Hód-Mező-Vásárhely, 1885. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

nagyjelentőségű gabonaverseny-háború esélyeit, s ők is ugyanazon következtetésekre jutottak, mint mi magyarok; s ők sem tudnak más or­vosságot, mint azon elvnek minél tökéleteseb­ben való keresztülvitelét: „igyekezni kell mi­nél olcsóbban termelni, hogy az olcsóbb eladási árak mellett is nagyobb legyen jövedelmünk. Általában ezen tanulmányok a következő elvnek kimondására vezettek: „Minél több kiadást teszünk — bizonyos határig — holdankint, hogy a talajnak, az ég­hajlatnak s a többi gazdasági viszonyoknak megfelelő lehető legnagyobb nyersjövedelmet kapjuk, annál kevesebbe fog nekünk kerülni az előállított termény mértékegysége.“ (hekto­litere vagy métermázsája.) — Más szavakkal : „Minél nagyobb tőkét fektetünk be okszerűen birtokunkba, annál kisebb lesz gazdasági ter­méseink előállítási költsége.“ Vagy a­mi egyre megy: Minél intenzívebben gazdálkodunk, annál biztosabban nézhetünk a jövő elébe.“ Fő feladat tehát, hogy minden rendelkezé­sünkre álló módon nagyobbítsuk földjeink nyers jövedelmét, mert ez által a tiszta jövedelmet emeljük. Kérdés most: mi által fokozható földjeink nyers­ jövedelme? Erre, nézetünk szerint, csak három­féle mód áll rendelkezésünkre, és­pedig: 1. a ter­més nagyságának emelése, 2. a termés minősé­gének javítása, 3. az eladási árak nagyobbítása. Vegyük ezeket egyenként tárgyalás alá. Hogy a termés nagyságának fokozása na­­gyobbítja jövedelmeinket, azt alig lesz szükség e helyen bővebben fejtegetni; szem előtt azon­ban főleg a gabonatermelést tartva, erre irá­nyuló eszközléseinket a következőkben foglal­hatjuk össze: a) A gabonatermelésre szánt földek gon­dos megválasztása, vagyis, hogy csak olyan földeket használjunk gabona­termelésre, melyek csak arra valók , silányabb, a gabonatermelésre nem teljesen alkalmas földeken gabonát ter­melni soha sem fizeti ki magát, mert ezekről nagy terméseket és jó minőségű gabonát alig várhatunk. Csak egyetlen hektoliterrel nagyobb átla­gos gabona­termés holdankint, már igen neve­zetes tényező, mert ezen egy hektoliternyi több­letet sem a nagyobb adó nem terheli, sem a talajművelés költségei általa nem nagyobbodtak, sem több vetőmagra nincs szükség; szóval tisz­tán a nettó­ jövedelem nagyobbításához járul. Azután, ha a gabonatermelésre kevésbé alkal­mas földjeinken inkább más igényű, megfelelőbb növényeket termesztünk, gazdálkodásunk meg­szűnik egyoldalú lenni, s így kevesebb koc­­­kázattal lévén összekötve, jelentékenyen bizto­sabbá válik, mint ha egész existentiánkat egyet­len kártyára — a gabonatermelésre — tesszük fel, mely már rendes viszonyok között is kétes jövedelmeket szolgáltat; hát még midőn a köd, rozsda, üszög, egér, aszály úgyszólván rendes vendégei a magyar gazdának ! b) Második feltételt a földnek gondos mivelése képezi; igaz ugyan, hogy a földnek tökéletesebb megmunkálása nagyobb költséggel jár, de az ezzel összekötött költségtöbblet bő­ségesen visszatérős a nagyobb termésben. Ha az uradalmi kezelés alatt lévő birtokok termés­átlagait a szomszédos parasztbirtokok termé­seivel összehasonlítjuk is, már meggyőződhe­tünk arról, hogy ez épen nem csekély tényező, pedig nálunk az uradalmilag kezelt területek mivelése sem érte el távolról sem a „netovább­ot. Szászországban és Magdeburg vidékén a gabonafélék sorközei is rendes mivelésben ré­szesülnek, s mely okból termés­átlagaik is jó­val felülmúlják a mienket. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy kézierővel több száz holdra menő búzatáblák kapáltatását rendeljük el, csak azt, hogy a lókapa használata a gabona­­sorközök mivelésére jóval nagyobb figyelmet érdemel, és hogy a gazda teendője nem szűnt meg a vetés befejeztével, midőn a vetés az aratásig tisztán az időjárás szeszélyeire biza­­tik; miből azután könnyen lehetett azon, saj­nosan országszerte érvényesnek vallott köz­mondást levezetni, hogy : „az Úr Isten a gazda“, ha az akarja s esőt ád, mikor kell, akkor van termés; ha nem, koplalni fogunk. Ezen feltétel illő a fatalizmusban növekedett törökhöz, de a XIX. század utolsó negyedéhez már nem méltó többé. De vannak helyek, hol a kézierőt is lehet e czélra koc­káztatni! s ez esetben nem lesznek kénytelenek tengerentúli vándorútra kelni szegény napszámra szoruló honfitársaink, kiket arató- és cséplőgépeinkkel űztünk ki az országból, melynek mindig hű fiai voltak. c) Leghatalmasabb eszközünk azonban termésünk nagyságának fokozására: az okszerű és megfelelő trágyázás. Ezzel azonban később a kiadásoknál szándékozunk tüzetesebben fog­lalkozni. A nyersjövedelem fokozására befolyást gyakorolhatunk továbbá az­által, ha termésünk minőségére a kellő gondot fordítjuk. Ez alatt nemcsak azt akarjuk érteni, hogy a lehető leg­jobb minőségű gabonát termeljük, mit kitűnő vetőmag beszerzése, a talaj gondos előkészítése s a helyes trágyázás által érhetünk el,­­ ha­nem azt is, hogy a piaczra szánt gabonánkat sortírozva, konkolyozva és minden tekintetben kifogástalan minőségben vigyük a piaczra. Az, ki egy kissé körültekint, rögtön észreveheti, hogy az egyenlőtlen szemek — a konkoly, a vadócz — rögtön szemet szúrnak a vevőnél, ki erre támaszkodva, sokkal kevesebbet fizet gabonánkért, mint a­mennyit sortírozás által létrejött apadás a rostálás költségeivel együt­tesen kitesz ; sőt merem állítani, hogy sok ter­ménykereskedőnek főhaszna épen a tisztítás folytán előálló értékkülönbözetben keresendő. Miért engedjük ezen hasznot másnak, mikor ez könnyű szerrel a mi zsebünkbe juthat? Kü­lönben az újabb cséplőgépek sortkrozókkal rendszerint el vannak látva, s ha nem, azon­nal ilyen gépek beszerzésére kell törekednünk, mert ezek ára egyetlen nyáron többszörösen megtérül. A minőségről szólva, e helyen arra is gondolhatunk: nem volna-e czélirányosabb a búzát egy jobban keresett és fizetett gabonafé­lével helyettesíteni? Itt először az árpára gon­dolunk ; ott, hol a sörfőző árpa termelése nem kilátástalan, az árpatermelés gyakran sokkalta jövedelmezőbb a búzánál, tudunk gazdaságot, mely árpáját 9 frt 30 kron adta el és szép búzájára 8 frtért sem akad vevő Nyitra, Po­zsony, Mosony megyék ez irányban máris meg­lepő eredményeket mutathatnak fel, és hiszem, hogy ezek épen nem kivételesek, s hogy ser­­főző-árpa termelést másutt is sikerrel lehet űzni, csak meg kell kísérelni, h­ik­a úgy sincs vele. Hogy végül a gazda minél nagyobb jö­vedelmet legyen képes birtokáról felmutatni, nem elég a legjobb minőségű gabonát a lehető legnagyobb mennyiségben állítani elő,­­ de kell, hogy termését jól eladni is tudja; a gazda nemcsak termelő, de kereskedő is egy­szersmind. (Folyt. köv.) A kiállítási sorsjegyek húzása. Lapunk múlt számában megígértük volt hogy mivel tudomásunk szerint városunkból igen nagy számmal nézték meg a kiállítást olyanok is, kik a budapesti napilapokat nem olvassák, a ki­állítási sorshúzás eredményét közölni fogjuk, ez ígéretünknek most eleget teszünk. Az országos kiállítási sorsjáték nyereményei­nek húzása okt. hó 31-én kezdetett meg és nov. hó 1. és 2-ik napjain folytattatott és fejeztetett be. A nyeremények kihúzását akként kezdték meg, hogy a legelőször kihúzott szám nyerte a legkisebb nyereményt s igy folyt a húzás tovább mindig a nagyobb értékű nyereményekre s utol­jára a 100 ezer forintos főnyereményre. Az okt. hó 31-én megtartott első húzáson 30 sorozatszám húzatott ki s minthogy minden sorozatszámnak 100 nyerő száma volt: kihúztak az első napon 3 ezer nyerő számot, vagyis az összes 4 ezer nyereményből 3 ezer tíz-tíz forintos nyereménytárgyat. Ezen kihúzott sorozatszámok a következők: 94. 299. 580. 1182. 1691. 2267. 2395. 2661. 3448. 3543. 4074. 4078. 4440. 5236. 5740. 6443. 6452. 7981. 8177. 8184. 8402. 8566. 8734. 9222. 9318. 9441. 9445. 9611. 9738. 9741. 20 forintot nyertek a következő számok: 6-95. 10—41. 32­87. 38-3. 43­ 60. 85—32. 182—45. 191-57. 243—55. 250-76. 262—71. 282-92. 340-29 346-91. 370-66. 370-72. 380-28. 396-43. 400 --95. 413-35. 416-16. 432-33. 437—55. 454-48. 465-44. 480-78. 489-19. 489-77. 506-9. 530—14. 569-34. 604-95. 654-77. 671-12. 755-37. 756—27. 763—51. 763-62. 777—44. 779-54. 785—32. 804-1.­­­859-97. 1 994-56. 1089-49. 1195—14. 1319-13. 1333—39. 1444—56. 1594-40. 1712-82. 1854-14. 1948-81. 2023-85. 2230—81. 2422-97. 2483—25. 2540—34. 2667-30. 2744-6. 2772—24. 2817-75. 2878-23. 1901-89. 3026- 86. 3153-87. 3276-22. 3303—79. 3353-97. 3413-1. 3495-92. 3552-42. 3621-17. 3725-82. 3792-85. 3838-4. 3862-61. 3956-26. 4001-97. 4079—94. 4175-58. 4229-94. 24­82. 838 97-66. 961 1026-10. 1112-33. 1205-41. 1322-57. 1392-10. 1477—38. 1627-51. 1787-72. 1855—98. 1950-35. 2028-44. 2284—91. 2430-94. 2494-58. 2628-54. 2674—36. 2745-70. 2792—17. 2845-100. 2882-95. 2922-36. 3113-23. 3171 — 95. 3287—46. 2326-86. 3361-100. 3414-23. 3511-21. 3591-75. 3684-1. 3736-57. 3821-59. 3841-53. 3879 9. 3958—65. 4024-5. 1096-81. 4200—51. 4242—1. 4308 -50. 4338 -34. 4311—25. 4456—42. 4499—83. 4536-51. 4705-94. 4727-59. 4874-69. 4955-11. 5132- 75. 5198—20. 5302-90. 5051-94. 5523-20. 5596-68. 5701-19. 5734-80. 5748-2. 5775-59. 5829- 48. 5988—52. 6061—38. 6180-64. 6242 66. 6385-44. 6465-58. 6533 - 37. 6574—31. 6633—9. 6737—19. 6751-94. 6797-11. 6861—27. 6920—94. 7023—15. 7111-70. 7236—53. 7326—7. 7428 — 44. 7460-91. 7497-62. 7583-90. 7622—10. 7731 — 11. 7880-79. 7901-95. 7977 34. 9023-95. 8196-100. 8227-87. 8260-48. 8279-78. 8334 79. 8439 -44. 8614-99. 8669-35. 8730-82. 8821-19. 8893-71. 8916-78. 8993-64. 9156 40. 9223-67. 9321 47. 9436-51. 9467-18. 9511-4. 9657-46. 9763—76. 9833—13. 9898—91. 9968-75. 4308 -76. 4341- 79. 4427-61. 4469-56. 4505—25. 4610-68. 4712-89. 4787 -15. 4879-41. 4979-14. 5138-94. 5201—24. 5327-56. 5474-16. 5546-27. 5613—55. 5701-23. 5738-37. 5755-31. 5776-66. 5877-78. 5991-30. 6077-66. 6194 -88. 6272- 3. 6412-33. 6490—57. 6552-34. 6616-53. 6647—71. 6742-34. 6763-98. 6801—75. 6877-32. 6921-76. 7029-60. 7111—95. 7244—98. 7362-48. 7430-51. 7449—42. 7533—98. 7589-82. 7692—16. 7780-37. 7882-95. 7915-52. 7978-50. 8069-35. 8201-5. 8232-24. 8266 -38. 8282-72. 8340-76. 8497-47. 8632-59. 8669-50. 8748-7. 8828-15. 8894-50. 8933-42. 9034-69. 9167—86. 9223 -70. 9357-66. 9446-10. 9476-10. 9575-56. 9707- 68. 9780- 3. 9853-32. 9909-39. 9982-99. -41. 853­1 -25. 965-1 1061—36. 1134-25. 1212-60. 1326-17. 1423—96. 1541-89. 1657—69. 1788-72. 1856-15. 2002—7. 2056-49. 2339-96. 2432—37. 2499—67. 2634-87. 2697-55. 2761-24. 2792-56. 2846-44. 2883-9. 2976-51. 3128-2. 3197-8. 3294-26. 3346-48. 3391-28. 34­­ 8-93. 3532-20. 3593-31. 3703-75. 3749-91. 3825-53. 3842- 39. 3940 - 87. 3966 - 9. 4031-52. 4114—8. 4210-7. 4277—63. .­859-81. 0. 981-74. 1078—37. 1190 — 26. 1226—98. 1328—84. 1439-24. 1542-75. 1687—9. 1819-86. 1884—54. 2022—7. 2079—83. 2414—19. 2449-19. 2500-95. 2663-12. 2739-41. 2767-96. 2815-26. 2849—48- 2892-84- 3991—50. 3133-21. 3209-26. 3295—77. 3351—5. 3399-87. 3485 -14. 3550-13. 3602—26. 3721-78. 3778-52. 3833—27. 3850-60. 3955-44. 3988-4. 4062-89. 4173-9. 4314-51. 4285-19. 4314-59. 4385-23. 4446 - 7. 4478 - 68. 4513-90. 4642—88. 4722-52. 4834-50. 4915-17. 5084 - 46. 5151-40. 5238-93. 5348-84. 5506- 30. 5552-2. 5630-86. 5720-13. 5738 -52. 5769-3. 5791-46. 5910-10. 6030-25. 6080-50. 6214-1. 6286-69. 6431 30. 6493-17. 6553-42. 6626-71. 6679 - 72. 6743-73. 6778 -93. 6802-74. 6689 - 69. 6929-85. 7081 -42. 7155-54. 7263-46. 7408-42. 7432—16. 7460-91. 7539-21. 7594—19. 7717-68. 7812-28. 7889-82. 7919-28. 7995-19. 8074- 1. 8206-81. 8258—10. 8274- 3. 8321—86 8343-2. 8535-54. 8662 — 57. 8710-30. 8748-81. 8845—54. 8900—67. 8937-76. 9092-71. 9183—22. 9242-28. 9364- 61. 9460-2. 9477 - 68. 9594—71. 9728-84. 9796 - 87. 9860-50. 9954-41. 4321-21. 4397- 46. 4454—41. 4485—34. 4518-23. 4659-63. 4726—58 4839-86. 4931 — 38. 5118-29. 5173—97. 5256—64. 5361—46. 5507-21. 5564—45. 5678—7 5734-64. 5744—74. 5770—89. 5821—44. 5948—94. 6057-68. 6107-91. 6214-64. 6358-64. 6451 — 47. 6508-92. 6569—19. 6630-47. 6691—78. 9743-83. 6781—8. 6826 -51. 6918—63. 6936-24. 7091-49. 7188-75. 7325-46. 7409-93. 7428-44. 7482-95. 7563—38. 7614-30. 7728-45. 7816—44. 7896-20. 7949-82. 8007-12. 8181-76. 8214 - 41. 8259—15. 8277-36. 8325—99. 8414-39. 8606-42. 8665—65. 8724-30. 8760—70. 8847-40. 8903—64. 8945- 23. 9123-70. 9185-57. 9276—46. 9415-92. 9463-37. 9478-5. 9633-4. 9762-41. 9802- 95. 9885—15. 9957—99. Vége köv.) MEi­kiiin ii­­ TARCZA. HALOTTAK NAPJÁN. * A temető gyászos homályán Egy sugár ma is átdereng, A kegyelet égből leszállván Megáll a sirhalmok felett, Zarándokol az özvegy, árva, Szemekben köny, az arczokon gyász, S hol enyészet ül egymagába’ Templommá lesz a néma ház. Az áldozat oltára felgyűl, Lobog, lobog az ég felé, Érte üdvöt esd ott messze túl A ki üdvét már fölfelé, Az anya árva gyermekének, Kit e rut világon hagyott, Atya bánatos özvegyének Kór hő sebére balzsamot. S a mécsek lángja egyre éled, Bíbor palástot ölt az ég, Köréből a bűv-varázsu fénynek A hit angyala előlép, Szemében üdvözítő láng ég, Feje fölött a gloria, Hangját hallja a siri háznap : Feltámadunk V­alleluja! Meghallani az égi hangot Siessetek, siessetek! Nekem vigaszt lám az sem adhat, Veletek én hajába megyek; Halottim csele örök, Vállamon a siri kereszt. Hajnal soh’­sem kél a fölött, Nap soha sem köszönti ezt. De szent napján a kegyeletnek Én is felgyújtom mécsomet, * E költeményt szerző engedelmével a Fekete Jó­zsef által kiváló tapintattal szerkesztett legelterjedtebb képes lap az „Ország-Világ“ 44-ik számából vesszük át. S­z­e r­k. S mig árnyaik körüllebegnek Szárnyadon bus emlékezet, Imádkozván im újra látom S ontom értük bő könnyemet — Vágyam, szerelmem, ifjúságom, Halottaim — pihenjetek ! Fülöp Aron. Letartóztatva. Beszélyke. (Németből.) (Folytatás.) — Mint annak a bűntársát és kísérőjét, válaszolt a rendőr, ujjával a fiatal leányra mu­tatva. Azután a fogadós felé fordult: — Hozasson ön egy kocsit Meiners úr, hadd legyen már vége ennek a dolognak; önök pedig, — mond parancsoló hangon a remegő nőknek, — tegyék föl gyorsan kalapjaikat. — Ezen erőszakos föllépését drágán fogja ön megüzeni uram, én Sebaldusné vagyok, s lakom . .. — Mindazt elmondhatja ön majd a bíró­nak, a ki önt ki fogja hallgatni, — vágott sza­vába a rendőrinspektor, — nekem csak az a feladatom, hogy önöket málháikkal fogságba hurczoljam, s kijelentem, hogy ha önmaguktól nem akarnának kegyetek alkalmazkodni, kész volnék erőszakot is használni. — Adjuk meg magunkat sorsunknak leá­nyom, — mondá Sebaldusné asszony, hirtelen egészen nyugodtan, — látod, hogy védtelenek vagyunk. — Oh Ottó, Ottó, — rebegő a fiatal le­ány, kezeit tördelve, — miért is hagytál ben­nünket ennyire magunkra ! Most a kocsi megérkeztét jelentették. — Ekkor a nők a rendőrtiszt felügyelete alatt összeszedték csekély málhájukat; mindezt Kühne úr vette gondjai alá, egyszersmind lefoglalva Sebaldusné asszony tömött tárczáját is, midőn az elővette azt, hogy vendéglői számláját ara­nyakban kiegyenlítse. A nő ezen újabb sérel­met egy megvető vállvonilással vette tudomásul. Midőn pedig menetközben a vendéglős mellett ellebegett, a nélkül, hogy rá tekintett volna, e szavakat intézte hozzá: „Mondja meg ön, hogy Sebaldusné asszony és leánya a börtönben van­nak, ha holnap ... — Anyám! kiáltott föl ijedten a leány. — Ha holnap egy úr jön, hogy utánunk tudakozódjék. — Tartóztassa ön le azt is, az is bűn­társuk, — mondá Kühne súgva a vendéglősnek. A vendéglőnek egy keskeny utczára szol­gáló mellékkapujánál állt meg a kocsi, itt a rendőrinspektor beültette a nőket, könnyű hol­­mijukat a hátulsó ülésbe tette, aztán helyet foglalt maga is a nőkkel szemben és néma, kí­nos hallgatás közt tették meg az utat a tör­vényszéki épületig. * A föntebb lenrt jelenetet megelőző nap reggelén Heidenreich Ottó törvényszéki bíró a legrózsásabb kedélyhangulatban volt. Csak né­hány héttel előbb helyeztetett át a fővárosi bünfenyitő törvényszékhez és éppen ma érte meg huszonnyolczadik születésnapját a legszebb kilátásokkal mind a gyors emelkedésre, mind a boldog családi életre. Kedvező és független anyagi körülmények között élvén, lehetővé vált neki az elmúlt té­len szabadságidőt nyerni s azt több hónapi utazásra használni föl a szép Olaszhon földén. Rómában egy fiatal, igéző leánykával kötött ismeretséget, majd néhány hét múlva jegyet is váltott azzal. Jegyese, Sebaldus Katinka egy német ke­reskedőnek volt a leánya, ennek neje egy angol származású nő volt, a­kire a férj kora halálá­val igen tetemes vagyon maradt hátra. Az öz­vegy előnyösebbnek tartotta a­helyett, hogy állandóan letelepedett volna, most Angliában, majd Németországban, Francziaországban, majd ismét Schweizban vagy Itáliában tartózkodni; a fiatal leány nevelése ilyen módon bizonyos kozmopolita színezetet nyert; az ő házassága azonban véget volt vetendő az örökös vándor­lásnak, mert az anya leánya leendő tartózko­dási helyén szándékozott letelepedni. A me­nyegzőnek a megállapodás szerint a nyár fo­lyamában kellett végbemenni, s addig a két nő Sebaldusné asszonynak egy Braunschweigban fekvő birtokán élt. A fiatal biró lázas izgatottsággal leste, mialatt reggelijét elköltötte, a levélhordó csen­getését mert soha oly forró vágygyal, érdek­lődéssel nem várta meg arája részéről a leve­let, mint éppen most. De csalódott várakozásában : a levélhordó csakugyan jött és hozott is egy egész csomó levelet, de azok között menyasszonyától nem volt egy sem . Mit jelentsen ez? Lehetetlen, hogy elfeledkezett volna szeptember tizenegyedikéről — mondá magában félig kedvetlenül, félig ag­gódva, de majd ismét önelégülten s ravasz mosolylyal tette hozzá: — Bizonyosan csoma­got küldött, s azt majd csak később fogják kézbesíteni; fájdalom, én már azt nem vár­hatom be! Hivatalos kötelessége már kora reggel a törvényszéki épületbe szólítá őt, s ott tartóz­tatta egész délelőtt, azonkívül itt sajátságos születésnapi öröm is jutott osztályrészül: az elnök magához hivatta őt, s általában, neki egy ügyet, mely igen éles elmét igényelt: a vizsgálat vezetését egy ritka furfanggal végre­hajtott ékszerlopásnál. Heidenreich azonnal érintkezésbe tette magát a telephen segélyével a főváros egyik legügyesebb rendőrtisztjével, Kühne inspektor­ral, s attól azon választ nyerte, hogy bizalma­sabb beszélgetés czéljából egy óra múlva meg fog jelenni a törvényszéki épületben. Heiden­reich ilyen módon egy kevés szabad időt nyert, melyet arra használt föl, hogy lakására sietett, hogy megkérdezze, ha váljon menyasszonya adott-e azóta életjelt magáral. Azonban Katinkájától sem levél sem cso­mag nem várt reá, a helyett egy táviratot ta­lált Goldbergből, hol ő előbb a törvényszéknél alkalmazva volt. Egy ottani esküdtszéki tár­gyalásnál, melynél az elővizsgálatot ő vezette, a védő­ügyvéd az ő személyes kihallgatását kívánta, ennek következtében ő hivatalosan fölszólíttatott, hogy a távirati értesítést vétele után azonnal Goldbergbe utazzék. Heidenreich órájára tekintett, az pedig figyelmeztette őt, hogy, ha még a legközelebbi vonathoz idejében akar érkezni, takarékosan bánjék az idejével. Sietve látott tehát ahhoz, hogy a rövid utazásra szükséges holmikat kis utazó bőröndjébe rakosgassa, midőn e foglal­kozásában hirtelen erős csengetés által zavar.

Next