Hód-Mező-Vásárhely, 1879. július-december (9. évfolyam, 25-50. szám)

1879-09-21 / 36. szám

IX-ik évfolyam. 1879. 36-ik szám. Előfizetési díj: Vidikre pattén ét helyben egén évre 4 ft, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft. Magjelen : minden vasárnap reggel. Egyed szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő* ház, I. tized , 1178. sz. a. Barsi Gy.-féle ház, külden* dök. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Vasárnap, szept. 21-én. Hirdetési dijak: A háromhasábos petitsorér* egyszeri beiktatásnál 6 kr kétszerinél 5 kr, többszöri­­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyilt térben a háromhasá* hos petitsor díja 30 kr. Az előfizetési pénzek, hír­­detések és ezek díjai a szerkesztőhöz küldendők. A városi hivatalnokok fizetésének le­­jebb szállításához. A f. hó 9-én tartott köztörvényhatósági köz­gyűlés többsége ismét, szomorú manővert muta­tott be a nyilvánosság előtt arról, hogy minden tettét a korlátolt felfogás s az aljas bosszú vezérli. Ezúttal a tisztviselők fizetését nyirbálta meg. A többség ez eljárását látszólag a takaré­kosság elvével hozza kapcsolatba, s azt akarná bizonyítani, hogy a város jelenleg kedvezőtlen anyagi viszonyaiból indult ki. A józan gazdálkodás, a jól átgondol taka­rékosság mindenkor helyes dolog, főképen pedig ma, midőn e nagy város sok tehenet küzd , a körtöltés is roppant áldozatot kíván, hanem a milyen üdvös a józan takarékosság, épen olyan káros a túlzás ebben is, mert ez veszélyezteti a város jövő felvirágoztatásai a nézve üdvösnek­ és életbevágónak mutatkozó érdekeket. A tisztviselő vagyoni és személyi felelős-­­séggel tartozik a reá bízott közigazgatási ügyek pontos teljesítéséért; megköveteljük tőle a szép-­­lőtlen becsületességet, a tiszta és feddhetlen jel­lemet, hivatalában a pontosságot, a kitartó szor­galmat, a szakképzettséget, s azt, hogy egyedül hivatalának éljen ; a tisztviselői kar kezébe teszi­­ le a közönség a város összes vagyonát, jövőjét,­­ nyugalmát, a személy és vagyonbiztonság fölötti őrködést, ennélfogva a közönségnek kötelessége­ a tisztviselőket a nyommasztó anyagi gondok­­ ellen biztosítani, mert ha ezt nem teszi, ha a nagy felelősség s terhes foglalatosság mellett is­ az életfentartás gondjaival hagyja küzdeni őket,­ akkor nem kívánhatja tőlük, hogy minden ide­jüket s tehetségüket hivataluknak szenteljék, s nem veheti tőlük még csak rész néven sem, ha­­ azok a család mindennapi legégetőbb szükségeit sem bírván a csekély hivatali fizetésből előállí­­­tani, a szükségtől kényszerítve a módok és esz-et­közökben nem válogatnak, s oly eszközökhöz is­­ hozzá nyúlnak, a melyek a város érdekeit, va­gyonát veszélyeztetik. ( Ha a város nagy kiterjedésű közigazgatását­­ figyelembe vesszük, kénytelenek vagyunk beis-­­merni, hogy az az eddigi irigyelt fizetés is csak é­ppen annyi, hogy a hivatalnok megélhetett belőle. ) Az iparos, kereskedő, ügyvéd, orvos stb. ha szor­­í­galmas,idővel tekintélyes vagyont gyűjthet, utódai­­­nak jövőjét, anyagi helyzetét rendben hagyhatja.­­ Nem így a tisztviselő. " A »Vásárhelyi Közi." néhány évvel ezelőtt kimutatta betűről betűre, pontról pontra, hogy­ milyen az a tisztviselői fizetés- Bizony nem iri­­g­gyelhette meg senki. A város atyái, a­kik épen­­ a fizetés-csonkító pártból most a körtöltési mun­c­kálatoknál mint igaz­ látók 2 frt napi fizetéssel­­ vannak alkalmazva, hallomás szerint épen most­ 3 írtra emeltették fel napi díjaikat, mert mint­­ állítják, kevesebb pénzből ki nem jöhetnek; pe­­e­dig azoknak a tisztelt uraknak az a­z­ért csakis mellékes kereset, mert a m­esterségü­­ket folytatják; s ime a szakképzettséggel bíró, tér­­f hes foglalatossággal élő hivatalnoktól még azt a­­ sokszorosan megérdemelt csekély fizetést is le­ i­jjbb szállítják.­­­ Ha a főtisztviselők fizetéséből vontak volna le valamit, azt még csak értenék, mert a­kinél 1000 frton felül van fizetése az csak engedhe­t­j egy kicsit, de a­kinek csak néhány száz frtn­t-t kell évenkint szorítkoznia, annak a szájától e a sovány falatot is elvonni gyalázat és bűn.­s. Nem is a józan értelem, a méltánylat csk­­­í­nálta e merényt, hanem a mindent felforgató t­ akaró úgynevezett 48-as párt élén álló szájas­z demagógok, akik egyrészről a személyes rokon­­i és ellenszenvből, másrészről kortesfogás, nép­szerűség hajhászásból indulva ki, meg akarták­­ mutatni, hogy ők tudják módját lelni annak,­­hogy a népnek tőlük már már megvont bizalmát s újra biztosítsák maguknak, s hogy akik­­ nekik­­ nem hajlonganak, azokat eltegyék láb alól; nem­­ a város sokat hangoztatott java lebegett szemeik felett, hanem az, hogy a városi tisztikar mind­­íj azon értelmes, munkás és becsületes tagjait, kik ivelök egy kenyéren nem voltak, kik ő ellenök­­-ipen is önállóságot tanusítottak, megbuktassák, s­írhelyükre saját teremtemél­yeiket vagy épen ma­­­gukat ültethessék, természetesen, ekkor kilátásba­­ helyezvén a fizetés emelésének majdani lehetőségét. Nyomorult boszu ez, s lelketlen eljárás!­­ Nem bánja az a szedett vetett, demagóg népség,­­ ha ez által városunk az anyagi és erkölcsi rom­­­­lás örvényébe sodortalik is.­­ De nézzük már, milyen szembe szökő! ; aránytalanság van az egyes tiszti állások részére­­ megállapított fizetések között.­­ Első helyre állítjuk a városi kamarást, mert­­ennek fizetése fölebb rukkoltatott. 800 írtba fog , tehát kerülni jövőre a nyírfa seprűk bevásárlója.­­Ennek a fizetéséhez az árvaszéki elnökéből csak­a­toltak. Lehet, hogy valami diplomatikus ember­­­ fognak ezen méltóságos hivatalra. Jönü­nk tovább. Az árva törvényszéket legkevésbé tisztelik,­­ mert úgy­szólván ez egyik legfontosabb része a közigazgatásunknak, mert ehez értenek legke­­­­vesebbet a demagógok. Az 1877-ik évi XX. t. c. életbe léptetése óta a hagyatéki ügyek tárgyalása folytán itt a te­endők anyira fölszaporodtak, hogy míg 1877-ben az árvaszékhez beérkezett ügydarabok száma csak 1612 volt, múlt évben már 3183 darabra emelkedett, most pedig e hó közepéig jóval meg-­shaladta a 3000-et, s ezenkívül minden hagya-­ téki ügyet az árvaszék tagjai tárgyalván le, a közönség szorgalmuk által évenként több ezerre­­ menő kiadástól mentetik meg. A in­sen alá lett szállítva, pedig az épen letárgyalt újszervezett szabályok értelmében teendője az ed­­.'­­diginél kétszerre több lesz, mert a kölcsönöknél a­ törlesztési rendszer hozatván be, az árvák számla a­ könyvei félévenként lesznek lezárandók, s a ka­­lmatok tőkésbr idők. Már most képzelni sem le­­­­­het, hogy er­­ a terhes állásra olyan szakavatott l­­egyén 800 .­­ évi fizetésért pályázzon, kiben az­­ erkölcsi és anyagi biztosíték meg lenne.­­- Nézzük a többi hivatalokat. )- Az orvosok fizetése is nagyon csekélyre lett­­ szállítva, mert sok az ingyen beteg. Ezektől alig­­,­érhetnek rá saját betegeik gyógykezelésére.­­ Az al­m­írnok fizetése 800 írtra szállitta­­k­tott. Most is annyi sok a dolguk a mérnökökö­­­­ek, hogy egy 3-ik mérnököt is kellett beállítani k 150 frt havi fizetéssel, mert az ilyen szakférfia­­­kat megszokták ám fizetni. Hogyan pályázna te­­­hát mérnök 800 frtos állásra? A csendbiztos fizetése 700 frt jön. Várjon s elvárhatni-e ilyen fizetés mellett azt, hogy a köz­­­biztonság minden veszély nélküli legyen? Hiszen , a mostani csendbiztos fizetését is 1200 frtra emelte épen ez a közgyűlés, mert be kellett lát­­­­nia, hogy kevesebb összegből kijönnie nem lehet! Az alszámvevő fizetése 600 frtra szállíttatott­­ le, pedig tudni kell, hogy ez a főszámvevőnek nem segédje; egyik épen olyan, mint a másik, és a közigazgatás minden ágában, a számadások­­ intézésében jártasnak kell lennie, mert e nélkül hivatalos tisztét be nem töltheti. Lehet-e 600 s­értért ily megbízható egyént kapni? . Az egyik alkapitány fizetése szintén 600­­ frtra jön levéve, mert ennek mint az ottani oko­­­sok vélik, passus írásból is van némi jövedelme.­­ No erre is foghatnak valami olcsó Jánost, a­ki­­aztán majd beéri hivatalos levegővel is. , Az állatorvos fizetése meg épen 200 frtra , s ezt leszállítva. Ugyan melyik város atya vállalná el ennyiért, pedig hát itt még szakképzettség is ki van táti!? A kezelő személyzet fizetését, minthogy azok választás alá nem esnek, absurdum volt meg­bolygatni, s igy az meg is marad, a­mikor az a komikus eset áll be, hogy a segédnek nagyobb fizetése lesz, mint a főnöknek. Az irnoki személyzet 450 frtot kapott egyen­ként. Csuda, hogy tökmag evésre nem utasíttattak. És hogy teljesen be legyen tetőzve a levonás nagy műve, nem kímélték a felelős éjjeli őröket s a város cselédeket sem. Igaz, hogy most csak nappal fojtogatják agyon az embereket, s a főut­cán törik föl a boltokat a nagy felvigyázás mel­lett is, jövőre a tisztelt gyilkosok szabadalommal foghatják űzni mesterségüket a törvényhatósági tagok ingyen kegyelméből, mert azoktól a lea­pasztott éjjeli őröktől csak nem kívánhatni, hogy mindenütt jelen valók legyenek. Hát azt ki gondolta volna, hogy azokra a 10 krokra is ráéhezzenek, a­miket a dobos szo­kott kapni? Hanem szűkkeblűséggel még­sem lehet túl­ságosan r­ádolni a demagógokat, mert a kamarás, a fogyasztási adó szedő, s a mértékhitelesítő ára­kat fizetés felemelésben részesítették, ugyan mi okon? Hát bizony csak azért, mert mint a tót Az árvaszék eddig is sokat, végzett, intéz-­ kedett az árvák és gondnokoltak személy és va- ( igyoni ügyeiben, most pedig a nagy fontosságú­­ árva létszám és vagyon nyilvántartásának ren-­f­dezése a befejezéshez közelegvén, annak alapján­­ minden eddig netán fölmerült mulasztásoknak­­ és visszaéléseknek eleje vétet­hetnék. Miért is­­ ezen már rendszeres, az árvákra nézve oly sok előnyt és hasznot biztosító nyilvántartás vezetését, s ahoz nem értő kezekre bizsi bűn lenne. Hanem 1 700 frtért, a­mennyi a kösgyám részére van ■ fizetésül megszabva, ezen nagy felelősséggel járó­­ , megfeszített munkásságot és kitartó szorgalmat igénylő állásra ahoz értő egyén nem vállalkozhat. Az árvapénztári tisztség fizetése is tetemes

Next