Hód-Mező-Vásárhely, 1877. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1877-01-14 / 2. szám

Vll-ik évfolyam. 1877. 2-ik szám. Vasárnap, január 14-én. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő­höz , I. tized, 1176. sz. a. Barsy Gy.-féle ház, külden­dők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyílttérien a háromhasá­bos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési fölhívás „JÚD-MEZŐ-VÁSÁRHEY“ jövő 1877-iki 11.ered.il2. é­vfolya­m­ára.. Lapunk a beköszöntött évvel hetedik évfolyamába lépett. Hat év előtt az akkori helyi, részint párt-, ré­szint sajtóviszonyok elodázhatatlan követelménye volt e lap életbeléptetése. Alig szükség említenünk is, minő szolgálatot teljesített e lap évek során át vá­rosi közelőhaladásunknak, közéletünknek legkivált azon a ponton , hogy az éretlen és túlságaiban veszélyes demagógia, a­melynek vezetői, pártolói elég jelen­tékeny számmal voltak közöttünk, a sikerét, mely városunk jövőjét veszélyeztető, megtörje, uralmát le­hetetlenné tegye. Kétségtelen a változás azóta köz- és társadalmi életünkben. A tömeg, mely vezetői által ámu­tatva, még a legközelebbi múltban sem igen volt hajlandó az alkotmányosság által biztosított egyéni s különö­sen polgári szabadság gyakorlásában a kor követelte józanabb iránynak hódolni: ma kezdi bizalmát meg­vonni eddigi vezetőitől, s nemsokára, hitünk szerint, ott lesz a valuton, hol a kockának fordulnia kell, s ha ügyes, de mindenekfölött jellemes és politikailag józan, becsületes vezetőkre talál, megnyerhető lesz a haladásnak, a jövőnek. E vezetőkről gondoskodnia városunk értelmiségének ma, szerintünk, legelső, leg­sarkalatosabb teendője. Ha tovább is tétlenkedik, kö­zönyösen, mintegy behunyt szemmel engedi haladni a dolgok folyását, erkölcsi mulasztást követ el s mulasztásáért még az eddigieknél is keserűbb napok, a súlyos bűnhődés napjai következhetnek be reá. Ily viszonyok között nem könnyű feladata van a helyi sajtónak és a szolgálat, amelyet teljesíthet, megbecsülhetetlen. Mi érezzük e szolgálat ránk ne­hezülő súlyát, s ha a közönség, mely hat év lefo­lyása alatt e lapot pártfogolta erkölcsi és anyagi tá­mogatásával , ma a haladás céljainak szolgálatában velünk kezet fog, nincs okunk többé kételkedni sem irányunk múltja felől, sem törekvéseink jövőjére nézve. Irányunkról, céljainkról hat év lefolyása után minden olvasónk tisztában lehet; ezeken nincs okunk jövőre sem változtatni és ha irányváltoztatásról szó lehet lapunknál, ez csakis a legközelebbi eseményeknek egyenes követelményeként annyiban fog valósulni, hogy városi köz­­igazgatásunk tényezőinek ezentúli mű­ködését az eddigieknél szigorúbb kritikai szemekkel fogjuk kísérni, méltatni és mér­legelni mindannyiszor, ahányszor városi közéletünk egyenes érdekében ez kívánta­tik. Ez leend lapunknak jövőre nyíltan bevallott, legfőbb célja; ez a legsarkalatosabb tennivalója. Ezenkívül főtörekvésünk leend olvasóinkat min­den, úgy a nagyvilágban, mint a hazánkban időn­ként fölmerülő fontosabb, közérdekűbb társadalmi, közgazdasági, műveltségi, itt-ott politikai események­ről lehetőleg röviden, de biztosan tájékozni. A „ke­leti események“ című rovatunk eddig is röviden, biz­tosan tájékozta közönségünket a keleti szomszédsá­gunkban végbemenő, nagyszabású dolgokról. Jövőre, mikor terünk engedni fogja, „hazai események“ című külön rovatban szándékozunk ugyanily rövid­séggel hű képet nyújtani azon fontosabb társadalmi és politikai mozgalmaknak, amelyek hazánkban egyik­másik téren fölmerülnek. Ezeken kívül főtörekvésünk leend lapunkat ezen­túl is a legtartalmasabb, teljesen közérdekű közle­ményekkel látni el­ő közleményeinknél a változatos­ságra és ami fő, mindannyiszor az időszerűség szem­pontjára lenni legfőbb tekintettel. Tárcánkban , mint a lefolyt évben, úgy ezután is a mulattató és tanul­ságos elbeszéléseknek és rajzoknak, történelmi és is­meretterjesztő cikkeknek jövőre sem leszünk hiányá­ban. Legközelebbi újévi tárcánkban az „Egy nagy költő kalandja“ című közkedveltséggel fogadott múltkori beszélyünk szerzőjétől, Shocking Lewintől egy újabb, szintén igen tartalmas és bonyodalmaiban érdekfeszítő, hosszabb beszélyt kezdünk meg , szaba­tos, hű fordításban, melyet előre is ajánlunk olvasó­inknak kiváló figyelmébe. Szerkesztőségünk meg van győződve afelől, hogy a közönség, mely e lap létezését eddig is biztosította, ezt jövőre is méltatni fogja érdeme szerint a fönnáll­­hatására megkivántató erkölcsi és anyagi támogatá­sára. E hitünkből folyólag megindítjuk jelenben is előfizetési fölhívásunkat s kérjük e lapnak jövőre is hathatós támogatását. Előfizetési díj, mint eddig: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, évnegyedre 1 frt. Egész évre egyszerre 4 frttal előfizetők­, h­a előfizetéseiket egyenesen a szerkesztő­­ségnél vagy helyben a Goldberger 8. ur (azelőtt Traub II.) könyvkereskedésében a nagypiacon , eszközük : ingyen , ráadásul egy „Szegedi 1877-ik évi Képes Alaptár“-t kapnak, melynek bolti ára SO kr. E kedvezményben azonban csupán helybeli elő­fizetőink részesülhetnek. Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy elő­fizetéseiket egyenesen II.-ti.-Vásárhely­re, a szerkesztőségnek címezve (postautalvá­nyon) intézzék. H.-M.-Vásárhely, 1876. jan. 1-én. A szerkesztőség. Tájékozásul városunk összes adózó lakosságához. Az 1875. évi XLVII-ik törvénycikk 4. §-ának b) pontja szerint — a jövedelmi pótadó kivetésénél — az ingatlan birtokra bekebelezett és a tartozó által bevallott adósságokból tényleg még le nem ro­vott tőke­összeg és kamatai a megállapitott évi jö­vedelemből levonandó. Az 1877. évi általános jöve­delmi pótadó kirovása s az 51450. sz. pénzügyi utasítás folytán a betáblázott kamattartozások beval­lására határidőül január 1-től 20-ig terjedő idő tű­zetett ki; ennélfogva kötelességünknek érezzük ezen adónemről egyet mást elmondani, mert hatóságunknak e tárgybani intézkedésének még hírét sem hallottuk, csakis a „Szentesi Lap“ e tárgyban közzétett ismer­tetése tett bennünket figyelmessé arra nézve, hogy mi is ezen törvény által az adózók érdekében nyúj­tott kedvezményre polgártársaink figyelmét általános­ságban felhívjuk és azután a következőket közzé­tegyük. A jövedelmi pótadónak már címéből is világo­san ki lehet venni, hogy ezen adónemről szóló tör­vények értelmében az adózók, egyéb adóikon felül, évi tiszta jövedelmük után is megrovatnak adóval. Ezen törvényeknek van egy sajátlagos kulcsuk, mely szerint minden adózónak évi tiszta jövedelme meg­­állapittatik. Kirovás alapját képezi mindig az előző évben fizetett állami adóösszeg. P. u. az 1877. évi jövedelmi pótadó kirovásánál az eljárási mód a kö­vetkező: alapul vétetik az 1876. évi földadónak ötszörös összege, a házbér, házosztályadónak tízsze­res összege, a III. és IV. osztályú keresetadónak nyolcszoros összege, a tőke-kamatadónak tízszeres, a nyilvános számadásra kötelezett egyletek adójának öt és hatszoros összege. Az ekként megállapított nyers jövedelemből azután levonatnak, először: a jövedelem felszámításánál alapul szolgáló adótételek összege, másodszor: az adóköteles birtokát terhelő mindennemű betáblázott és bevallott kamattartozások. Például: ha valaki 1876. évre fizetett 100 frt földadót, az 1877-ik évi jövedelmi pótadó kive­tésénél ezen 100 frt földadó vétetik alapul, s oly­formán, mint föntebb elmondottuk, hogy ezen adó ötszöröse tekintetik a törvények értelmében jövede­lemnek; tehát akinek 100 frt földadója van, az 500 frtra tett jövedelme után rovatik meg jövedelmi pót­adóval. Azonban, mint mondtuk volt, ezen összegből levonatik először azon adóösszeg, mely a jövedelem felszámításának alapját képezi, tehát a 100 frt. S természetesen, mert azt adóba kell fizetni, jövede­lemnek nem tekinthető. Azután levonatik még az adózó által bevallott, birtokára betáblázott tőke­tar­tozás után évenkint fizetett kamat, tegyük föl: 200 frt. — így a felvett ötszáz frt jövedelemből levo­natik 380 frt; marad jövedelmi pótadó kirovási alapjául 200 frt. — Ezen összeg után — mivel 100 frt jövedelemnek 3­2%, vagyis 3 frt 50 kr számíttatik — lesz az összes kirovás 7 frt. Tehát az adózó polgárok által bevallott min­den 100 frt kamattartozás 3 frt 50 krral kevesbíti a jövedelmi pótadó összegét. Az általános jövedelmi pótadóról szóló törvé­nyek által itt nyújtott kedvezményekre felhívjuk la­kosságunk figyelmét, hogy adandó alkalommal, mely úgy hiszszük, már nem soká fog késni, mivel a pénzügyminiszteri utasítás ideje maholnap lejár , saját jól felfogott érdekében vallja be ki-ki az őt terhelő kamattartozás összegét, azaz azon összeget, melyet ő föld- és házbirtokára bekebelezett vagy igazolt tőketartozása után kamat fejében hitelezőjé­nek évenként fizetni köteles. Minden legcsekélyebb bevallott kamattartozás kevesbílni fogja az illető adózó fél adóját. S elvégre, midőn különben is, — a mai rongált anyagi viszonyok között, a számta­lan birtok évi jövedelmét a hitelezők veszik el ka­mat alakjában, s nem egy birtokosnak nem marad annyija, mennyiből évi adója mellett csak a legszi­gorúbban családja szükségleteit fedezhetné, ily körül­mények között nem látjuk szükségét, hogy nem rit­kán 30—40 frt olyan adót is fizessünk, melylyel — ha saját érdekű kötelességünkben pontosan eljá­runk — nem tartozunk. Lehet, hogy hatóságunk részéről templom előtti hirdetéssel e tárgyban már az intézkedés r­egtéte­­tett, hogy jelentse ki-ki be adósságát, de a hirdetés roszul szerkesztésének rójuk azt fel, hogy emiatt még semmi mozgalom és érdeklődés meg nem in­dult, mert nem tételezhetjük fel, hogy akármelyik polgártársunk —a­kinek vannak adósságai, pláne be­táblázott adósságai, azokat a pótadó törvények által nyújtott kedvezmények élvezhetése végett röstellette volna az illető hivatalnoknak bejelenteni, mert jól tudjuk, hogy a szükség törvényt ront és ha takaré­kosságunkkal igyekszünk néhány forintot összecsö­­pörgetni, akkor ez után sem vonakodnánk attól, hogy néhány forinttal adónk kereskedjék; a közönségünk egyetemében pedig az egyénenkénti néhány forint ezerekre emelkedik, és évenkénti 8—10 ezer forint­tal kevesebb lenne a polgárság adója, mert bizton elhiszszük, hogy a hitelintézettől, takarékpénztárak­tól és egyesektől több mint 200 ezer forintot le­hetne bevallani az általános jövedelmi pótadó lero­­vási alapjául. E tárgyban elvárjuk a városi tanácstól a lehető leggyorsabb intézkedést, és az idevonatkozó törvé­nyek természetének bővebb indokolással való ismer­tetését, mert nem elég népünknek csak azt tudni, hogy jelentsék be tartozásaikat, hanem arról is fel kell világosítani a népet, mily okoknál fogva szük­séges ennek teljesítése, és mi határozott eredménye­ket érhet el vele közönségünk? Ily közvetítő és városunk lakosságának helyze­tét javítni célzó intézkedések vannak hivatva arra, hogy a szomorú­­ hónapok lefolyása óta már pangó életviszonyok némi mértékben tűrhetőkké tétessenek. Törvényeinknek ily szellemben és módon való ismer­tetése egyik főtiszte a városi hatóságnak, s ezt nem tenni a közönség érdekében, bűn; és ha ezt nem teszi, akkor a törvény világos rendeletének végrehajtását nem a törvény értelmében teljesíti a városi hatóság.

Next