Hód-Mező-Vásárhely, 1893. január-június (23. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-01 / 1. szám

Hódmező-Vásárhely, 1893. januári. 1. sz. Huszonharmadik évfolyam. ------ ------------©# Előfizetési díj: ® Egész évre. . 4 frt. Fél évre 2 ., negyed évre . 1 „ Egyes szám­ára 5 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket elfo­gad a kiadóhivatal és a HUNGÁRIA könyvnyomda. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI és SZÉPIRODALMI LAP a „H.-m.-vásárhelyi Gazdasági­ egyesület“ közlönye. Megjelenik h­etenkint kétszer, vasárnap és csütörtök reggel. --------------------------©* I Szerkesztőség­i és kiadóhivatal IV. ker. Szentesi­ utca 28. szám. Kéziratok nem adat­nak vissza.. vK--------------—--------@10 Hirdetések és nyiít­­téri közlemények mér­sékelt áron vétetnek fel.^ ♦©-------------------------L» Felhívás előfizetésre! Lapunk az 1893-ik évvel 23-ik év­folyamát kezdi meg. A közügyek szolgálatában eltöltött huszonkét év felment bennünket minden ismétléstől lapunk czéljára, irányára vo­natkozólag e felhívás keretén belül. Hu­szonkét éves múltúnk nyitott könyvként áll a közönség előtt, azzal ellenkezőt nem is mondhatnánk, nem is akarunk mondani. Hogy helyes úton jártunk, azt vá­rosunk értelmisége nagy részének ál­landó pártfogása és rokonszenve s álta­lában polgártársaink nagy tömegének ve­lünk együtt érzése bizonyítják. Jövőre is csak azt kérjük, hogy ma­radjon meg mindez változatlanul. A veszteség, mely lapunkat régi ki­próbált erejű szakavatott szerkesztőjének visszavonulásával érte, reményijük pó­tolva !«az uj szerkesztőnk ifjú munka­ereje, tehetsége és ambitiója által. Hogy uj szerkesztőnk az olvasó kö­zönség érdekeit mennyire szem előtt tartja s annak kielégítésére áldozatokat hozni sem habozik, annak fényes bizo­­nyítéka az a tény, hogy lapunk a jövő év elejétől kezdve kisebb terjedelemben ugyan, de hetenkint kétszer — vasárnap és csütörtökön reggel — fog megjelenni. A nagyérdemű közönség pártfogá­sát továbbra is bizalommal kérve, ma­radunk. H.-M.-Vásárhely, 1892. év deczem­­ber havában teljes tisztelettel Lapfenttartó társaság. Előfizetési dij : a „Hód-Mező-Vásárhely“ czimű közér­dekű társadalmi és szépirodalmi lapra. (Megjelenik hetenkint kétszer vasárnap és csütörtökön reggel.) Egész évre . . 4 frt. Fél évre . . .2 frt. Negyed évre . . 1 frt. Egyes szám ára . . 5 kr. Előfizetési dijak az uj szerkesztőség és kiadóhivatalba IV. kerület, Szentesi utcza 28. szám alá küldendők. Előfizetéseket elfogad a „Hungária“ könyvnyomda is. Egész éves előfizetőinket még azon szokásos kedvezményben is részesítjük, hogy az 1893-ik évre szóló legnépsze­rűbb Tiszavidéki naptárt ingyen kapják. Előfizetni a lapkihordóknál is lehet, a szerk.- és kiadóhivatal pecsétjével ellátott nyugtatványok átvétele mellett. Sylvesterkor Ha válnunk kell egy évtől akár csak jó barátunktól, szerelmesünktől vagy egy édes álomtól válnánk : megható szelid, bánatos, a kelő remény halvány sugaraival átszőtt válás mindenik. Midőn a jóbarát kezét utolszor megszorítjuk , keblünk elszorul, de ajkainkon mosoly lebeg, midőn kedvesünket a válás előtt utolszor átöleljük a pilláinkon rezgő köny­­csekben végtelen boldogságunknak egész át­élt világa tükröződik , s a válás csendes fáj­dalma közben a viszontlátás reménye születik. Ha egy szép álomból felébredünk, még ébren is magunk előtt lebegni látjuk álom alakjain­kat s még ébren is álmodunk tovább. Szóval az emberi természet csodálatos jellem­vonása, hogy ragaszkodik a múlthoz lett legyen az jó, vagy rósz s fáj neki min­den ami elmúlik. E fájó de mégis szelid érzéssel bucsu­­znunk tőled is haldokló esztendő — 1892 ! — a kinek születésed oly vig volt mint bármely más születés, és halálod oly szomorú mint bármely más halál. De hogy is ne lett volna vig a te szü­letésed, hogy is ne üdvözölne mindenki öröm­től mámoros lélekkel egy uj életet, mely ak­kor támad mikor a természet halott! . . . És hogy is ne lenne szomorú a te halá­lod, midőn minden ürömünket, minden gyö­nyörűségünket, minden reményünket emlé­kezetté változtatja. Midőn születtél farsangi zaj és remény­­dús kortesek üdvözöltek, folyt a bor, hangzott a zene, lobogtak a zászlók mindenfelé. A látványosságokat politikai félisteneink szó­csa­tái nyújtják. Négyszáznegyvennégy embernek hoztad meg legott a honatyaság ártatlan örö­mét, amelyet nem zavart más, mint az egy­más után napfényre kerülő vendéglői szám­lák a párvacsorákról, — egy pár pisztoly­­durranás, — és néhány halk sóhaly ! Meghoztad a mi városunk számára is az új polgármestert, akinek megválasztatása érdekében egyik lelkes városatyánk nyakába vette a várost fölösleges buzgalommal ígéretet és becsületszót gyűjtve, csak azért mondom, hogy fölösleges buzgalommal, mert hisz úgy meguntuk már azt a jó embert — régi pol­gármestert, — mint a gyerek tört játéksze­reit s csak úgy repestünk az új baba felé: m Ilyen hálátlan a világ! . . . Hoztál nekünk uj városházát, melynek körvonalai büszkén bontakoznak ki a Hód­­tó partján sajnálva, hogy a tó vizében nem láhatják meg bájos képüket, mert hisz a hód­­tava is már régen az emlékezet világába költözött s csak mesékbe foglalt hagyományai élnek népünk ajakán. Uj városházánk vízi tündérek helyett csak eredeti nymfákkal kaczérkodhatik majd, a­kik a közel népkert árnyas bokraiból az enyhe nyári reggeleken vagy holvilágos éj­szakákon félénken élő­ buva, a vidék tökéletes néptelenségéből bizalmat s bátorságot merítve, bizonyosan végig sétálnak majd a városháza előtt létesítendő park illatos virágszőnyegei között kígyózó utakon, tágra nyílt szemekkel nézve a sokablakú sötét palotát, ábrándozva a mesék elátkozott kastélyaiban lakó királyfiak­ról . . . Hoztál nekünk három hónapig tartó színi évadot jó Pestu­hász Lajos égisze alatt a ki ugy látszik épen a mi közönségünk zömé­nek ízlése szerint való igazgató, mert három hónapon keresztül folytonosan képes játszani jó haszonnal egy rosz hangú meg egy rész játéku primadonnával, semmi énekessel dráma személyzet nélkül, mégis mennyi kedves em­léket hagyott maga után, alig bírtunk meg­válni tőle. Az utolsó napon épen kevésbé múlt hogy egymásba nem ragaszkodtunk amiért a műkedvelő társulat színpadát a me­lyen egész időn keresztül díjtalanul játszott nem akarta helyre rakatni. Bagatelle ! Vilá­gos hogy puszta ragaszkodásból történt. Hoztál nekünk koronázási jubileumot. — A diszbanderium nemeseinek mesés fényé­vel elkápráztattad a nagy világ szemét, amint néhány tűnő pillanatig kicsiny hazánkra né­zett, mint ünnepeli a legalkotmányosabb nem­zet legalkotmányosabb koronás királyát. És meghoztad nekünk Kossuth Lajos 90- ik születése napját, amely napon megdobbant a Kárpátoktól az Adriáig minden magyar szive és az 1848-iki törvények és a szabadság­­harcz legdicsőbb — ... az elnyomatás kora­ Hód-Mező-Vásárhely Nagyérdemű közönségéhez. E lap veterán szerkesztője, változott vi­szonyainál fogva a szerkesztéstől vissza lépvén, a lap fen tartó társaság a szerkesztéssel s ki­adással engem alalk­ottat bízott meg s én e megbízást elfogadtam. Lapunk elvei, czélja s igy iránya is ma­rad a régi: csak a szerkesztő és kiadó vál­tozott. Végczélunk városunk közjavának elő­mozdítása kapcsolatosan a közönség hírlap­­irodalmi igényeinek a lehető legteljesebb ki­elégítésév­­el. Éber figyelemmel fogjuk kisérni ezután is a közélet mozzanatait s mindig meg fogjuk tenni észrevételeinket valahányszor ama moz­zanatok közönségünk érdekeit közvetlenül érintik. Észrevételeinket azonban elvi álláspont­ról tesszük meg. Határozottan el fogjuk ítélni, a mi nézetünk szerint rossz vagy káros s tel­jes erővel fogunk küzdeni­ az ilyen dolog meg­valósítása ellen, vagy ha ma, létezik, meg­szüntetésére hatáskörünkben egyedül városunk közönségének jól felfogott érdekeit és méryé­éyes igényelt szem­emi magánérde­kekkel, tisztviselőkkel és az állammal szem­ben, de készséggel támogatunk jogos magán­érdekeket is, ha azok a közjóval nemcsak nem ellenkeznek, hanem mint rész az egészben emelik azt és készségesen támogatjuk úgy a tisztviselőknek, mint a kormánynak a közjóra c­élzó törekvéseit. Igyekezni fogunk a hamisítatlan közvé­lemény kifejezői lenni s e tekintetben meg­győződésünk világos kifejezésétől semmi­féle

Next