Hód-Mező-Vásárhely, 1891. július-december (21. évfolyam, 28-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

Hód-Mező-Vásárhely, október 18.1891. (s'» yS1 Előfizetési díj Egész évre. . 4 frt-Fél évre . . 2 „ Negyed évre . 1 „ Egyes szám­ára 10 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és a „Hungária“ könyv­nyomda. v Megjelenik is, minden v­a­s­á­r­n­a­p. ISCFN-------------------- » & MEZŐ­VÁSÁRHELY KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, a „H.-m.-vásárhelyi Gazdasági-egyesület“ közlönye. Huszonegyedik évfolyam, 42-ik seen. «­5* Szerkesztény és kiadóimital IV. ker. Mária-Valéria­­utcza­­1. szám. Bérmentet­en levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetések és nyi­ttéri közlemények mérsékelt­­ áron vétetnek fel. (_ ________________.*{ isz ».alföldi közművelődési egyesület“ eszméjéhez. Meg vagyunk győződve, hogy az Alföldnek egy kiterjedt s az egész értel­miséget foglalkoztató kultur-egyesületre nagy szüksége van és hogy ez előbb­­utóbb létre is fog jönni. E meggyőződé­sünket megerősíti helybeli laptársunknak ez évi okt. 8-iki számában közölt czikke, a melynek czime „közmivelődési egyle­tek.“ A mily őszinte örömünkre szolgált azonban a czikk czélzata és befejezése, melyben laptársunk „melegen pártolja az alföldi közmivelődési egyesület alapítá­sát és szívből óhajtja, bár mielőbb üd­vözölhetné működése kezdetén­ "annyira meglepő volt az, hogy az ily egyesület czéljának kitűzésében úgy tesz, mintha valami c­áfolni és megigazítani valója volna, mintha valaki már nem „helyes irányban fogta volna fel hivatását. “ Kon­statálnunk kell, hogy a „Vásárhely és Vidéke“ illető czikkének felfogása telje­sen azonos a kaszinó Széchenyi lakomá­ján történt felszólalás értelmével s azon czikk tartalmának lényegével, mely la­punk szeptember 6-iki számának ugyan­ezen tárgyról megjelent s melyben mi legelőször hangoztattuk egy „alföldi köz­művelődési egyesület“ szükségét. A „V és V.“ szóban levő czikke, egészen helyesen, azt vitatja, hogy ha valaki oly módon képzeli az alföldi köz­mivelődési egyletet, hogy az mintegy fi­ókja legyen a nemzetiségi vidékeken már létezőknek, az tévedésben van,­ és azt állítja, hogy vannak nekünk saját teen­dőink, saját hiányaink, melyek megkí­vánják, hogy minden erőnket saját ügyünk­ért feszítsük meg. Minthogy alapos okoknál fogva azt hisszük, hogy a kaszinói lakomán történt felszólalás ugyanazon gondolkodásnak fe­lel meg, mint lapunk fent jelzett czikke, csak ezen czikkre kell utalnunk, hogy ki­derüljön, miszerint a laptársnak nem volt oka téves felfogásról beszélni, s hogy ez ideig köztünk, szerencsére, tel­jes egyértelműség uralkodik ebben a kér­désben. Czikkünk ugyanis bár első he­lyen az eddig alakított s a magyar nem­zetnek idegen nemzetiségekkel szemben való védekezésére szolgáló egyesületeket említette és ezek iránt való részvétre igyekezett hangolni olvasóinkat, azzal végződött, hogy nem elég ezeket pár­tolni, hanem „a közműveltséget fokozni, a hazafias érzületet erősíteni, a köz­jó­létet társadalmi úton emelni nálunk is na­gyon szükséges. E mellett minden vidék­nek más-más eszközökkel, más-más bajok ellen kell küzdeni.“ Ezért nem elég a mi vidékünk lakosságának egyszerűen belépni valamely más vidéken tervezett egyesületbe, hanem külön egyesületet kell alakítani. Ha tehát — mint látszik — mind­nyájan egyek vagyunk azon óhajtásban, hogy „Alföldi magyar közművelődési egyesületet“ alakítsunk, mi következik ebb­ől ? Nem egyéb, mint hogy a meg­alakításhoz hozzá is kell fogni. Ezt ki tartja kötelességének ? Kinek van remé­nye arra, hogy hívó szavára megmoz­dul a környék értelmisége ? Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a szegedi, szentesi, makói, békésmegyei, szolnoki stb. lap­­szerkesztőknek volna (és lett volna már eddig is) kötelessége, hogy ezt az eszmét megbeszéljék és terjesszék. Mire valók a hírlapok, melyek közvéleményt nemcsak kifejezni, de csinálni is szeretnek, ha ily dologra nem ? Törvényhatósági közgyűlésünk: 1891. október 14-én. Elnök : Kállay Albert főispán. Jegyző : Kmetyko József­ főjegyző. Elnöklő főispán a közgyűlést 10 órakor megnyitván, olvastatott a polgármesternek a közegészségi közbiztonsági, adófizetési viszo­nyokról és a közutak állapotáról szóló szep­­tember havi jelentése. Tudomásul vétetett: Kállay Albert főispán a következő elő­terjesztést és indítványt teszi, melyet a köz­gyűlés állva hallgatott meg: Ismeretes a törvényhatóság előtt azon merénylet, mely hőn szeretett királyunknak legutóbbi utazása alkalmával Csehországban elkövettetett. Az eset körülményei nem enged­nek oda következtetni, mintha a merénylet a király személye, élete ellen intéztetett volna s mi magyarok nem is tudjuk azt elgondolni, hogy a legalkotmányosabban uralkodó király ellen, kit oly hőn és törhetlenül szeretünk, mi okból követtetnék el merénylet. Mindazáltal jöhettek volna oly szerencsétlenségek s a vé­letlennek oly találkozásai, hogy a merénylet, ha nem is volt a király felséges személye ellen intézve, mégis végzetes eredményű lett volna. Indítványozom, hogy a törvényhatóság mondja ki, hogy hálával fordul a gondviseléshez a szeretett királynak megóvásáért és megbotrán­kozását fejezi ki a cseh merénylet fölött, egy­szersmind a szerencsés megszabadulás fölötti örömének a belügyminiszter útján ő felsége előtt feliratban ad kifejezést. A törvényhatósági közgyűlés osztatlan helyesléssel és egyhangúlag fogadd a főispán szavait és indítványát, mint a melyek e város egyetemes közönségének igaz érzelmeit fejezik ki, s egyhangúlag kimondotta, hogy az indít­vány értelmében ő felségéhez, felirattal járul. Karancsi Dániel, ifjú Fári Antal, Kokovay Mátyás és Adler Géza törvényhatósági bizott­sági tagok, s a regalekezelés ellenőrzésére ki­küldött bizottság tagjai írásosan indítványoz­zák, hogy az 1890. évi fogyasztási és italmé­rési adójövedelemből Draskovics Árpád ta­nácsnoknak, mint ez ügy kezelőjének és inté­zőjének 340 frt jutalom-szavaztassák meg, mi­vel egyedül az ő buzgalmának, fáradságának és sikeres intézkedéseinek köszönhető, hogy e bérleten várakozás ellenére haszon lett. A külterületi közigazgatás rendezése­­tárgyában hozott közgyűlési határozatot a bel­ügyminiszter jóváhagyván, az orvosi és ka­pitányi hivatali fogalmazói állásokra a pályá­zat kihirdettetni rendeltetett s felhivatott a polgármester, hogy az engedélyezett két csend­őri állást töltse be. A városi tanács pedig aá mi­tatott, hogy a szükséges orvosi lakásról, irodáról és egyéb helyiségről bérlet utján gon­doskodjék. Az uj apparátusra nézve kimonda­tott, hogy az a jövő 1892. évi január hó 1-től lép működésbe. Szabó Péter Révai-utczai udvartelkéhez utczaszabályozás folytán eső 22,4 □-es terület □-ösenként 2 írtért eladatott. A folyó év végén kilépő választott bi­zottsági tagok helyeinek, valamint az időköz­ben elhalt választott bizottsági tagok helyének betöltése tekintetéből a választás folyó évi november hó 15-ére kitűzetett. Választatni fog 54 bizottsági tag. A kórházi, valamint a közpénztári tőkék kamatja 7 százalékról 6 százalékra leszállitta­­tott, olyképen, hogy a régi kölcsönök után is ezután 6­­l számítandó. A községi iskolaszék bejelenti, hogy az újvárosi óvodához ideiglenesen, egy évre özv. Tan­aska Istvánné szül. Nyizsnyai Arankát alkalmazta. Jóváhagyással tudomásul vétetett. A költségvetés némely kisebb tételeinél szükséges fedezet, a városi tanács véleménye alapján átruházás útján megadatott. Jeney Gerő volt városi mérnök hosszas betegsége alatt felmerült ápolási és gyógyítási költségeinek fedezésére 150 főt megszavaz­tatott. Fodor Ferencz és Zombori József 1890. évi fogyasztási és italmérési számadásai, me­lyek a számbiráló bizottság által rendben ta­láltattak, a jelen közgyűlésen tárgyalt indít­ványra hozott határozatból folytatólag a ta­nácsnak kiadattak. Vigh Zsigmond volt közpénztárnoknak, 1865-ik évi számadásából folyólag megállapí­tott 1900 frt marasztalási összeg leiratot... A városi adótisztek részére az adóössze­­irásnak a külterületen foganatosítása idejére 1 frt pótdij megszavaztatott. Fajta Imrének és Tóth Jánosnak azon kérelme, hogy a városháza czéljaira tőlük megvett épületeket használhassák, a kötött szerződéssel szemben nem teljesittetett. Falla Imrének azon kérelme, hogy a tőle megvett épület használható anyagjai 500 frt­árban részére adassanak át, és nem teljesitte­tett, mivel a törvény szerint a közvagyon nyil­vános árverés útján adandó el. A belügyminiszter értesíti a város kö­zönségét, hogy az építendő új városháza tóalj felőli és fő lépcsőházaira vonatkozólag meg­rendelt módosításoktól nem térhet el s előbbi rendeletét fentartja. A közgyűlés a­ rendeletet tudomásul veszi, és a minisztérium által ki-í­vánt módosításoknak a terven keresztül vite­lét megrendeli. Egyszersmind kimondja, hogy az építési illetőleg, árlejtési feltételeknek tár­gyalása és megállapítása folyó október hó 21- én rendkívüli közgyűlést tart. Révész Bálint ev. ref. püspöki temetése. Óriási részvét mellett kísérték ki a sze­retett főpásztort örök nyugvóhelyére. Debre­­czen városa, a kálvinista Róma rég nem lá­tott falai közt annyi idegen és bánatos arczot, mint múlt vasárnap. A tiszántúli egyházm­e-

Next