Hód-Mező-Vásárhely, 1891. július-december (21. évfolyam, 28-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
Hód-Mező-Vásárhely, október 18.1891. (s'» yS1 Előfizetési díj Egész évre. . 4 frt-Fél évre . . 2 „ Negyed évre . 1 „ Egyes számára 10 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és a „Hungária“ könyvnyomda. v Megjelenik is, minden vasárnap. ISCFN-------------------- » & MEZŐVÁSÁRHELY KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, a „H.-m.-vásárhelyi Gazdasági-egyesület“ közlönye. Huszonegyedik évfolyam, 42-ik seen. «5* Szerkesztény és kiadóimital IV. ker. Mária-Valériautcza1. szám. Bérmenteten levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetések és nyittéri közlemények mérsékelt áron vétetnek fel. (_ ________________.*{ isz ».alföldi közművelődési egyesület“ eszméjéhez. Meg vagyunk győződve, hogy az Alföldnek egy kiterjedt s az egész értelmiséget foglalkoztató kultur-egyesületre nagy szüksége van és hogy ez előbbutóbb létre is fog jönni. E meggyőződésünket megerősíti helybeli laptársunknak ez évi okt. 8-iki számában közölt czikke, a melynek czime „közmivelődési egyletek.“ A mily őszinte örömünkre szolgált azonban a czikk czélzata és befejezése, melyben laptársunk „melegen pártolja az alföldi közmivelődési egyesület alapítását és szívből óhajtja, bár mielőbb üdvözölhetné működése kezdetén "annyira meglepő volt az, hogy az ily egyesület czéljának kitűzésében úgy tesz, mintha valami cáfolni és megigazítani valója volna, mintha valaki már nem „helyes irányban fogta volna fel hivatását. “ Konstatálnunk kell, hogy a „Vásárhely és Vidéke“ illető czikkének felfogása teljesen azonos a kaszinó Széchenyi lakomáján történt felszólalás értelmével s azon czikk tartalmának lényegével, mely lapunk szeptember 6-iki számának ugyanezen tárgyról megjelent s melyben mi legelőször hangoztattuk egy „alföldi közművelődési egyesület“ szükségét. A „V és V.“ szóban levő czikke, egészen helyesen, azt vitatja, hogy ha valaki oly módon képzeli az alföldi közmivelődési egyletet, hogy az mintegy fiókja legyen a nemzetiségi vidékeken már létezőknek, az tévedésben van, és azt állítja, hogy vannak nekünk saját teendőink, saját hiányaink, melyek megkívánják, hogy minden erőnket saját ügyünkért feszítsük meg. Minthogy alapos okoknál fogva azt hisszük, hogy a kaszinói lakomán történt felszólalás ugyanazon gondolkodásnak felel meg, mint lapunk fent jelzett czikke, csak ezen czikkre kell utalnunk, hogy kiderüljön, miszerint a laptársnak nem volt oka téves felfogásról beszélni, s hogy ez ideig köztünk, szerencsére, teljes egyértelműség uralkodik ebben a kérdésben. Czikkünk ugyanis bár első helyen az eddig alakított s a magyar nemzetnek idegen nemzetiségekkel szemben való védekezésére szolgáló egyesületeket említette és ezek iránt való részvétre igyekezett hangolni olvasóinkat, azzal végződött, hogy nem elég ezeket pártolni, hanem „a közműveltséget fokozni, a hazafias érzületet erősíteni, a közjólétet társadalmi úton emelni nálunk is nagyon szükséges. E mellett minden vidéknek más-más eszközökkel, más-más bajok ellen kell küzdeni.“ Ezért nem elég a mi vidékünk lakosságának egyszerűen belépni valamely más vidéken tervezett egyesületbe, hanem külön egyesületet kell alakítani. Ha tehát — mint látszik — mindnyájan egyek vagyunk azon óhajtásban, hogy „Alföldi magyar közművelődési egyesületet“ alakítsunk, mi következik ebből ? Nem egyéb, mint hogy a megalakításhoz hozzá is kell fogni. Ezt ki tartja kötelességének ? Kinek van reménye arra, hogy hívó szavára megmozdul a környék értelmisége ? Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a szegedi, szentesi, makói, békésmegyei, szolnoki stb. lapszerkesztőknek volna (és lett volna már eddig is) kötelessége, hogy ezt az eszmét megbeszéljék és terjesszék. Mire valók a hírlapok, melyek közvéleményt nemcsak kifejezni, de csinálni is szeretnek, ha ily dologra nem ? Törvényhatósági közgyűlésünk: 1891. október 14-én. Elnök : Kállay Albert főispán. Jegyző : Kmetyko József főjegyző. Elnöklő főispán a közgyűlést 10 órakor megnyitván, olvastatott a polgármesternek a közegészségi közbiztonsági, adófizetési viszonyokról és a közutak állapotáról szóló szeptember havi jelentése. Tudomásul vétetett: Kállay Albert főispán a következő előterjesztést és indítványt teszi, melyet a közgyűlés állva hallgatott meg: Ismeretes a törvényhatóság előtt azon merénylet, mely hőn szeretett királyunknak legutóbbi utazása alkalmával Csehországban elkövettetett. Az eset körülményei nem engednek oda következtetni, mintha a merénylet a király személye, élete ellen intéztetett volna s mi magyarok nem is tudjuk azt elgondolni, hogy a legalkotmányosabban uralkodó király ellen, kit oly hőn és törhetlenül szeretünk, mi okból követtetnék el merénylet. Mindazáltal jöhettek volna oly szerencsétlenségek s a véletlennek oly találkozásai, hogy a merénylet, ha nem is volt a király felséges személye ellen intézve, mégis végzetes eredményű lett volna. Indítványozom, hogy a törvényhatóság mondja ki, hogy hálával fordul a gondviseléshez a szeretett királynak megóvásáért és megbotránkozását fejezi ki a cseh merénylet fölött, egyszersmind a szerencsés megszabadulás fölötti örömének a belügyminiszter útján ő felsége előtt feliratban ad kifejezést. A törvényhatósági közgyűlés osztatlan helyesléssel és egyhangúlag fogadd a főispán szavait és indítványát, mint a melyek e város egyetemes közönségének igaz érzelmeit fejezik ki, s egyhangúlag kimondotta, hogy az indítvány értelmében ő felségéhez, felirattal járul. Karancsi Dániel, ifjú Fári Antal, Kokovay Mátyás és Adler Géza törvényhatósági bizottsági tagok, s a regalekezelés ellenőrzésére kiküldött bizottság tagjai írásosan indítványozzák, hogy az 1890. évi fogyasztási és italmérési adójövedelemből Draskovics Árpád tanácsnoknak, mint ez ügy kezelőjének és intézőjének 340 frt jutalom-szavaztassák meg, mivel egyedül az ő buzgalmának, fáradságának és sikeres intézkedéseinek köszönhető, hogy e bérleten várakozás ellenére haszon lett. A külterületi közigazgatás rendezésetárgyában hozott közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyván, az orvosi és kapitányi hivatali fogalmazói állásokra a pályázat kihirdettetni rendeltetett s felhivatott a polgármester, hogy az engedélyezett két csendőri állást töltse be. A városi tanács pedig aá mitatott, hogy a szükséges orvosi lakásról, irodáról és egyéb helyiségről bérlet utján gondoskodjék. Az uj apparátusra nézve kimondatott, hogy az a jövő 1892. évi január hó 1-től lép működésbe. Szabó Péter Révai-utczai udvartelkéhez utczaszabályozás folytán eső 22,4 □-es terület □-ösenként 2 írtért eladatott. A folyó év végén kilépő választott bizottsági tagok helyeinek, valamint az időközben elhalt választott bizottsági tagok helyének betöltése tekintetéből a választás folyó évi november hó 15-ére kitűzetett. Választatni fog 54 bizottsági tag. A kórházi, valamint a közpénztári tőkék kamatja 7 százalékról 6 százalékra leszállittatott, olyképen, hogy a régi kölcsönök után is ezután 6l számítandó. A községi iskolaszék bejelenti, hogy az újvárosi óvodához ideiglenesen, egy évre özv. Tanaska Istvánné szül. Nyizsnyai Arankát alkalmazta. Jóváhagyással tudomásul vétetett. A költségvetés némely kisebb tételeinél szükséges fedezet, a városi tanács véleménye alapján átruházás útján megadatott. Jeney Gerő volt városi mérnök hosszas betegsége alatt felmerült ápolási és gyógyítási költségeinek fedezésére 150 főt megszavaztatott. Fodor Ferencz és Zombori József 1890. évi fogyasztási és italmérési számadásai, melyek a számbiráló bizottság által rendben találtattak, a jelen közgyűlésen tárgyalt indítványra hozott határozatból folytatólag a tanácsnak kiadattak. Vigh Zsigmond volt közpénztárnoknak, 1865-ik évi számadásából folyólag megállapított 1900 frt marasztalási összeg leiratot... A városi adótisztek részére az adóösszeirásnak a külterületen foganatosítása idejére 1 frt pótdij megszavaztatott. Fajta Imrének és Tóth Jánosnak azon kérelme, hogy a városháza czéljaira tőlük megvett épületeket használhassák, a kötött szerződéssel szemben nem teljesittetett. Falla Imrének azon kérelme, hogy a tőle megvett épület használható anyagjai 500 frtárban részére adassanak át, és nem teljesittetett, mivel a törvény szerint a közvagyon nyilvános árverés útján adandó el. A belügyminiszter értesíti a város közönségét, hogy az építendő új városháza tóalj felőli és fő lépcsőházaira vonatkozólag megrendelt módosításoktól nem térhet el s előbbi rendeletét fentartja. A közgyűlés a rendeletet tudomásul veszi, és a minisztérium által ki-ívánt módosításoknak a terven keresztül vitelét megrendeli. Egyszersmind kimondja, hogy az építési illetőleg, árlejtési feltételeknek tárgyalása és megállapítása folyó október hó 21- én rendkívüli közgyűlést tart. Révész Bálint ev. ref. püspöki temetése. Óriási részvét mellett kísérték ki a szeretett főpásztort örök nyugvóhelyére. Debreczen városa, a kálvinista Róma rég nem látott falai közt annyi idegen és bánatos arczot, mint múlt vasárnap. A tiszántúli egyházme-