Hód-Mező-Vásárhely, 1885. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1885-08-01 / 31. szám

mely ha időszakonként is, egyedül adja a gaz­­dászatot fentartó olcsó tőkét, a kis termésekre kell támaszkodni a gazdának, noha azok a folyó kiadásokat is alig fedezik, még­sem fektetnek elég súlyt a növények pontos előállítására.­­ Sokan azt sem tudják, mennyi talajterület szük­séges egy növényre, holott annak számításba vétele nélkül nem állapíthatja meg a gazda a növények egymástól való czélszerű távolságát, a jó termés egyik biztosítékát. Bármily módon történjék is a vetés, sorba vagy szórva, egy kalászos növényre legfeljebb 25 □ cm talajterület számítható, hogy 1200 □ öles holdanként 1582500 növény lehetőleg míg legyen a mi 64 liter középnagyságu búzából ki is telik A vetőmag mennyiség meghatározásnál még sem a vetőmag számát veszi sok gazda zsinórmértékül, hanem bizonyos tömegének sú­lyát és 111 mértékét, holott a könnyű és apró­­szemü magból 30 - 40°/o­ival több es­z a má­zsára és az űrmértékbe, mint a súlyosabb vagy nagyobb szeműből. 32000 aprószem­ű 25000 kö­­zépnagyságú, de alig 20000 nagyszemü búza megy egy literbe, a­mi egyenlő területbe vetve nagy különbséget idéz elő a termésben, mert az aprószemü mag ha szorult is, kikét kedvező időben. Minden csírázásra képes mag növényé válhat a jó magházban, s túlsűrűséget idézhet elő, a roszban egyik sem lesz tartós növény. A csírázásra képtelen mag bármire inkább for­dítható, mint üstésre, nemcsak kárba vész, ha­nem még csalódásokat is idéz elő a vetőmag számának meghatározásánál. A holdanként meg­­kivántató számtól nem lévén szabad eltérni, a sorba vetéssel is csak annyiban történhet meg­takarítás, a­mennyiben nem kell azon feltevés­ből, hogy sok mag fedetlen marad és elpusztul, a megkivántató számnál többet vetni. Különben annyi a kár a termésben, a­mennyi az eltérés a vetőmag kellő számitól, még akkor is, ha a ke­vesebb növényt nem gyom, hanem sarju hajtás pótolná, mert a sarju által túlterhelt magányo­san álló növényeknél a szem a tartós zsengés állapot miatt többnyire úgy megszorul, mlint az általános túlsűrűség folytán. A kalászos növény szereli különben a társaságot és ha elég széles sorkör mérsékli csoportosságát, a kellő számban levő anyakalá­­szok adhatják csak a korai biztos és nagy ter­mést ; bizonyították azt a legrégibb idő óta az élesorma szántás barázdában álló növények bőtermései, mert az anyanövények csoportos sorban léte folytán nem terjedhettek úgy el a­zarjuhajtások, hogy az anya­növényt elnyomják, csak elégséges sorközük nem volt az élesormu szántásban a szórva vetett növényeknek, hogy sűrűségüket kellően mérsékelje és a légáram­latnak utat adva a világosság és melegség behatását is előmozdította volna, hogy még hasban kifejlődjék e hasznos elemektől a kalász és ne törpüljön ott úgy el, mint a túlsűrű és össze-vissza álló növények közt stagnáló lég­körben a sorköz b­ánya miatt történni szokott. Ezen káros körülmények szolgáltak inditó okul a sorbavetőgépek­­eltalálására, mert a széle­sebb sorköznek érezték hiányát a gazdák, nem a növénysornak mely a jó szántásban soha nem hiányzott. A jó vetés egyik nagy akadályának, a száraz nagy göröngynek elhárítására sem min­den gazda képes a könnyen vonható rögtöző henger hiányában. Az eddigi lassan haladó ,sok vonó­erőt igénylő, mégis csekély súlylyal bíró alacsony henger a porhanyitásra és a talaj­­egyenlítésre hatástalan lévén akkor marad el a talajporhanyitás és a czélszerű vetés, mikor a legalkalmasabb idő lenne kivitelére Az eke és a talaj különben sem mindig alkalmas a jó magházra szántáshoz, mely késedelmes és költséges. A magh­áznélküli szántásoknál pedig fedetlen marad a vetőmag egy része , így lesz temérdek üres és a mellett túlvetett folt a vetésben, bő magvetéssel pedig sokszor általá­nos túlsűrűség. A magház hiányával levő szántások érté­kesítésére és a sorköz létesítésére hivatott Garett-féle sorbavető gépek sem feleltek meg a hozzájuk fűzött igényeknek , jól mivel a tala­jon is csak a keskeny vágányba vetésnek tettek eleget Egy sorjába rakják a vetőmagot a baráz­dába, kevés magot vethettek soronként, igy teszik ki a magányos növényt a túlbokrosodás és a gyom által való elnyomás veszélyének. Midőn a szélesebb körű sorbavetés czél­­jából kevesebb saruval bővebben kellene vetni, a hogy a holdanként megkivántató vetőmag száma ritkábban álló sorokban is ki legyen, az elégséges vetőmagott keskeny vágányba egymás mellé hullatják s nem tesznek a miatt elég talajkihasználást lehetővé, azért alkalmaz­nak most a vetőmag szélesebb osztása czéljából helytelenül több vetősárut a gépbe. Sűrűn állításuk miatt 10—12 cm. keskeny közű vetés felé terelték a sorbavetést, a­mi épen úgy kizárja a jégáramlatot és a világosságnak a növények közé hatását, mint a sűrűn össze­vissza álló szórvavetett növények. Laza talajon súly nélkül is mélyen vet a csuszvaműködő vetősaru ; a gyökér és a növény gyenge marad a vastag földtakaró alatt s köny­­nyen kipusztul a fagytól. Agyagos és nedves talajban hengerezés és fogasolás után is nyitva marad a csuszvavető saru barázdája, elromlik a hézagban a mag a férgek is könnyen rátalálnak az egy sorba állított magra és növényre, aka­dálytalanul pusztítják a tág vágányban. A gazt és göröngyöt az egymáshoz közel állított vetősaruk maguk előtt tolják. Két három ember erejét felülmúlja azt a gép haladásával nedves időjárásban úgy elbántam, hogy a ba­rázdába tétessék a vet mag. Nagy része a talaj felületén száratik el, vagy csomóban marad el az összetolt gazon, holott a felszínen maradt magot fogasolásokkal sem lehet többé helyükre tenni, mélyedésekbe tolulnak, a­hol már elég­­ségesen vannak, kárt tesznek vagy fedetlenül és göröngy alatt is pusztulnak el. A nagy kétkerekű gépelőrész nehéz kor­mányzata külön e czélra egy erős embert igé­nyel, költséges és akadályozó a gép haladására Helyi hirek. — Lapunk t. előfizetőit s általá­ban a n. é. közönséget tisztelettel föl­kérjük, hogy miután Lévai F. nyomdász úrral minden összeköttetést megszün­tettünk s lapunkat julius hé­l­seje óta a Konstantin urak emeletes házában levő Wodianer-féle most „Hungária“ könyvnyomdában nyomatjuk: előfizeté­sekkel, hirdetésekkel s lapunkat ér­deklő minden ügyben szíveskedjenek szerkesztőségünkhöz fordulni.­­ E lap felelős szerkesztője : Fodor Lajos úr, ki épen lapuul, zártakor július 31-én tartja esküvőjét, az elmúlt héten magán­ügyei intézé­sével lévén elfoglalva, helyette lapunk ezen számát Halmi János állította össze. — Törvényhatóságunk julius havi köz­gyűlése a főispán ur a méltósága családjában előállott gyász miatt nem tartathatott meg s a legközelebbi rendes havi közgyűlés valószinüleg f. hó 10-én fog megtartatni. Lehet azonban, hogy a konversio és a városi haszonbérlet ügyé­ben holnapután, kedden délelőttre rendkívüli közgyűlésre hivatnak össze a törv. hat-­bizott­ság tagjai.­­ A gazdasági egylet lóversenyt rendező bizottsága a múlt vasárnap ismét gyűlést tar­tott, mely alkalommal a kiosztandó dijak ös­­­szegét 500 frtball állapította meg ; a hölgyek dija czímén adandó emlék­tárgyak beszerzésére adományozandó összegek összegyűjtésére pedig Prehoffer Lajos egyleti jegyző, Bernátsky Ká­roly gyógyszerész és Pál József urakat kérte föl s bízta meg. A futamok elrendezéséről és egyéb feltételekről múlt számunkban részletes tudósítást adtunk a lóverseny iránt érdeklődő közönségnek , miért is most csak annyit tar­tunk szükségesnek újból felemlíteni, hogy a verseny szeptember hó 5-én, kedvezőtlen idő esetén 12-én fog megtartatni s hogy a bejelen­tések szeptember hó 1-ig fogadtatnak el, végre, hogy a szigeti verseny­tér a lovak gyakorlása és idomítása végett rendelkezésre áll.­­ A város adósságainak convertálására 730.000­ért kölcsönnek, a pesti hazai első taka­rékpénztártól 5­7- es kamatozó kötvényekben 98 °/c árfolyam és 50 évi törlesztés mellett leendő felvétele ügyében, a belügyminiszter e hó 29-én érkezett leiratában nem a legkedve­zőbben nyilatkozott. Azt mondja, hogy a tör­­vénni szándékolt kölcsön nemcsak más városok által felvett kölcsönökhöz képest kedvezőnek nem tekinthető a városra nézve, hanem a con­­vertálandó összegek sem olyanok, hogy a jelzett feltételek alatti kölcsön felvételt, különösen az igen hosszúra nyújtott törlesztési időt tekintve, fölötte kívánatosnak leh­etne mondani; továbbá, hogy a kereskedelmi bank kölcsönét, mely 6 */* °/C-tel törlesztetik s még 11 év van hátra, a 78 o/o megtakarítás kedvéért nem indokolt 50 éves kölcsönnel felcserélni, s hogy a Gróf Károlyi család kölcsöne 6°/0-tel 16 év múlva törlesztve lesz. Kedvezőtlennek mondja azért is, mert 98 °/c árfolyam mellett 14680 írt veszteség háram­lik a városra, a­mi annál feltűnőbb, mert a budapesti tőzsde i. e. június 23-iki jegyzései szerint a hazai takarékpénztár kötvényeinek árfolyama 101 frt 50 kr.—102 frt volt. Ezek után felhívja a várost, hogy a takarékpénztárt olcsóbb kölcsön adása iránt keresse meg, siker­telenség esetén az osztrák magyar banknál tegyen kísérletet. Ez a leirat a minisztérium részéről a legnagyobb tájékozatlanságot árulja el ezen életbe vágó fontos városi ügyben. Tény az, hogy a város több pénzintézettel alkudozott, de egy sem tett jutányosabb ajánlatot, mint a hazai első takarékpénztár ; tény az, hogy e conversio a nagyváradi és Miskolcz városi con­­versióknál sokkal jutányosabbak ; tény az, hogy a most nevezett intézet, ha másutt akar a város convertálni, a nála levő kölcsönt nem veszi fel, ez­által akadályt gördít az összes adóságok conversiójának keresztül­vitele elé, bármily olcsó kölcsönt ajánljon is valamely intézet; tény az, hogy a város az osztrák magyar bank­­tól, miután birtoka elég nincs, kölcsönt nem vehet, a váltó kölcsön pedig a szóban­­orgánál is drágább Tény az, hogy a jelen viszonyok között elérhető legjutányosabb ajánlatot a hazai első takarékpénztár tette. Tény az, hogy az új feltételek szerint a városnak félévi felmondási jo­g van, míg a jelenlegi kötelez­vények szerint ez a jog csak az intézeteknek van biztosítva. Miután pedig a körülmények úgy alakulhatnak, hogy az intézetek felmondják a kölcsönt, ez a jelenlegi feltétel nagyon is vesze­delmes a városra. Tény az, hogy convertálás esetén évenként 27.000 k­tot más szükségeinkre fordíthatunk, mint pl városház építés, csator­názás stb. stb. Tény az, hogy a város a jelenlegi törlesztések és 60 kros pótadó mellett előbbre haladását biztosító intézmények létesítésére nem is gondolhat s mindezen törekvésében a minisztérium által lesz gátolva. Mindazáltal ily körülmények között, a miniszterrel szemben nem volt mást mit tenni, mint a hazai első takarékpénztárt olcsóbb kölcsönre kérni, mi végett Nagy Sándor főkapitány, Szikszay Dénes tanácsnok és Fáry Antal biz tag. Budapestre kiküldettek. — A város rárósi birtoka. A törvényha­­tósági bizottság — mint tudjuk — a város rá­rósi birtokát egy társaságnak adta ki haszon­bérbe 10 évre s a szerződést jóváhagyás végett fölterjesztette a v­. k r. belügyminisztériumhoz. Sokáig nem érkezvén ez ügyben semmiféle le­irat a nevezett minisztériumtól a városi ható­sághoz, a tanács az ügyet megsürgette , illetve Szikszay Dénes tanácsnokot a minisztériumhoz felküldte. A tanácsnok úr a belügyminisztérium­nál azt a felvilágosítást nyerte, hogy az ügy vé­leményezés végett áttétetett a földmivelésügyi minisztériumhoz, honnan a napokban a városra nézve kedvezőtlen vélemény adatott, minélfogva a szerződőé jóváhagyása nem remélhető. — Újhelyi Lipót lesz tehát a nyertes, a­ki éven kint egy ezer forinttal több haszonbért ígért a városnak, mint a konzorczium.­­ A népkerti közfürdő már a múlt héten átadathatott volna a közhasználathaknak a bi­zony a rekkenő kánikulai hőségben nagyon sokan fölkeresték volna, ha a fővárosból a csö­vek leérkeztek volna. A vállalkozó azonban folyton csak biztatja a városi hatóságot s leg­utóbbi távirata szerint a csövek holnap fognak megérkezni. Ha igaz lesz, akkor a héten még megnyílik a közfürdő. — A lövészegylet népünnepélyére, mely mához egy hétre lesz, nagyban folynak az elő­készületek. Régen volt oly változatos prog­­rammja nálunk népünnepélynek, mint a­milyen ennek van. Már ez a körülmény is biztosítani fogja a népünnepély sikerét, a­mit a lövészegy­­let meg is érdemel.­­ A róm. kath templom a múlt vasárnap délelőtt csaknem zsúfolásig megtelt a kántor­­választás iránt érdeklődő közönség köréből, mely alkalommal az intelligentia is nagy szám­mal volt képviselve. R­á­c­z Ferencz a becsei és Nagy Pál adai kántorok mutatták be éne­küket ez alkalommal másod ízben. Az ered­­mén­yről kötelességünk annyit jelezni, hogy a bírálat ismét Rácz mellett nyilatkozott s úgy látszik, hogy a kath. hívek az egyház vezér­­egyéniségeivel együtt Rácz mellett csoporto­sulnak, kiről általában a képen ítélnek, hogy rövid idejű megszokás után a felejthetetlen Hegedűs kántor ének modorában fog énekelni kivel egyébiránt a nép legjobban tud énekelni. Itt jártak egyébként a múlt héten daczára a rekkenő hőségnek, Petrik Márton mező­kovács­házi és Csornák Gábor jászladányi, Mezei Ist­ván makói és Apró Károly algyői kántorok is sokkal kevesebb hatással és eredménynyel, bár a két elsőnek szintén szép pártja van.­­ Az iparos ifjak műkedvelő előadása Múlt szombaton este a népkerti fedett sátorban ismét Tháliának hoztak áldozatot Ezúttal nem a színészek, nem is a műkedvelő társaság tagjai, hanem­ az iparos ifjak önképző egyletének néhány tagja , két iparosnak kedves leányai léptek a közönség elé. A színre hozott darab Szigeti Józsefnek „Szerelem és örökség" czim­ü kedves vigjátéka volt. Az elég szép szám­ú s legnagyobb részt az iparos osztályból került közönség nagy kíváncsisággal várta a függöny felhúzását s midőn az előadás megkezdetett, mindenki feszülten várta a műkedvelők szerep­lését. A kik talán attól tartottak, hogy az iparos műkedvelők lámpaláztól gyötörve, elejtik a darabot, nagyon csalódtak, mert a közreműkö­dők kivétel nélkül mindnyájan becsülettel meg­­állták helyüket, szerepüket úgy tudták, mint a karika csapás. Molnár Mariska és Tóth Vilma különösen kitűntek játékaikkal s könnyű moz­gásukkal. A férfiak között az első hely Gravácz Lajos borbélyt illeti meg, a­ki az öreg huszár szerepében igazán színészi jártasságot tanúsí­tót. Lukács Lajosnak a hangja egészen illett szerepéhez, csupán mozdulatai voltak eleinte szögletesek. Feiner Mór értelmesen játszott. A­tt Lajos jól tudta szerepét. Király Ferencz az inas szerepét szintén jól töltötte be. Az előadás sikeréhez minden esetre nagyon hozzá­járult Sallay Lajos rendező buzgalma, ki a szerepeket betanította s melyért a kihívást méltán megérdemelte. Az összes szereplőket többször kihívta a közönség A két nő szereplőt pedig egy-egy szép virág csokorral tüntette ki. Az előadás tiszta jövedelme 54 frt, mely összeg az iparos ifjak betegsegélyző egyletének alap­jára fordíttatik. Mint halljuk, az iparos ifjak ismét előadásra készülnek.­­ A „Budapesten fenálló kunvásárhelyi ifjúsági kör“ tagjai f. augusztus hó 4-én egyik során elhunyt tehetséges társuk, Técsi Imre Il-od év­es technikus sírját testületileg fogják felkeresni és arra egyrészről a kör, másrészről az elhunyt barátai nevében koszorút fognak helyezni. Az ünnepélyben részt vevni óhajtok a nevezett napon d. u. 5 órakor az ev. reform, főgymnásiumnál legyenek szívesek megjelenni, a honnan történik az indulás az arany temetőbe. — Öngyilkossági szándék. Szokolovits Iván, néhai Szokolovits György fia, Szegeden, hol a 46 ik gyalogezredben szolgál, a napokban a katonai kórházban agyon akarta lőni magát de a golyó csak karját találta, minek következ­tében karját amputálni kell. Tettének oka: gyógyíthatatlan betegség. — Borvizsgálat. Póka László rendőrka­pitány és Dr. Berger Ferencz tiszti főorvos a múlt héten sorra járták a városi korcsmákat s a kimérésre szánt borokat megvizsgálván, azok­­ban semmiféle hamisítást nem fedeztek fel.­­ A városházán a múlt napokban issatét változtatás létetett; a sötét és m­inden tekintetben alkalmatlan iroda­helyisé­gekre, a piacztérre két óriási ab­­la­k készült. Ez által az iroda személyzetének a „kilátás“ iránti igénye a város hatósága által kielégítve jön, bár a nevezett személyzet inkább a „belátás“ hiánya miatt panasz­kodott és panaszkodik. Meddig tart még a város közönsége méltóságának és a simmetriának rovására az ily és ehez hasonló tákolás ? — Időjárásunk a múlt hét elején is tik­­kasztóan meleg volt. M. hó 28-ikára azonban a rekkenő hőséget egy kis szél elviselhetőbbé tette. Azóta aztán nem volt oly meleg. Esőnk azonban csak nem volt. Szerdán este beborult az ég, erősen villámlott úgy, hogy bizton vár­hattunk nagy esőt, de néhány erősebb csatta­násnál s néh­ány csepp esőnél több nem volt. A villám városunk belterületén három helyen le­ütött , az első szedben gyújtott is. Az eső hiá­nya miatt a kukorica*, burgonya és minden más növényzet csaknem megsemmisült . A legszebbek versenye Színházi tudó­sítónk, az uborkának holt évadában, egyebek közt azt újságolta, hogy a színházban a „leg­szebb leány“ és a „hajdan volt legszebb asszony“ majd hajba kaptak. E zeniális ötlett azonban majd ko­­m­olyan meggyűjtötte bajunkat. A múlt héten ugyanis egymást érték a hozzánk intézett fe­nyegető levelek , sőt egynémely legszebb leány és a hajdan legszebb asz­­szony személyesen is volt szíves elfárad­ni szer­kesztőségünkbe, s kérdőre vont bennünket hogy adjunk számot, melyik az a másik legszebb, a­kivel ő bajba akart kapni, mert . . • Annyi bi­zonyos, hogy e különben ártatlan tréfára a szé­pek száma városunkban annyira megszaporo­dott, hogy ha valamennyinek külön kellene megfelelnünk, lapunknak nem csak ezt a szá­mát, hanem még a következőket is a feleletek­kel kellene megtöltenünk. Az eddig jelentke­zett legszebbek között vannak többen olyanok is, a­kik határozottan kijelentik, hogy ők u­gyan ebben az egész esztendőben színházban sem voltak, de miután a legszebbekről szóló közleményünkben világosan meg vannak jelölve,­­ ugyannyira, hogy nem csak maguk ismertek magukra, de az egész városban is az eseményt egyedül csak­­ reájuk vonatkoztat­hatják : kérik magukat semmiféle haj­bakapás­sal nem gyanúsíttatni. Az ily módon magukat sértve érzésre jogosítottak közül M­ó­­­n­á­r Mórnc úrnő a „Vásárhely és Vi­déke" múlt csütörtöki számában nyilvánosan is kijelenti, hogy ő ugyan ott volt a színházban, de a más helyét soha el nem foglaltaimért neki a színházban hazulról küldött számozatlan szik­jei vannak, tehát semmi oka sem volt neki a czivakodásra, a így a „Hód-Mező-Vásárhely“­­nek a legszebbekre vonatkozó köz­leménye hazugság. A t­ úrnőnek azon kijelen­tése,hogy ez esemény az ő nevével kapcsolatban városszerte „pertraktálód­ó“ bizonyo­­san tévedésen alapsz­ó, mert mi a magunk ré­széről kijelentjük, hogy nem csak a hajbakapás szándékára vonatkozó közleményünk valótlan, hanem valótlan az is, hogy a tudósítót lelökték a kocsiról; valótlan az is, hogy a cylinder fehér lett a portól; valótlan az is, hogy az emberek a színházban az ujjak között kukucskáltak; va­lótlan az is, hogy a színház deszkaoldalainak nyílásain szoktak leselkedni némely kisasszo­nyok ; valótlan az is, hogy minden hölgy csak az első helyre törekszik, s ha első helyre nem mehet, inkább színházba sem megy; valótlan az is, hogy e városban a leányok ma legszebbek, az asszonyok pedig haj­dan voltak legszebbek tehát valótlan és költött az egész esemény ! De mindezekből egészen bizonyos az, hogy mi­dőn tudósítónk a legszebb leányról és asszony­ról szólott azzal a czólzattal hogy a leg­szebb czímre majd sokak szíve érzése jön hullámzásba, feltevése nem volt alaptalan.­­ Egyébiránt tudósítónk megbízása folytán az ez ideig jelentkezett legszebbeknek, te­hát Molnár Máric úrnőnek is, teljesen megnyugtatására kijelenthetjük, hogy­ a leg­szebbekről szóló kis újdonság rájuk nem vonatkozhatott. A magunk részéről pedig ki­nyilvánítjuk hogy egyáltalában nem volt szán­dékunk a szépségverseny kihirdetése, s bizonyára nem a mi hibánk, ha a leg­szebbek pálmájáért versenyezni kívánó zárt ajánlattévőknek, személyesen és hírlapilag jelentkezőknek buzgalmát kénytelenek vagyunk figyelmen kívül hagyni. Mindezek szerint a nagy nehézséggel sok kézi és vonó erővel járó, sűrűn állított csúszva működő saruval vetés nem mondható egyébb­­nek, mint költséges magelosztásnak, mely sem a sorba vetés sem a szórva vetés czéljának meg­felelő nem lehet. Küzdényi Sándor: Irodalom. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadá­sában Budapesten, újabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos könyvecske valláskülönbség nélkül a mindennapi és ismétlő iskolába járó növendékek számára A négy ki­adást ért „Népiskolai jutalom-könyv“ czím­ű munkája nyomán, a kor igényeihez alkalmazva. Ára fűzve 30 kr. Falusi könyvtár, XXXI. füzet Növény be­tegségek. Irta Dr. Szaniszló Albert. Harmadik kiadás. Ára fűzve 50 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 205 füzet. Longfellow W. Henrik: Az arany legenda. Angolból fordította Jánosi Gusz­táv. Fűzve 40 kr. 206 füzet. Chateaubaud, René. Franczi­­ából fordította Bogdánfy Lajos. Fűzve 20 kr. 207. füzet. Czuczor Gergely hősköltemé­­nyei és meséi második kiadás. Fűzve 30 kr. 208. füzet. Fáy Augrás. A mátrai vadászat. Vígjáték három felvonásban. Füzve 20 kr. 209. füzet. Augier és Foussier. A szegény arszlányok. Dráma öt felvon Francziából fordí­totta­­. Fűzve 30 kr. 210. füzet. Shakespeare. Sok zaj semmi­ért. Vígjáték öt felvonásban. Angolból ford. Áca Z­sigmond. Fűzve. 30 kr. 211. füzet Constant Benjámin. Adolf Eg­­ismeretlen iratai közt talált történet. francziái­ból fordította és bevezetéssel elllátta Dr. Bér Moravcsik Gyula. Fűzve 30 kr. 212. füzet. Bozzai Pál irodalmi hagyomá­nyai. Kiadta Lévay József. Fűzve 30 kr. 213 füzet­ Greguss Ágost. A balladáról. A Kisfaludy-társaság által 1864-ben jutalmazott pályamű. Harmadik jav­itott és bővített kiadás. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár, A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 81. füzet Budavára visszavétele. Irta egy szemtanú. Angolból fordította, előszövel s jegy­zetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ára fűzve 40 kr. Singer és Wolfner bizományában Bu­dapesten megjelent, a 21. és 22 ik törvénycikk a törvényhatóságokról s a községekről­: a I. Ma­gyar Igazságügy kiadása. Egy-egy füzet ára 30 kr. kapható a bizományi sulnál. Audrd-i út 16. szám alatt.

Next