberek emlékezete óta nem tapasztalt záporunk volt; a kövér eső néhutt pusztító jéggel vegyest ömlött. Tói földjeink sík víztükröt mutattak, melyet azok több nap múltán sem voltak képesek megemészteni. Kertészkedő férfiaink és nőink a legszebb reményt táplálták dús veteményeik iránt, azonban a máskor áldásáradatra most szomorú romlást hozott cseppjeiben. Veteményeink, főleg az alantas részekben, vízben fulladoznak. A krumpli, petrezselyem, sárgarépa stb. már csütörtökön rothadásnak indultak, pedig ekkor ismét, bár mérsékeltebb fokú zápor zuhogott alá, így amit a fagy megkímélt, a zápor tette újra tönkre. Valóban a gondviselés látogatása kimerülhetetlennek látszik, úgy hogy igen szomorú kilátásokkal nézünk a jövő elébe. Vajha csalódjunk! A fakadásvíz, a Tisza újabb áradása folytán már tegnapelőtt a tarjáni részen egészen a tóig jutott selbontással fenyegeti a tóaljat és a népkertet. A nagyobb veszedelemtől megmenekültünk, s most a fakadásvize fenyeget. Szépen kérjük az illetőket, a kiknek szakjukba vág, a rögtöni intézkedésre. A közönség zúgolódással veszi a mulasztást, és méltán. —v.— A helybeli kaszinó egyetf. hó 5-ikére összehivatott, de a tagok kellő számban meg nem jelenése miatt elmaradt rendkívüli közgyűlése f. június hó 25-én d. u. 3 órakor fog megtartatni, mi a t.egyleti tagoknak e helyen is oly megjegyzéssel hozatik tudomására, hogy az alapszabályok értelmében a megjelenők fognak érvényesen határozni. Tárgyai lesznek: 1. A legközelebbi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A költségvetés tárgyalása. 3. A m. hó 21-én tartott s félben maradt közgyűlés egyéb tárgyai. 4. Elnökválasztás. —k— Régiség. Az idei árvíz hazánk különböző vidékein igen sok régiséget mosott ki a földből. Városunk területén is jött ilyen napfényre, melyet a tudatlanság már rombolni kezd. Az eset ugyanis következő : A körtvélyesi tiszaparton, özv. Hunyadiné földjében van egy halom, ezt a mostani árvíz megszaggatta, az árvíz elvonulása után, tulajdonosa egy napszámost küldött ki, a földet elegyengetni. A napszámos ásás közben több darab félmázsás és nagyobb köveket talált, melyeket kiemelt, egy kocka alakút azonban, melynek szélessége vastagsága mintegy félöl lehetett, nem vehetett ki ; mivel magassága nagyobb, nem tudott annak alapjáig leásni, hanem elkezdte azt többedmagával az ásóval rombolni, s egyik szegletét le is vágták, úgy hogy most már három szegletű, a rombolást még tovább folytatják, ha ásójuk el nem romlik. Ásás közben találtak egy karperecet állítólag vasból, de amelyet, mint mondják, ott felejtettek. Ez adatokat e sorok írója közvetlenül azon egyéntől hallotta, ki a leletnél jelen volt, és a kinek ásójával rombolták az említett követ. Vásárhely határa tizenhét falu határán terül el, annálfogva gyakoriak a régiségi leletek, de a melyek a tudomány kárára, nagyobbrésint nyomtalanul pusztulnak el. Ugyan nem alakulhatna városunkban egy olyan egylet vagy társulat, mely a határunkban talált régiségek összegyűjtését tűzné feladatává ? Feleljenek rá az okosok. (Alakulhatna bizony itt , de hát úgy látszik, hogy nálunk az ilyenforma felszólalások „holt betűk és kiáltó szók maradnak. Szerk.) Egy, az önsegélyezés alapjára fektetett földhitel-társulat alakítása iránti kezdeményező lépések megtételére, a városi közgyűlés i. é. 91. számú határozatával a mai nap délelőtti 10 órája a városház tanácstermébe tágabb körű értekezletre hívja össze Kristó Lajos városi tanácsnok úr mint elnök az érdekletteket mintegy 40—50 taggal. Az eszme, mely e mozgalmat szülte, az önkéntes birtoktagosítás és a belterjes gazdálkodás megvalósítására irányul. Üdvözöljük e mozgalmat, és sok sikert kívánunk az eszme megvalósításához, bár nézetünk szerint célravezetőbb lenne egy egészen a kor színvonalán álló, rendszeresen szervezett gazdasági egylet létesítése, a minő a békésmegyei is, a mely azután hivatásából folyólag e kérdést sikeres megoldásra vezethetné. — Beküldetett. — Fölhívás. Városunkban régebb idő óta tartózkodik egy 1848—49-iki honvéd főhadnagy, 6 gyermekkel s egy közel várandós nőből álló családjával; a keresethiány s a jelen szigorú körülmények miatt a legnagyobb ínséggel, nyomorral küzdenek, bár semmiféle munkától sem tartja vissza magát a család. Kéretnek ennélfogva városunk nemeskeblü hölgyei és férfiai, miszerint e szerencsétlen család felsegélésére jótékony adományaikat ne vonják meg, hanem adományaikkal nyújtsanak módot nekik, hogy innen kitűzött célok elérésére tovább indulhassanak. Köszönettel fogad el a nyomorral küzdő család bármily csekély pénzösszeget, női- és gyermekruhácskákat; lakása e szerencsétlen családnak IV/237. szám alatt Csetei Lajos szabónál van. — Hihetetlen és mégis igazi Daltársulatként egy személyben összpontosulva, Mezei János állítólagos direktora a pesti komló- és Beleznai daltársultoknak, szerdán a sétatéri kioszkban mutogatta magát, holmi Fröhlich bűvészművész mesteremberrel, de biz azok annyira rosszak voltak, hogy még csak megtűrni is alig lehetett, s különösen a daltársulatot személyesítő Mezei teljesen kivívta magának elégedetlenségünket, mert csak szép az, ha valaki valamit igér, különösen papírra nyomva be is váltja azt. A jövedelem különben arányos lehetett utcai produkcióikkal. Üzleti hr. — Hivatalosan jegyzett piaci árak helyben 1876. jun. 16-án. Búza legjobb 5 frt 25 kr, középszerű 5 frt, legsilányabb 4 frt 80 kr. — Árpa jobb 2 frt 30 kr, silányabb 2 frt 25 kr. — Zab jobb 2 frt 20 kr, silányabb 2 frt 10 kr. Kukorica 2 frt 20 kr. Burgonya 1 frt 60 kr. Szin liszt 20 frt 10 kr. Zsemleliszt 18 frt, kenyérliszt 14 frt, derce 4 frt. Borsó 6 kr, lencse 12 kr, bab 8 kr, köleskása 10 kr, búzadara 22 kr, árpakása 8 kr, ujbor 24 kr, óbor 42 kr, sör 28 kr, pálinka 60 kr. Bikkfa 12 frt, tölgyfa 12 frt, fenyőfa 10 frt, 1 ge ti fa 9 frt. Öntött gyertya 28 kr. Szappan 40 kr. Marhahús 22 kr, j ulcius 20 kr, sertéshús 30 kr, szalonna 46 kr, disznózsír 64 kr, marhazsir 18 kr, Lenolaj 36 kr, repceolaj 32 kr, Irodalom. I. „Török Károly munkái“. Kiadják barátai, Szeged, nyomatott Traub B. könyvnyomdájában 1876. A föntebbi cím alatt egy elég csinosan kiállított füzetet kaptunk nemrégiben, mely a korán elhunyt tehetséges fiatal költőnek válogatott költői műveit, egy genreképét (Az ingyenes halott,) s egy népies elbeszélését (A Tónainé leánya) címekkel tartalmazza. A költemények nagyobb részben lyraiak; bennük a bensőség, a lyrai melegség a kifejezés közvetlenségével, egyszerűségével s ugyanezért megragadó kellemmel párosul, s az olvasóra — a mai költészet sivár korában — üdítő, jó hatást szül. — Néhány elbeszélő darabja, minek különösen a „Mucsi Örzsi“ és a „Kis Juci“ címűek, ama tanulmányok alaposságára és derekas sikerére engednek következtetni, amelyeket a derék szerző a népköltészeti darabok gyűjtése körül ifjú éveiben oly dicséretesen szerzett, mialatt egy-két balladájából, minek: „A halászleány,“ „Aba,“ viszont a műköltők, Heine, Arany stb. sikeres tanulmányozása tűnik ki. Oly tulajdonok, melyek méltán költik föl a füzet minden olvasója szívében a sajnálatot a derék ifjú oly kora elvesztése felett. A füzet elején az elhunyt egyik barátja Reiniger Jakab tollából egy sikerült életrajz áll, melyet már lapunk után olvasóinknak ismerniük alkalmuk van. A mű (ára 1 írt) megszerezhető Halmi János főgym. tanár urnál H.-M.-Vásárhelyen. Melegen ajánljuk e füzetet az olvasó közönség figyelmébe. II. „A nők munkaköre“ címmel Gelléri Mórtól az „Alföldi Iparlap“ derék szerkesztőjétől egy tartalmas füzet hagyta el e napokban a sajtót, mely hat főbb fejezetre osztva, foglalkozik korunk egyik leginkább felszínén forgó kérdésével, a nők munkaképesítése és képessége kérdésével. Ez ügyes és élénk tollal irt, azonfelül a kérdést főbb pontjaiban kimerítő füzetet, melynek bolti ára 80 kr, azon megjegyzéssel ajánljuk különösen nő-olvasóink becses figyelmébe és pártfogásába, hogy ebből lapunk tárcájában alkalmilag mutatványt is fogunk közölni. A mű Szegedről Maróczy József és társa kiadóktól rendelhető meg. III. „A Magyar ember könyvtára“ második kötetének második fele a következő tartalommal jelent meg: Egy hónap története. — A csizmadia fia és a szép tejárusleány, (beszély) K. Pongrácz, Emiltől. — A lakásról Dr. Dubay Miklóstól. — Ifj. Ábrányi K. (irodalmi arckép) a szerkesztőtől. — A serfőzés történetéhez B. Illés Lászlótól. — A párbajról Erdélyi Gyula. — A felserdült leányok testi nevelése. — A kávé (Johnston nyomán). — Olvasó-terem. — A föntebbi folyóiratot szerkeszti Pokorny Jenő. Előfizetési ára egész évre 2 frt. A folyóirat megjelenik minden hó első napján. Az előfizetések a szerkesztőhöz (Budapest, Molnár utca 17. sz. földszint) intézendők. IV. Az „Otthon“ júniusi füzete a következő tartalommal jelent meg: Élők és holtak között. (Elmélkedések) Lauka Gusztávtól. — Béla regénye (költői beszély.) Várady Antaltól. — Fenice (elbeszélés) Heyse Páltól. — Udvardy Géza (necrolog) Szana Tamástól. Irodalmi szemle. — Az „Otthon“-t szerkeszti Szana Tamás, kiadja Aigner Lajos. Előfizetési dija egyes füzetnek 70 kr, negyedévre (három füzet) 2 frt. — E tartalmasan szerkesztett szépirodalmi és ismeretterjesztő közlönyt szívesen ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe. V. „A Magyarország és a nagyvilág legközelebbi júniusi 11-ki számának tartalma: Szöveg: V. Murad szultán. — Föl magyarom! (költ. Dalmady Győzőtől). — Becsvágyból. Elbeszélés. (Vértesi Arnold.) — Emlékezés. (Heine költ. Bélay Jenő.) — A posta története Magyarországon. (Wührl Jákó.) — Eid. Király-idyll. Tennysontól. — A tizenkét hónap, VI. Junius. — A fővárosból: Akadémiai dolgok. (Portó.) — Színházak. (Nemo.) — Irodalmi levelek (J. F.) rendes rovatok. — Rajzok: V. Murad zultán. — A levélosztályozó terem a budapesti főposta-épületben. — Utcai képek Stambulból. — A vén fasor alatt. — A „Magyarország és a Nagyvilág“-ot szerkeszti Ágai Adolf, kiadja az Athenaeum. — Előfizetési dija negyedévre 2 frt 50 kr. — Félévre 6 frt. Az előfizetések a kiadóhivatalnak címezve (Budapest, Ferenciek tere Athenaeum épület,) küldendők. VI. A „Vasárnapi Újság“ június 11-iki száma következő tartalommal jelent meg: Palacky Ferenc (arcképpel). — „Szülőföldemen.“ Költemény Szabó Endrétől. — „Rojti Palkó.“ Elbeszélés Kazár Emiltől. — Risztics János, Szerbia külügyminisztere (arcképpel). — Konstantinápolyból: Hajnalok (képpel). — A keleti tartományok. (Bolgárország, Bosznia és Hercegovina, Rumélia.) — Amerika fegyvergyárai. — „Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig.“ Verne legújabb regénye (képpel). — A műtörténelmi kiállításról (13 képpel). — Az újdondász. Fővárosi tárca Borostyáni Nándortól. — A hétről. — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem-utca 4-ik sz.) megrendelhető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mulattató és tanulságos tartalommal, s a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak frt. VII. A ,Deák-Album“ ügyében a Frank-in-társulat következő értesítést küldött be szerkesztőségünkhöz: Intéztünk a „Deák-Album“ megjelenési idejére nézve szavát be nem válthatván, sőt ma is annak szétküldését aug.előtt biztosan nem ígérhetvén, kötelességének tartja az. előfizetőkkel a késedelem okát tudatni, s ennek alapján szíves elnézésért esedezni. Midőn negyedfél hónappal ezelőtt a vállalatot megindítottuk, percig sem téveszthettük szem elől, mivel tartozunk a dicsőült nagy nevének, s ahoz képest nemcsak hogy az irodalmi tartalomra a legnagyobb gondot fordítottuk, hanem hogy a munkát fölséges tárgyához méltóan kiállítsuk, hazánk nagy művészét, a jelenleg Párisban lakó Zichy Mihályt is fölkértük néhány rajz készítésére és Zichy a dicsőült iránti kegyeletből, minden nagy elfoglaltatása mellett, azon föltétel alatt vállalkozott a munkára, hogy akkor csinálja meg a rajzokat, mikor az oktatásügyi minisztérium megrendelésére festendő nagy kép elkészítése végett március vége felé hazajő, hogy tanulmányait a helyszínen megtehesse, s akkor rajzainak Párisban való metszését is eszközlendi. Azonban hazajövetele előre nem látott akadályok folytán késvén, csak a napokban térhetett vissza Párisba, és igy mig bár a kézirat már hónapok óta készen áll, a szöveg közé nyomatandó képek kezünknél nem lévén, a munka sajtó alá bocsájtását is kénytelenek voltunk elhalasztani. Budapesten, junius 1-én 1876. Teljes tisztelettel Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda. Felelős szerkesztő: N. Nagy Lajos. HIRDETÉSEK. A községi bizottság által készített földadókiigazitási munkálat, — Csiky József kir. becslő-biztos ur által fölülvizsgáltatván, — az 1875. évi VII. t. c. 34. §-a értelmében f. évi junius hó 16-ától július hó 8-ig az uradalmi épületben, a mérnöki hivatal mellett lévő hivatalos helyiségekben közszemlére fog kitétetni oly régből, hogy azt az érdekelt birtokosok megtekinthessék, s mindazok, kiknek az ezen ívekbe bejegyzett tételek ellen alapos kifogása lenne, a kiszabott záros határidőn belül felszólalhassanak. Megjegyeztetik , miszerint a reklamáció a községi bizottságnál, — szóval vagy írásban — jelentendő be, hogy későbbi reklamációnak hely nem adatik. H.-M.-Vásárhely, 1876. junius 10-én. Szathmáry Elek, 69—9—1 közs. biz. elnök. 702-i Árverési hirdetés. Alólirt kiküldött végrehajtó a polgári perrendtartás 403. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a h.m.-vásárhelyi kir. járásbíróságnak 2810/1876. számú végzése folytán néhai Dr. Dékány Soma városi volt tiszti főorvos hagyatékához tartozó 1588 frt 55 krra becsült 3 db takarékpénztári, 30 db népbanki részvény, több értékes szobabeli bútorok, orvosi műszerek s könyvtár, tajtpipák és szipkák, gazdasági eszközök, 4 db ökör, borjú s más vegyes ingóságok nyilvános árverés útján eladandók, az árverésnek a helyszínén III/792. szám alatt Neumann vaskereskedő mellett leendő eszközlésére határidőül 1870. évi junius hó 26-ik napjának délelőtt 729 órája kitüzetett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívanak meg, hogy a nevezett Ingóságok ezen árverésen a polgári perrendtartás 406. § a szerint szükség esetén becsáron alól is el fognak adatni. H.-M. Vásárhely, 1876. junius hó 9-én. Szilágyi Mihály, bírósági végrehajtó. Szegeden, 1876. Nyomatott a laptulajdonos Burger Zsigmond özvegye könyvnyomdájában.