Hód-Mező-Vásárhely, 1886. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
IVI-ikfolyam, 1886. Előfizetési dij: vidékre postán és helyben : egész évre 4 írt, félévre 2 frt, negyedévre 1 írt, \\eg\e\en minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijjai a szerkesztőhöz, III-ik tized 828. szám alatt küldendők. 37-ik szám. Vasárnap szeptember 12 én. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr. kétszerinél 4 kr. többszörinél 6 kr. bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.m.-vásárhelyi „gazdasági(Egylet“ közlönye. __ A nyilttérben a 4 hasábos petitsor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben naponként csak déli 12 órától délutáni 2 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Tanév kezdetén. A nevelés-oktatás csarnokai ismét nyitva állanak ; hazánk jövő reményei ezeren és ezeren keresték fel azokat az új iskolai év kezdetén, hogy életpályájukhoz előismereteket gyűjtsenek. A szülőket heteken át gyermekeik jövője foglalkoztatta. Ez már így szokott lenni mindig a tanév elején. Nagy gondot okoznak a gyermekek s a szülők sokszor nagyon is terhes áldozatokat hoznak érettük annak reményében, hogy majdan a hazának kiváló polgárai, a társadalomnak hasznos tagjai lesznek. Fontos tényezői az iskolák a közművelődésnek s ma már úgy az államok, mint az egyesek tetemes áldozatokat hoznak a nevelés és tanügy emelése érdekében. Időszerűnek találjuk azért az iskolai év kezdetén mi is különösen városunk tanügyi viszonyaira vonatkozólag egyet-mást elmondani. Városunkat az újabb időben azzal vádolják, hogy népességének arányához képest nincs elegendő mennyiségű iskolája s a meglevő tanintézeteknek nincs kellő számú növendéke. Ha a népoktatási törvény rideg szakaszainak követelményei szerint mérlegeljük városunk népoktatási viszonyait s csak a statisztikát vesszük ítéletünknél zsinórmértékül, akkor a vádban sok igazság van. De hát hány városa van hazánknak olyan, ahol a népoktatási törvény kívánni valót nem hagy fel. Avagy magában a fővárosban, vagy a vidék azon legnagyobb városaiban, hol az iskolák általában községeik nincsenek e kívánni valók, nincsenek e tarthatatlan állapotok a nevelés oktatásügy tekintetében ? Mi nem hagyjuk figyelmen kivül a helyi viszonyokat, és körülményeket, midőn népoktatásunk s általában a nevelésoktatás állapotáról szólunk s habár elismerjük, hogy nagy népességű városunkban a nevelés-oktatásügy nem érte el még a mindenki által óhajtott magaslatot de folyton fejlődik, előre halad s bizonyára rövid idő múlva a felvirágzás s a korszerű követelmény sokáig emelkedik. Nálunk az oktatásügy a hitfelekezetek kezében van, mégis a törvényhatóság a közművelődési intézetekre évenkint legalább is 20 ezer forintot áldoz. S a hitfelekezetek épugy mint a törvényhatóság vállvetve törekednek a nehéz anyagi viszonyok között is meghozni az áldozatokat a nevelés-oktatás érdekében. A hitfelekezetek között a lélekszámra legnagyobb ev. reformátusok főgymnasiuma a hasonnemű állami tanintézetekkel már kiállja a versenyt s bizonyos tekintetben még felül is múlja azokat; jó hire messze elterjedt, tanítványokat, távol vidékről is bizalommal küldenek oda s bár tanárainak még most sincs meg a fizetése, a mennyi az állam az általa fentartott főgymnasiumok tanárainak ad, a tanárok mindamellett is elismerést érdemlő buzgalommal járnak el magasztos hivatásuk teljesítésében. Az elemi oktatást e hitfelekezetnél az általa emelt legnagyobbrészt impozáns iskolai helyiségekben a belterületen a kézi munka tanítónőket nem számítva, 30 tanító teljesíti, kik között a legtöbb oly kiváló tanerő, hogy bárhol is számot tenne. A külterületen az ev. ref. egyház szintén több iskolát tart fenn képzett tanítók vezetése mellett. És a többi hitfelekezetek is kivétel nélkül nagy gondot fordítanak. A törvényhatóság az utóbbi években felkarolta a kisdedóvás ügyét s ma már négy intézetet tart fenn a 6 éven alul levő kisdedek részére s még többet is fog felállítani. Másfél évtizeddel ezelőtt állított gazdasági szaktanitással öszszekötott felső népiskolát, adva hozzá legjobb minőségű földjéből 50 holdat gyakorló mintagazdaságnak, később állított felső leányiskolát, melynek a múlt évben egy a modern paedagogia s az egészségügy követelményei szerint berendezett impozáns épületet emelt. A törvényhatóság állította fel a kereskedelmivalamint az iparos tanulók részére szükséges iskolákat s az ismétlő iskolákat. Igaz, hogy a két felső népiskola s az ismétlő iskolák soha népesek nem voltak, de ez nem a törvényhatóság hibája. A hatóság a két felső népiskolát mintaszerűen fölszerelte, s minden áldozatot meghozott, hogy felvirágoztassa s népszerűvé tegye, de népünknek nem kell. Az ismétlő iskolák közül a múlt év elején beszintetet hatot a törvényhatóság, mert nem volt tanítványa s a megmaradt hat ismétlő iskolának is alig volt a múlt tanévben 50 növendéke. De ezen iskolák néptelenségével sem okolható a törvényhatóság, mert a maga részérül az anyagi áldozatot e téren is mindig meghozta. A két felső népiskola néptelenségének oka elég sokszor el volt már mondva, tehát arról most nem szólunk. Az ismétlő iskolák néptelensége pedig abban keresendő, hogy az ismétlő tankötelesek öszszeirása tévesen eszközöltetett s az öszszeirás megnehezítette, sőt sok esetben lehetetlenné tette az ellenőrzést. A baj kutforrása pedig abban áll, hogy a mindennapi iskolák hitfelekezeti s az ismétlő iskolák községi jellegűek. A törvény szerint az ismétlő tankötelesek oktatásáról is azon hatóságnak kell gondoskodnia, mely a mindennapi iskolát fentartja. — Nálunk ezt a városi hatóság vállalta magára s fizette a felekezeti tanítókat az ismétlő tankötelesek tanításáért, kiket beosztania az egyes iskolákhoz a legjobb akarata mellett sem sikerült. Jövőre azonban már e tekintetben is meglesz téve a kellő intézkedés, mely bizonyára meg fogja szüntetni az eddig fennállott bajokat. Nincs okunk tehát pirulni városunk nevelés-oktatás ügye miatt. Ne feledjük, hogy mikor erről szólunk, számolni kell a fennálló viszonyokkal, melyeket még a törvény legszigorúbb intézkedése sem szüntethet meg egyszerre. Van azonban több olyan körülmény, melyről e czikk keretében megemlékeznünk épen most a tanév kezdetén szintén időszerű. Ilyen először is, hogy a szülők között sokan vannak olyanok, kik gyermekeiket a törvényes idő előtt iskolába adják és a tanítók között találkoznak, kik e hibájukra a szülőket nem figyelmeztetik, hanem a gyenge növendéket fölveszik, holott tudniok kellene, hogy az ily eljárás megboszulja magát. Nem kevésbbé kárhoztatható sok szülőnek az az eljárása, hogy leánykáját 4—5 éves korában a kötőiskolába adja, mert hiába, igen fontos dolog a harisnya kötés. Igaz, hogy az ilyen gyenge leánykának szeme és melle megromlik, de ezt a szülők nem akarják felgondolni. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szülőház és az iskola közötti jó viszonyt. A nevelés-oktatásnál egyik legfontosabb kellék, hogy a családi és iskolai nevelés egy elválaszthatatlan kapcsot képezzen. Ahol e két nevelés szerencsésen találkozik egymással, ahol egymást kölcsönösen kiegészítik, ott a jó eredmény nem maradhat el. Ellenkező esetben egyik lerontja azt, mit a másik épít. És mégis a mai időben hányszor kell tapasztalni azt, hogy az iskola és a szülői ház között nincs meg a kellő összhangzat! Hány szülő van még a műveltebb osztályban is, aki gyermeke előtt gyengíteni igyekszik a tanító működését és tekintélyét ? S emiatt hányszor nem lehet elérni a czélt, melyet a gyermek helyes irányú nevelése s az élet szükségleteinek megfelelő módon való kiképeztetésében elérni kellene ? Gondolják meg a szülők, hogy az iskolától csak úgy várhatnak kellő eredményt, ha gyermekeik előtt azok tanítóiról és működéséről tisztelettel és elismeréssel emlékeznek, úgy várhatják majd maguk részére is gyermekeiktől a tiszteletet. Segítsék tehát egymást a tanítók s szülők kölcsönösen, legyen közöttük erős kapocs s akkor várhatják a szülők, hogy gyermekeikből a hazának derék fiai, a társadalomnak hasznos polgárai lesznek. Kivonat az mint m. kir. földmives iskola szervezési szabályzatából. Az adai földmives iskola czélja minden mezőgazdasági, az állattenyésztés, hizlalás és ápolás körüli munkát kellőenvégezni tudó és ezeket, valamint a fatenyésztést és zöldségtermelést is alaposan értő egyéneket képezni, hogy ezek egyrészt az iskola vidékén kisebbnek tartott bírtok okszerűbb és nagyobb haszonnal járó kezelésére képesíttessenek, vagy mint a mezőgazdasági munkák vezetői nagyobb birtokosnál bízvást alkalmazhatók legyenek. Éppen ennek elérése végett az adai földmíves iskolában a tanítás gyakorlati, s a munkában való ügyesség kifejtésére a fősúlyt fektetik. Az elmélet az elemi tantárgyak tanítására a gyakorlatban történtek megmagyarázására és indokolására, áttekintések nyújtására és ismétlésekre, írás és számolási dolgozatok készítésére terjed. A növendékek kiképezhetnek továbbá minden az állatok tenyésztésénél előforduló teendőkben, valamint a beteg állatok ápolásában, hogy képesek legyenek az állatorvos működését kiegészíteni. A tanfolyam két évig tart. A felvételi feltételek következők: a) betöltött 16 éves életkor, b) erős, egészséges testalkat: el írni, olvasni, számolni tudás; d) fedhetlen erkölcsi magaviselet, e)s annak bizonyítása, hogy védhimlővel az illető beoltatott. fi A belépő tanoncz szülői vagy gyámjának egy oly nyilatkozata, melyben "ezek kijelentik, hogy a belépő tanoncz az ő akaratukkal lép az iskolába, hogy kötelezik magukért vele az előírt tanfolyamot elvégeztetni s ha mégis a tanidő befejezése előtt az iskolából kilépne és ezen kilépése folytán munkás hiány miatt az iskolát kár érné, az államkincstárnak kártérítéssel tartoznak. g) Az iskolában levő tanoncz az apa elhalálozása esetén, ha a vagyon az ő kilépését kívánja, minden kötelezettség alól azonnal felmentetik. hl A Bács-Bodrogh vagy ezzel szomszédos megyék és a bácsmegyei gazd.-egylet, valamint városok, községek és magánosok által alapított ösztöndíjas helyeket, a megyék, városok és községek közgyűlése s a nevezet gazd.egylet választmánya s az illető alapítók — szem előtt tartva az a) b) és d) e) ii alatt elsorolt feltételeket, mindig az év szeptemberig töltik be s ugyanezen hó 10-ig a kijelöltek névsorát a földm. iskola igazgatójával közölni tartoznak. Ha ez részükről elmulasztalnék, ezen ösztöndíjas helyek betöltését az igazgató teljesiti oly módon, hogy ő ezen helyekre a hiányzó és cselédkönyvvel magukat ellátott munkás tanonczokat kétévre felfogadja s tudomásvétel végett eljárásáról az alapítókat értesíti.) A belépő tanoncz belépési ténye által magát minden néven nevezendő munka végzésére s feltétlen engedelmességre kötelezte.) Az iskolába való jövetelkor a munkástanoncznak egy ünneplő s egy köznapi öltözékkel, két ,,pár fehérneművel, "lábbelivel és két törülközővel kell bírnia. A hiányzó öltözék részeket vagy törülközőket az igazgató a tanoncz munkabérének terhére szerzi be. A tanonczok az iskolában helyeztetnek el és ellátásukról az igazgató gondoskodik. Az élelem egyszerű, de ízletes és tápláló eledelekből áll. Egyelőre Adán bejáró tanonczok is vétetnek fel, kik azonban sem lakásban, sem élelmezésben nem részesülnek, egyebekben minden tekintetben a bentlakókkal egyenlő kötelezettségeik vannak s ugyanolyan elbánásban részesülnek. A munkás tanoncz szorgalmához mérten 30 írtig terjedő évi munkabérben részesül, mely neki évnegyedenkénti részletekben mindig az évnegyed végén kifizettetik. A gyakorlati tanításban, valamint a gazdasági munkában szünet nincs, az a hétköznapokon a belépéstől az elbocsátásig folyton tart. * E közleményt a városi tanács felkérése folytán közöljük. Legközelebb megteszszük reá észrevételeinket, addig is ajánljuk a czikk olvasását különösen gazdálkodóink figyelmébe. Szerk. Az elméleti tanítás november 1-én kezdődik s aug. 31-én fejeztetik be. A tanoncz a tanítási év megkezdése előtt azaz november 1—5 közötti napokon tartozik belépni. A tanfolyamot végzettek október utolján bocsáttatnak el. Vasár- és ünnepnapokon az istállóban teljesítendő munkák kivételével — munkaszünet van ugyan, de a tanonczok kötelesek az isteni tiszteletben részt venni. Fizetési kötelezettség egész évre 150 frt, melyért a tanoncz teljes ellátásban, azaz élelmezés, lakás, mosás és tanításban részesül, 30 főt pedig munkamegváltási általány czimen, az igazgató felterjesztésére évnegyedenkénti s utólagos részletekben fizettetik ki, mely összeg rendeltetése a ruházat s egyebek pótlása. Fegyelmi rendszabályok házi és napirend. 1. A tanonczok kötelesek mindenben az igazgató rendeleteit pontosan teljesíteni. 2. Kötelesek a segédtanárnak, valamint a kertésznek engedelmeskedni. Általában a tartozó tiszteletet kötelesek mindenkor megadni felebbvalóiknak s iparkodniok kell szorgalom munkásság és jó magaviselet által ezek megelégedését kiérdemelni. 3. Tartoznak az oktatásnál, valamint az esteli rendelkezésnél mindig jelen lenni. 4. Dohányzás tan- és hálóhelyiségekben, általában mindenütt ott, hol gyúlékony tárgyak vannak, meg nem engedtetik. 5. Betegség esetén tartoznak az igazgatónál azonnal jelentést tenni, ki az iskola orvosával a keletkező nagyobb hajnak elejét vézetheti. 6. Idegeneket hálásra elfogadni nem szabad 7. A bejáróknak munkaközben s a benlakóknak munkán kivül is a városba menni engedély nélkül nem szabad. 8. Bármi fegyvert tartani tilos. 9. Kártya és egyéb szerencsejátékok tiltatnak. 10. Minden tanoncznak kötelessége a leg-, kisebb észlelt hibát, hiányt, visszaélést, vagy rendetlenséget azonnal bejelenteni. 11. Szeszes italt az iskolába hozni meg nem engedtetik. 12. Azon tanoncz, ki nem szorgalmas vagy a kapott rendeleteket hanyagul, vagy épen nem teljesíti ki a 4. 5. 7. 7. 8. 9. 10. és 11. pont ellen vét, először megintetik, második esetben munkabéréből egy megfelelő része levonásával büntettetik. 13. Ha részegség, garázdaság tapasztaltatik nála, a munkabér levonása fokozható s ha ez sikertelen lenne, az iskolából kitiltható. 14. azon tanoncz, ki bármi módon káros vagy veszélyes befolyást gyakorol társaira, ha maga nem is követne el oly vétséget, mely megbüntetését okvetlenül maga után vonná, munkabér elvonása, esetleg kitiltással büntethető. 15. Minden kártétel — mely részakaratnak tulajdonítható — megtérítést von maga után. 16. Az igazgató a büntetésekről tartozik jelentést tenni a beküldő szülők, gyámok vagy alapítóknak. 17. A tanonczok karácsony böjtjének előestéjétől karácsony másnapját követő napestig , nagy csütörtöktől húsvét utáni keddig bezárólag szabadságoltathatnak. Közbeeső időkben pedig a tanoncznak indokolt kérelmére az igazgató három napra terjedő eltávozási engedélyt adhat. A szabadságidő leteltével meg nem érkező tanoncz, helyett napszámos fogadtatik- melyet munkabére terhére az igazgató fizet. Ilyen tanoncz az iskolában töltendő további idejére többé nem szabadságoltatik. A napirend következő : Reggeli felkelés télen 5 órakor. 5— 6-ig minden tanoncz megmosdik, felöltözik, ágyát megveti, a hálószoba kisepertetik és szellőztetik s a munkába indulásra készen áll. 6— 8-ig munka a szabadban, vagy egyebük 8—8'/2 reggeli, 8' 1,—11-ig a munka folytatása; 11— 12-ig tanítás; 12— 4-ig ebéd ; 1— 2 ig pihenés és tanulás ; 2— 5-ig munka ; 5— 6-ig istálló munka ; 6— 7-ig tanítás és tanulás ; 1 7 órakor estek, utánaa rendelkezés más- 1 napra, melyen valamennyi tanoncz jelen tartozik lenni. Reggeli felkelés nyáron 4 órakor. 4— 5-ig mosdás, öltözés, takarítás, szellőztetés s munkába indulás ; 5— 71 ,-ig munka ; 71 2—8-ig reggelizés; 8—11-ig munka ; 11— 12-ig elméleti tanítás ; 12— 2-ig ebéd és pihenés ; 2—8-ig munka; 8 órakor estek, utánna rendelkezés másnapra. Télen és nyáron lefekvés 9 órakor. A kik istálló felügyeletre, állatok ápolá- 23S. Lapunk mai számához egy fél iv van mellékelve.