Hód-Mező-Vásárhely, 1886. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

IVI-ik­­folyam, 1886. Előfizetési dij: vidékre postán és helyben : egész évre 4 írt, félévre 2 frt, negyedévre 1 írt, \\eg\e\en minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közlemé­nyek, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijjai a szerkesztőhöz, III-ik tized 828. szám alatt küldendők. 37-ik szám. Vasárnap szeptember 12 én. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr. kétszerinél 4 kr. többszörinél 6 kr. b­élyegdij minden beigtatás után 30 kr. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.­m.-vásárhelyi „­gazdasági­(Egylet“ közlönye. __ A nyilttérben a 4 hasábos pe­titsor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben napon­ként csak déli 12 órától délutáni 2 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Tanév kezdetén. A nevelés-oktatás csarnokai ismét nyitva állanak ; hazánk jövő reményei ezeren és ezeren keresték fel azokat az új iskolai év kezdetén, hogy életpályá­­jukhoz előismereteket gyűjtsenek. A szülőket heteken át gyermekeik jövője foglalkoztatta. Ez már így szokott lenni mindig a tanév elején. Nagy gon­dot okoznak a gyermekek s a szülők sokszor nagyon is terhes áldozatokat hoznak érettük annak reményében, hogy majdan a hazának kiváló polgárai, a társadalomnak hasznos tagjai lesznek. Fontos tényezői az iskolák a köz­művelődésnek s ma már úgy az államok, mint az egyesek tetemes áldozatokat hoznak a nevelés­ és tanügy emelése ér­dekében. Idő­szerűnek találjuk azért az isko­lai év kezdetén mi is különösen váro­sunk tanügyi viszonyaira vonatkozólag egyet-mást elmondani. Városunkat az újabb időben azzal vádolják, hogy népességének arányához képest nincs elegendő mennyiségű isko­lája s a meglevő tanintézeteknek nincs kellő számú növendéke. Ha a népoktatási törvény rideg sza­kaszainak követelményei szerint mérle­geljük városunk népoktatási viszonyait s csak a statisztikát vesszük ítéletünk­nél zsinórmértékül, akkor a vádban sok igazság van. De hát hány városa van hazánknak olyan, a­hol a népoktatási törvény kívánni valót nem hagy fel. Avagy magában a fővárosban, vagy a vi­dék azon legnagyobb városaiban, hol az iskolák általában községeik nincsenek e kívánni valók, nincsenek e tarthatatlan állapotok a nevelés oktatásügy tekinte­tében ? Mi nem hagyjuk figyelmen kivü­l a helyi viszonyokat, és körülményeket, mi­dőn népoktatásunk s általában a nevelés­­oktatás állapotáról szólunk s habár elis­merjük, hogy nagy népességű városunk­ban a nevelés-oktatás­ügy nem érte el még a mindenki által óhajtott magaslatot de folyton fejlődik, előre halad s bizo­nyára rövid idő múlva a felvirágzás s a korszerű követelmény sokáig emelkedik. Nálunk az oktatásügy a h­itfeleke­­zetek kezében van, mégis a törvényha­tóság a közművelődési intézetekre éven­­kint legalább is 20 ezer forintot áldoz. S a hitfelekezetek épugy mint a törvény­­hatóság vállvetve törekednek a nehéz anyagi viszonyok között is meghozni az áldozatokat a nevelés-oktatás érdekében. A hitfelekezetek között a lélek­szám­ra legnagyobb ev. reformátusok főgym­­nasiuma a hasonnemű­ állami tanintéze­tekkel már kiállja a versenyt s bizonyos tekintetben még felül is múlja azokat; jó hire messze elterjedt, tanítvány­okat, távol vidékről is bizalommal küldenek oda s bár tanárainak még most sincs meg a fizetése, a mennyi az állam az ál­tala fentartott főgymnasiumok tanárainak ad, a tanárok mindamellett is elismerést érdemlő buzgalommal járnak el magasztos hivatásuk teljesítésében. Az elemi okta­tást e hitfelekezetnél az általa emelt legnagyobbrészt impozáns iskolai helyi­ségekben a belterületen a kézi munka tanítónőket nem számítva, 30 tanító telje­síti, kik között a legtöbb oly kiváló tan­erő, hogy bárhol is számot tenne. A kül­területen az ev. ref. egyház szintén több iskolát tart fenn képzett tanítók vezetése mellett. És a többi hitfelekezetek is kivétel nélkül nagy gondot fordítanak. A törvényhatóság az utóbbi évek­ben felkarolta a kisdedóvás ügyét s ma már négy intézetet tart fenn a 6 éven alul levő kisdedek részére s még többet is fog felállítani. Másfél évtizeddel ez­előtt állított gazdasági szaktanitással ösz­­szeköto­tt felső népiskolát, adva hozzá legjobb minőségű földjéből 50 holdat gyakorló mintagazdaságnak, később állí­tott felső leányiskolát, melynek a múlt évben egy a modern paedagogia s az egészségügy követelményei szerint be­rendezett impozáns épületet emelt. A tör­vényhatóság állította fel a kereskedelmi­­valamint az iparos tanulók részére szük­séges iskolákat s az ismétlő iskolákat. Igaz, hogy a két felső népiskola s az ismétlő iskolák soha népesek nem voltak, de ez nem a törvényhatóság hi­bája. A hatóság a két felső népiskolát mintaszerűen fölszerelte, s minden áldo­zatot meghozott, hogy felvirágoztassa s népszerűvé tegye, de népünknek nem kell. Az ismétlő iskolák közül a múlt év elején besz­intetet hatot a törvényha­tóság, mert nem volt tanítványa s a meg­maradt hat ismétlő iskolának is alig volt a múlt tanévben 50 növendéke. De ezen iskolák néptelenségével sem okol­ható a törvényhatóság, mert a maga ré­szérül az anyagi áldozatot e téren is mindig meghozta. A két felső népiskola néptelenségé­­nek oka elég sokszor el volt már mondva, tehát arról most nem szólunk. Az ismétlő iskolák néptelensége pedig abban kere­sendő, hogy az ismétlő tankötelesek ösz­­szeirása tévesen eszközöltetett s az ösz­­szeirás megnehezítette, sőt sok esetben lehetetlenné tette az ellenőrzést. A baj kutforrása pedig abban áll, hogy a min­dennapi iskolák hitfelekezeti s az ismétlő iskolák községi jellegűek. A törvény sze­rint az ismétlő tankötelesek oktatásáról is azon hatóságnak kell gondoskodnia, mely a mindennapi iskolát fentartja. — Nálunk ezt a városi hatóság vállalta magára s fizette a felekezeti tanítókat az ismétlő tankötelesek tanításáért, kiket beosztania az egyes iskolákhoz a legjobb akarata mellett sem sikerült. Jövőre azon­ban már e tekintetben is meglesz téve a kellő intézkedés, mely bizonyára meg fogja szüntetni az eddig fennállott ba­jokat. Nincs okunk tehát pirulni városunk nevelés-oktatás ügye miatt. Ne feledjük, hogy mikor erről szólunk, számolni kell a fennálló viszonyokkal, melyeket még a törvény legszigorúbb intézkedése sem szüntethet meg egyszerre. Van azonban több olyan körülmény, melyről e czikk keretében megemlékez­nünk épen most a tanév kezdetén szin­tén időszerű. Ilyen először is, hogy a szülők kö­zött sokan vannak olyanok, kik gyerme­keiket a törvényes idő előtt iskolába adják és a tanítók között találkoznak, kik e hibájukra a szülőket nem figyel­meztetik, hanem a gyenge növendéket fölveszik, holott tudniok kellene, hogy az ily eljárás megboszulja magát. Nem kevésbbé kárhoztatható sok szülőnek az az eljárása, hogy leányká­ját 4—5 éves korában a kötőiskolába adja, mert hiába, igen fontos dolog a harisnya kötés. Igaz, hogy az ilyen gyenge leánykának szeme és melle megromlik, de ezt a szülők nem akarják felgon­dolni. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szülőház és az iskola közötti jó viszonyt. A nevelés-oktatásnál egyik legfontosabb kellék, hogy a családi és iskolai nevelés egy elválaszthatatlan kap­csot képezzen. A­hol e két nevelés sze­rencsésen találkozik egymással, a­hol egymást kölcsönösen kiegészítik, ott a jó eredmény nem maradhat el. Ellenkező esetben egyik lerontja azt, mit a másik épít. És mégis a mai időben hányszor kell tapasztalni azt, hogy az iskola és a szülői ház között nincs meg a kellő összhangzat! Hány szülő van még a mű­veltebb osztályban is, a­ki gyermeke előtt gyengíteni igyekszik a tanító mű­ködését és tekintélyét ? S e­miatt hány­szor nem lehet elérni a czélt, melyet a gyermek helyes irányú nevelése s az élet szükségleteinek megfelelő módon való kiképeztetésében elérni kellene ? Gondolják meg a szülők, hogy az iskolától csak úgy várhatnak kellő ered­ményt, ha gyermekeik előtt azok taní­tóiról és működéséről tisztelettel és elis­meréssel emlékeznek, úgy várhatják majd maguk részére is gyermekeiktől a tisz­teletet. Segítsék tehát egymást a tanítók s szülők kölcsönösen, legyen közöttük erős kapocs s akkor várhatják a szülők, hogy gyermekeikből a hazának derék fiai, a társadalomnak hasznos polgárai lesznek. Kivonat­ az mint m. kir. földmives iskola szervezési szabály­zatából. Az adai földmives iskola czélja minden mezőgazdasági, az állattenyésztés, hizlalás és ápolás körü­li munkát kellően­­végezni tudó és ezeket, valamint a fatenyésztést és zöldségter­melést is alaposan értő egyéneket képezni, hogy ezek egyrészt az iskola vidékén kisebbnek tar­tott bírtok okszerűbb és nagyobb haszonnal járó kezelésére képesíttessenek, vagy mint a mezőgazdasági munkák vezetői nagyobb birto­kosnál bízvást alkalmazhatók legyenek. Éppen ennek elérése végett az adai föld­míves iskolában a tanítás gyakorlati, s a mun­kában való ügyesség kifejtésére a fősúlyt fek­tetik. Az elmélet az elemi tantárgyak tanítására a gyakorlatban történtek megmagyarázására és indokolására, áttekintések nyújtására és ismét­lésekre, írás és számolási dolgozatok készíté­sére terjed. A növendékek kiképezhetnek továbbá min­den az állatok tenyésztésénél előforduló teen­dőkben, valamint a beteg állatok ápolásában, hogy képesek legyenek az állatorvos működé­sét kiegészíteni. A tanfolyam két évig tart. A felvételi feltételek következők: a) betöltött 16 éves életkor,­­ b) erős, egészséges testalkat: el írni, olvasni, számolni tudás; d) fedhetlen erkölcsi magaviselet, e)­s annak bizonyítása, hogy védhimlővel az illető beoltatott. fi A belépő tanoncz szülői vagy gyámjá­nak egy oly nyilatkozata, melyben "ezek kije­lentik, hogy a belépő tanoncz az ő akaratuk­kal lép az iskolába, hogy kötelezik magukért vele az előírt tanfolyamot elvégeztetni s ha mégis a tanidő befejezése előtt az iskolából ki­lépne és ezen kilépése folytán munkás hiány miatt az iskolát kár érné, az államkincstárnak kártérítéssel tartoznak. g) Az iskolában levő tanoncz az­­ apa el­halálozása esetén, ha a vagyon az ő kilépését kívánja, minden kötelezettség alól azonnal fel­mentetik. hl A Bács-Bodrogh vagy ezzel szomszé­dos megyék és a bácsmegyei gazd.-egylet, va­lamint városok, községek és magánosok által alapított ösztöndíjas helyeket, a megyék, váro­sok és községek közgyűlése s a nevezet gazd.­­egylet választmánya s az illető alapítók — szem előtt tartva az a) b) és d) e) ii alatt elsorolt feltételeket, mindig az év szeptember­­­ig töltik be s ugyanezen hó 10-ig a kijelöltek névsorát a földm. iskola igazgatójával közölni tartoznak. Ha ez részükről elmulasztalnék, ezen ösztön­díjas helyek betöltését az igazgató teljesiti oly módon, hogy ő ezen helyekre a hiányzó és cselédkönyvvel magukat ellátott munkás tanon­­czokat két­­évre felfogadja s tudomásvétel vé­gett eljárásáról az alapítókat értesíti.­­) A belépő tanoncz belépési ténye által magát minden néven nevezendő munka végzé­sére s feltétlen engedelmességre kötelezte.­­) Az iskolába való jövetelkor a munkás­­tanoncznak egy ünneplő s egy köznapi öltözék­kel, két ,,pár fehérneművel, "lábbelivel és két törülközővel kell bírnia. A hiányzó öltözék ré­szeket vagy törülközőket az igazgató a tanoncz munkabérének terhére szerzi be. A tanonczok az iskolában helyeztetnek el és ellátásukról az igazgató gondoskodik. Az élelem egyszerű, de ízletes és tápláló elede­lekből áll. Egyelőre Adán bejáró tanonczok is vétet­nek fel, kik azonban sem lakásban, sem élel­mezésben nem részesülnek, egyebekben minden tekintetben a bentlakókkal egyenlő kötelezett­ségeik vannak s ugyanolyan elbánásban része­sülnek. A munkás tanoncz szorgalmához mérten 30 írtig terjedő évi munkabérben részesül, mely neki évnegyedenkénti részletekben mindig az évnegyed végén kifizettetik. A gyakorlati tanításban, valamint a gaz­dasági munkában szünet nincs, az a hétközna­pokon a belépéstől az elbocsátásig folyton tart. * E közleményt a városi tanács felkérése foly­tán közöljük. Legközelebb megteszszü­k reá észrevé­teleinket, addig is ajánljuk a czikk olvasását külö­nösen gazdálkodóink figyelmébe. Szerk. Az elméleti tanítás november 1-én kezdő­dik s aug. 31-én fejeztetik be. A tanoncz a tanítási év megkezdése előtt azaz november 1—5 közötti napokon tartozik belépni. A tanfolyamot végzettek október utolján bocsáttatnak el. Vasár- és ünnepnapokon az istállóban tel­jesítendő munkák kivételével —­ munka­szünet van ugyan, de a tanonczok kötelesek az isteni tiszteletben részt venni. Fizetési kötelezettség egész évre 150 frt, melyért a tanoncz teljes ellátásban, azaz élel­mezés, lakás, mosás és tanításban részesül, 30 főt pedig munkam­egváltási általány czimen, az igazgató felterjesztésére évnegyedenkénti s utó­lagos részletekben fizettetik ki, mely összeg rendeltetése a ruházat s egyebek pótlása. Fegyelmi rendszabályok házi és napirend. 1. A tanonczok kötelesek mindenben az igazgató rendeleteit pontosan teljesíteni. 2. Kötelesek a segédtanárnak, valamint a kertésznek engedelmeskedni. Általában a tar­tozó tiszteletet kötelesek mindenkor megadni felebbvalóiknak s iparkodniok kell szorgalom munkásság és jó magaviselet által ezek meg­elégedését kiérdemelni. 3. Tartoznak az oktatásnál, valamint az esteli rendelkezésnél mindig jelen lenni. 4. Dohányzás tan- és háló­helyiségekben, általában mindenütt ott, hol gyúlékony tárgyak vannak, meg nem engedtetik. 5. Betegség esetén tartoznak az igazgató­nál azonnal jelentést tenni, ki az iskola orvo­sával a keletkező nagyobb hajnak elejét vézet­heti. 6. Idegeneket hálásra elfogadni nem szabad 7. A bejáróknak munkaközben s a benla­­kóknak munkán kivül is a városba menni en­gedély nélkül nem szabad. 8. Bármi fegyvert tartani tilos. 9. Kártya és egyéb szerencse­játékok til­­tatnak. 10. Minden tanoncznak kötelessége a leg-, kisebb észlelt hibát, hiányt, visszaélést, vagy rendetlenséget azonnal bejelenteni. 11. Szeszes italt az iskolába hozni meg nem engedtetik. 12. Azon tanoncz, ki nem szorgalmas vagy a kapott rendeleteket hanyagul, vagy épen nem teljesíti­ ki a 4. 5. 7. 7. 8. 9. 10. és 11. pont ellen vét, először megintetik, második esetben munkabéréből egy megfelelő része levonásával bü­ntettetik. 13. Ha részegség, garázdaság tapasztalta­­tik nála, a munkabér levonása fokozható s ha ez sikertelen lenne, az iskolából kitiltható. 14. azon tanoncz, ki bármi módon káros vagy veszélyes befolyást gyakorol társaira, ha maga nem is követne el oly vétséget, mely megbüntetését okvetlenül maga után vonná, munkabér elvonása, esetleg kitiltással büntet­hető. 15. Minden kártétel — mely rész­akarat­nak tulajdonítható — megtérítést von maga után. 16. Az igazgató a büntetésekről tartozik jelentést tenni a beküldő szülők, gyámok vagy alapítóknak. 17. A tanonczok karácsony böjtjének elő­estéjétől karácsony másnapját követő napestig , nagy csütörtöktől húsvét utáni keddig bezáró­lag szabadságoltathatnak. Közbeeső időkben pe­dig a tanoncznak indokolt kérelmére az igaz­gató három napra terjedő eltávozási engedélyt adhat. A szabadságidő leteltével meg nem érke­ző tanoncz, helyett napszámos fogadtatik- me­lyet munkabére terhére az igazgató fizet. Ilyen tanoncz az iskolában töltendő további idejére többé nem szabadságoltatik. A napirend következő : Reggeli felkelés télen 5 órakor. 5— 6-ig minden tanoncz megmosdik, fel­öltözik, ágyát megveti, a háló­szoba kiseperte­­tik és szellőztetik s a munkába indulásra ké­szen áll. 6— 8-ig munka a szabadban, vagy egye­bük 8—8'/2 reggeli, 8' 1,—11-ig a munka folytatása; 11— 12-ig tanítás; 12— 4-ig ebéd ; 1— 2 ig pihenés és tanulás ; 2— 5-ig munka ; 5— 6-ig istálló munka ; 6— 7-ig tanítás és tanulás ; 1 7 órakor estek­, utánaa rendelkezés más- 1 napra, melyen valamennyi tanoncz jelen tarto­zik lenni. Reggeli felkelés nyáron 4 órakor. 4— 5-ig mosdás, öltözés, takarítás, szellőz­tetés s munkába indulás ; 5— 71 ,-ig munka ; 71 2—8-ig reggelizés; 8—11-ig munka ; 11— 12-ig elméleti tanítás ; 12— 2-ig ebéd és pihenés ; 2—8-ig munka; 8 órakor estek­, utánna rendelkezés más­napra. Télen és nyáron lefekvés 9 órakor. A kik istálló felügyeletre, állatok ápolá- 23S. Lapunk mai számához egy fél iv van mellékelve.

Next