Hód-Mező-Vásárhely, 1886. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1886-05-23 / 21. szám
XVI-ik évfolyam. 1886. 31-ik szám. Vasárnap, május 23-án Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési dij. Vidékre postán és helyben *egész évre k fi. félévre Vi frt. negyedévre I frt. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közlemények valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, mik tized 828. szám alatt küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.-m.-vásárhelyi „Gazdasági Egylet“ közlönye. A nyílttérien a 4 hasábos petit sor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben naponként csak déli 12 órától délutáni 2 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. A városi hatóság szíves figyelmébe! Kétségtelen, hogy városunk az utóbbi években a megelőzött időkhöz képest rendezés, csinosodás tekintetében sokat haladt, de azt is be kell ismernünk, hogy azért a rendezettségnek még mindég csak kezdetén áll s úgy forgalmi és közlekedésügyi, valamint szépészeti és egészségügyi tekintetben nagyon sokat kell tennie hatóságunknak, ha azt akarja, hogy e nagy város hazánk hasonló kiterjedésű városai sorába emelkedjék. Nagy baj az, hogy a város területe még mindig nincs felmérve, vagyis nincs megállapított tervrajza arra, hogy mily alapon szabályoztassanak az utczák s a házhelyek. Felszólalásunk azonban erre ezúttal nem terjed ki, csupán a város legnagyobb forgalmú részének, központjának egyik utczájára vonatkozik az, mely a közlekedésnek évtizedekkel ezelőtt is felettébb nagy akadályára vált. Értjük a Szent Antal-utczából a szentesi útra behajló csonka közt, melyben most már a városnak felső leányiskolája s kisdednevelő-intézete van állandóan elhelyezve. Már maga az a körülmény, hogy a városnak két ilyen intézete el van dugva s a város minden részéről nem megközelíthető, elegendő ok arra, hogy a hatóság komoly figyelmére méltassa szavunkat s nagy áldozatok árán is sürgősen intézkedjék e csonka utcza kinyitása iránt. Mert az iskolának és óvodának oly nyilt helyen kell lennie, a melyhez mindenfelől egyenes és járható út vezet; ezen állításunkat nem szükséges bővebben fejtegetnünk, beláthatja igazságát mindenki, de tűzrendőri szempontból véve fel a dolgot, még annak a gondolata is rémületbe ejthet bennünket, hogy a város belterületén van olyan elzárt hely, mely tűzveszély idején minden felől meg nem közelíthető s különösen arra gondolva, hogy mily iszonyatos szerencsétlenség történhetnék akkor, ha e csonka közben valamely ház kigyulladna s a két nevelőintézet növendékei benn szorulnának , valóban elszorul az erősebb ember szive is! Vegyük figyelembe még azt is, hogy a csonka köz a város legélénkebb forgalmú részében van, s a közlekedést nagy mérvben akadályozza. Párhuzamosan haladván a főutczával, a város közönségének igen nagy része kénytelen a főutczára kikerülni, mivel itt el van zárva előle az út, s e miatt a főutczán a közlekedés öszszetorlódik, sőt sokszor hetipiaczok alkalmával felakad. Nem sürgősen követeli ez a körülmény is a csonka utcza kinyitását? Azt is tudjuk, hogy városunknak nincs olyan nagy térsége, melyen betipiaczok alkalmával az áruló- és vevő közönség megférhetne s e miatt mikor a piaczok túl népesek, az árulók igen nagy része a főtértől távolabb eső utczákban kénytelen meghúzódni. A csonka köz kinyitásával ez a nyomorúság is mindjárt megszűnnék, a közlekedésnek egy szükséges útadatnék s a főutczai közlekedés fenn nem akadna. Sorolhatnánk még elő több oly okot, melyek a csonka köz kinyitásának szükségessége mellett szólanak, de azt hiszszük, ennyi is nagyon elegendő annál inkább, mert erősen meg vagyunk győződve afelől, hogy nincs e városnak egyetlen egy oly lakosa sem, aki felszólalásunkat ne helyeselné. Ily körülmények között hatóságunknak még akkor sem volna szabad késlekednie ezen utcza kinyitásával, ha az nagy áldozatokkal járna. De amilyen égetően szükséges és teljesen megérett dologgá vált a csonka köz kinyitása, és oly könnyű annak valósítása is. Mindenki tudja, hogy a csonka utcza kinyitásának egyik akadálya a Schéner-féle háztelek, melynek tulajdonosa Kovács József téglagyáros, kinek szintén szándéka az, hogy a szóban levő köz egészen a szentesi utczára kinyíljék, sőt neki az érdeke is, a mennyiben — hallomás szerint — ő a Schéner-féle beltelket több házhelyre szándékozik felosztani, ezen házhelyeken csinos házakat építtetni, ezáltal a város belterületének szépítéséhez járulni s ezt csak úgy érheti el, ha a telek közepén utcza hasittatik. De tervét a város segítsége nélkül is megvalósíthatja, mert a telek túlsó végén ott van a szegfű-utcza, de a hatóságnak a fentebb elősorolt okoknál fogva nem szabad megelégednie azzal, hogy a csonka-utcza csak a szegfű-utczáig nyújtassék ki, hanem arra kell törekednie, áldozatok árán is, hogy a szentesi utczáig kinyitható legyen. Ez sem ütközik nehézségbe, sőt épen most a legkönnyűbb szerrel keresztül vihető, amennyiben — mint halljuk — Kóka Emánuel, kinek az utcza kinyitásával háza telkének egy nagy része elesnék, építtetni akar, de ő is meg lévén győződve arról, hogy a csonka-utczának a szentesi útig kinyitása égető szükség, hajlandó volna háza telkéből a szükséges részt méltányos árért a városnak átengedni. Mi nagyon felteszszük Kohn Emanuel úrról, hogy tekintettel a város közérdekére és arra, mikép az utcza kinyitása által az ő háza is értékében növekednék, a maga részéről is elősegítené az utcza kinyitását anélkül, hogy a háza telkéből eleső területért a várostól túlságos árt kivárnia. Minden meg van tehát arra nézve, hogy a csonka utcza kinyitásával a hatóság ne késsék s a kedvező körülményeket el ne szalaszsza; az eszme teljesen megérett, a kivitel nehézségekbe nem ütközik, csak tenni kell és pedig gyorsan. Reméljük, hogy t. hatóságunk ezen felszólalásunkat komoly figyelmére méltatja s haladéktalanul intézkedni fog, mig nem késő s a közönség régi óhajtását, a csonka-utcza kinyitását valósítani fogja! Az ipartestület alakuló gyűléséről. Az ipartestületi alapszabályok elfogadására s a testület végleges megalakítására Nagy Sándor városi főkapitány úr által f. hó 20-ára összehívott iparosok a nevezett napon nagy számmal jelentek meg az iparegylet helyiségében, amikor a főkapitány úr előadta, hogy úgy hiszi, tudják az iparosok mert hivatta őket össze, mert a társulathoz felhívást küldött s benne volt a hirdetményekben is, szükségtelen tehát itt újabban az összehívás czélját fejtegetni; kéri az alapszabályok felolvasását. Megyelka József id. elnök : felolvassa jelentését a szervező bizottságnak az utolsó közgyűlés óta tett működéséről, melyben elő van sorolva, hogy hozatott alapszabályt Kecskemétről, Szegedről, Szolnokról, Makóról és Orosházáról s az alapszabály tervezetet azok alapján állította össze. Az említett szabályokban meg van említve, hogy hol mennyi az ipartestületbe fizetendő alap és évi tagdíj, mit ők a helybeli ipartestület tagjaira nézve egyszer s mindenkorra befizetendő 5 frtban és évenkénti 1 frtban javasolnak megállapítani. Farkas Imre szűcs felvilágosítást kér a rendőrfőkapitánytól arra nézve, hogy mi az oka annak, hogy a mostani közgyűlésre az összes iparosság meghivatott, míg a szervezkedő közgyűlésre csak kivételesen az iparosoknak alig egy hatodrésze hivatott meg ? Ő 20 év óta fizeti az iparkamarai illetéket és a múltkor még sem volt meghiva és szintén igen sok iparos sem, a szücsök közül p. u. 11 fizeti az iparkamarai illetéket s mégis csak 4-en voltak hivatalosak. Nagy Sándor főkapitány erre az válaszolta, hogy az iparkamarai lajstrom szerint tette a meghívást és így a törvénynek megfelelőleg járt el. Különben itt annak tárgyalásába most nem lehet bocsátkozni, itt az alapszabály megvitatása és elfogadása képezi a gyűlés tárgyát, melyhez mindenkinek jogában áll szólani úgy, amint azt a helyi körülmények figyelembe vételével legjobbnak gondolják. Góth László kalapos: nem fogadja el az alapszabály tervezetet tárgyalás alapjául, sőt az ipartestület sem kell neki; ő a múltkor is felszólalt, de a beszéd megvonatott tőle. Megyelka Lajos csizmadia: felvilágosítást kér, van-e előzetes költségvetés vagy tudható-e, hogy a vásárhelyi iparosok közül mennyien vétet- nek fel az ipartestület kötelékébe, mert az volna az első, hogy ezt tudjuk s a felvehető tagok számához képest megállapítani a tagsági díjat, mert lehet nálunk 7—800 tagja az ipartestületnek, de akkor minek az az 5árt alapdíj, hiszen nem akar az ipartestület sem bankot sem valami vállalatot kezdeni. Azért szerinte előbb a létszámot kell megállapítani és úgy ahhoz mérten a költséget kiszámítani, nehogy úgy járjon az itteni ipartestület is, mint ahogyan járt a miskolczi, mely 300 lrtot kölcsön vett a városi pénztárból, s azt most nem képes visszafizetni, a hátralék annyi, hogy 888 nyugta adatott át a hatóságnak behajtás végett. Aradon pedig az ipartestület megalapítása óta majdnem 200 iparos elzüllött vagy mint segéd dolgozik és igy a testületből törülni kell. Makón az 1885. évre 667 tag volt s a tiszti fizetés 695 frt 33 krt, a házból 196 frt 75 krt, az adó 97 frt 28 krt tett ki. Azért szerinte előbb , a tagok számát és a költségvetést kellene s csak azután az alapszabályt — összeállítani. Nagy Sándor főkapitány maga is sokalja az 5 frt alapdíjt a mai nehéz pénzviszonyok között s azt nem is tartja szükségesnek s felhívja a jelenlevőket, szóljanak hozzá e ponthoz. Becsei István csizmadia : nem tartja helyénvalónak azt, hogy ő mint remekes és iparjogot váltott iparos, aki már akkor is fizetett, most is újra fizessen. Sok oly szegény iparosnak került már a mestersége nagy költekezésekbe, akik egészen beszegényedtek s családjaikat is alig képesek eltartani. Ily módon nem tartja elfogadhatónak az alakulást. (Zaj: Halljuk az alapszabályt! A többség nem kell!) Kovács Lajos id. jegyző: megkezdte az alapszabály olvasását alig érthetően. (Zaj, felkiáltások. Halljuk! Egy hang: olvassa más, nem értjük ! !) Miután az alapszabály végig olvastatott, Gsótó Nagy István ács szólalt fel, ő azt hiszi, hogy sokan nem tudják, hogy az 5 frtot nem minden évben kell fizetni, kijelenti azért, hogy az csak felvételi díj s egyszers mindenkorra fizetendő. Ő is soknak tartja az 5 frtot s 3 frtot javasol. (Felkiáltások: Nem fogadjuk el! a kinekkell, fizessen) Nagy Sándor főkapitány azt javasolja, hogy 2 frt legyen az alapdíj. (Nagy zaj! Azt sem fogadjuk el, aki az ipartestületet alakíttatja, fizessen az!) Góth László kalapos, a remekesekre nézve nem tartja szükségesnek a testületet. Halmi József csizmadia: azt kérdezi, hogy kötelező-e minden iparosra a testületbe való lépés ? Nagy Sándor főkapitány kijelenti, hogy kötelező. Egy hang: Tizenkét óra, menjünk haza! Nagy Sándor főkapitány : Aki akar mehet, én nem tartok vissza senkit. Ismét egy hang: Akkor maga marad a főkapitány úr. Erre megjegyzi a főkapitány, hogy azt gondolta, értelmes iparosokkal van ügye, de látja, hogy sokan vannak itt olyanok, kikben csalatkozott s úgy látja, vannak itt olyanok is, kik nem jogosultak, azért jövőre csak azok lehetnek itt, kik jogosultak s mesterségöket folytatják. (Általános nagy, zaj: Mi is azt akarjuk, úgy kellett volna először is!) Nagy Sándor főkapitány el nem gondolhatja, hogy miért van az a nagy ellenkezés. Maga az iparosság nem akarja a saját javát, pedig ez az ellenkezés nem könnyű rajta, mert ezután is meg lesz a teendője. Megyelka Lajos csizmadia : Azért nem óhajtjuk az ipartestületet, mert — mint Megyelka József mondá — olyan az, mint az új ruha, míg fel nem próbáljuk, nem tudjuk, hogyan áll rajtunk. De mi látjuk, hogy akik felvették, azokon oly szűknek bizonyult, hogy nem tudnak benne mozogni, levetni pedig már nem áll jogukban. Oly kedves az ipartestület Orosházán is, hogy már gyűlést sem képes: .tartani a nagy részvétlenség miatt. (Zaj minden oldalról: Nekünk sem kell! Nem is lesz többet itt ennyi iparos együtt, ha megalakul!) Asztalos János tímár: azért is ajánlja az ipartestület megalakítását, mert itt e házban nem kell fizetni házbért, aziparegylet egyelőre készségesen átengedi helyiségét az ipartestületnek. (Zaj ! Nem kell!) Nagy Sándor főkapitány ajánlja a testületileg belépést, mert akkor nem kell fizetni ha vagyonilag is belép, s a törvény biztosítja annak külön kezelését a szakosztály részére. (Nagy zaj! Nem lépünk be !) Megyelka József az ipartörvénynyel kezében kilép s mutatja a testületileg belépésre vonatkozó §-t. (Több hang: Nem szégyenk így erőszakolni a dolgot!) erre visszaül helyére. (Ismét zaj: Szavazzunk !) Erre a főkapitány a jobb és baloldalra állitá a jelenlevőket s ekkor kitűnt, hogy azok, kik az alapszabályokat el nem fogadják, annyi többségben vannak, mint az elfogadók, mire megjegyzi a főkapitány, hogy sajnos, miként vannak, kik inkább a korcsmában költik el az frtot, mint hogy az ipartestületbe fizetnék. Mérai Lajos kijelenti, hogy ő katona és amikor a 46-ik gyalogezredet szólítják mozgósításra, nem csak a führereket és káplárokat, hanem a közembereket is behívják, tehát azt akarja, hogy itt is úgy legyen. Nagy Sándor főkapitány sajnálatát fejezi ki, hogy minden jóakarata mellett sem lehetett eredményre jutni. De azért reméli, hogy más alkalommal, amikor minden egyes iparos meg lesz híva a gyűlésre, sikerülni fog a testület megalakítása, őt eddig is a jó reménység vezette, mivel a beadott aláírások kedvet adtak neki a testület megalakítására. Most az ellenkezőt tapasztalta épen azok részéről is, akik küldöttségben nála voltak. (Közbeszólás: akkor még nem tudtuk, hogy mily savanyú gyümölcsöt terem az ipartestület fája.) Erre a főkapitány 1 és fél órakor a gyűlést minden eredmény nélkül feloszlatta. Egy iparos. Észrevételek a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásairól. (Folytatás). Midőn a Mátra-hegységben a hó elolvad és a patakok megáradnak, akkor rendesen a Tisza is magas vízállásban levéli, bele nem folyhatnak a Mátra hegységből lerohanó patakok, mivel előbb a Zagyvába kell nekik folyni és avval együtt a Tiszába. Igen ám, de minden tavaszszal megtörténik, hogy a Tisza tolja vissza a Zagyva vizét Szolnoknál úgyannyira, hogy nagy távolságra a Tisza vize folyik bele a Zagyvába, tehát a mátrai patakok elterülnek a heves megyei és jászsági nagy térségeken. Az általam ajánlott csatornaterv következtében a tavaszi olvadáskor Csongrádnál csak a Sebes-Körös ömlenek a Tisza medrébe, tehát mintegy félannyi víz, mint eddig ömlött s ennek következtében Csongrádon ától legalább két öllel alacsonyabb lenne a Tisza vize és maga után vonná a Csongrádon felüli Tisza vizét úgy, hogy Szolnoknál legalább 2—3 öllel lentebb volna a Tisza tükre, mely aztán a Zagyvát is magába foglalhatná. E szerint tehát ezen második csatornatervemnek haszna nemcsak a Körösök árterére volna kiszárító hatással, hanem még a Tisza jobb partjára is kihatna és bátran lehetne mondani, hogy a magyarság főfészkét szárítaná ki és szabadítaná meg az árvíz okozta károktól. De még más jó oldala is volna az, hogy a temérdek mocsárok kiszáradván, azon vidékeknek sokkal egészségesebb levegője lenne és a magyarság szaporodását is előmozdítaná, amennyiben jól tudjuk, hogy a sok mocsár kipárolgása következtében támadnak ezen körülírt vidékeken mindenféle betegségek és pusztítják apraját és nagyját az emberiségnek. Képzelem, hogy a kákán is csomót kereső úgynevezett szakértők, mily gúnyos mosolylyal teszik azon észrevételt: no ez szép, a Maros folyót el akarja vezetni Szegedtől és mást, mégpedig egy helyett kettőt akar neki vezetni Szegednek. Feleletem ez, hogy a két Körös összes árja nem képez oly nagy víztömeget, mint a Maros árjának negyedrésze. Nézzük térképünkön azon térséget, melyen az elvezetendő két Körös fut. Gyulán, Békésen, Gyomán, Csongrádon át Szegedig lehet a távolság mintegy 22 mértföld, a kanyarulatokat hozzászámítva tehát circiter 24 mértföld, Váritól pedig a Tiszáig egyenesen Szeged felé lehet circa 12 mértföld. Tessék, tisztelt olvasó, ezen félannyi távolság következtében támadható nagy esés eredménye felett gondolkozni. Hogy azonban épen Fekete-Gyarmatnál kezdődjék a csatorna, ahoz nem ragaszkodom, se ahhoz, hogy az általam kijelölt csatorna vonala legyen változatlanul megtartandó, annak meghatározása a mérnök lejtmérőjétől függ. Még mielőtt e csatornatervem további előadásától eltérek, egy pillantást kell vetnem a Fehér-Körös és Tisza közti térségre. Ezen terület átlagvévő térségnek nevezhető, bár imitt-amott vannak benne emelkedettebb helyek és dombok is, de sokkal több benne alapanyag, különösen sok elhagyott vízmedrek találhatók, melyeket egykor bizonyosan folyók moshattak, mert el nem képzelhető, hogy csupán a tavaszi hóolvadás képes lett volna oly mély és széles ágyat mosni, mint helylyel-helylyel a Magocs, Kondoros és Veker erek medrei. Nem merem állítani, de gyanítom, hogy a Magocs-év századokkal ezelőtt bizonyosan a Fehér-Körösnek volt medre. Figyelmemet ezen folyásokra, vagy ha jobban tetszik ezekre is kiterjesztettem és épen ennek következtében egy második csatornatervemet is bemutatom, melynek kivitele bizonyosan sokkal kevesebb költségetigényelne, mint előbbi tervem, amennyiben ezen tervem szerint a csatorna hoszszának mintegy fele a természet által el van már készítve és csa is itt-ott kellene a Mágocs és Kórogy medrét kiigazítani. Ezen második csatornatervem kelet felől kezdődnék a Fekete-Körös partján levő Remeténél, onnét nyugotra Szerház mellett bele menne a csabai csatornába, hol egyszersmind felvenné a Fejér-Köröst, azután Csaba és Borjú lapos közt délfelé Ó-Kigyós mellett Uj-Kigyósnak — innét nyugotra a Gerendás, Csorvás pusztán a Hajdú-