Hód-Mező-Vásárhely, 1896. január-június (26. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-02 / 1. szám

A földmivesek egész­ségügyéről. __ Dr Imre József népies eliiridósm­inal: lírom­fd­. -y III. A beteg ápolás minősége- A föld­mivelő osztály nagy halandóságának egyik oka, h­ogy rosszul ápolják betegeiket. Tehát nemcsak az a baj, hogy nem előzik meg és nem kerülik el azt az igen sok veszedelmet, a­­mit elkerülhetnének, hanem mikor a bajba beleesnek is, legtöbbször rossz módon igyek­szenek abból menekülni. A mi földmivese­­inknél hiányzik a belátás és a bizodalom, még azoknál is, kik az orvoslás terén leverő tap­asz­talainkat nem tették, ez onnan van, hogy a földmivelő nép szűk látkörét s a beteggyógyítás sikeres és meggyőző példáit, kellő módjait és eszközeit nem ismeri. Egyik legfőbb baj, hogy a gyógyítást, az orvosló képességet máig is isteni adomány­nak és tisztán egyéni képességnek tekintik. Ez az alapja az igen elterjedt k­u r­u­z­s­­­á­s­­nak. Megjegyzem,­­ hogy én ezt nem úgy fo­gom fel, mint legtöbb orvos vagy a büntető bíróság, vannak ugyan olyan kuruz­slők, kik embertársaik tudatlanságával bűnösen vissza­­élnek, de mégis azt hiszem, hogy ebben in­kább a sz­­ívnesétlens­éget mint a bűnt kél keresni. Ha az emberek épen úgy mint 2000 év előtt az egyiptomiak legelőször egymás­­közt keresik a jó tanácsot és majdnem a pi­­aczra viszik betegeik­et, hogy esetleg segítsé­get találjanak , igen természetes és nem is helytelen dolog, számtalan apró baj ellen tud­nak a tapasztalt idősebb emberek p. o. a több gyermekű anyák lel­es és ártatlan javaslatot tenni. De hogy a mi földmive­link rendsze­resen csábítják magukat olyanokkal, kik a kuruzslásból élnek, hogy az orvosi segítség­hez folyamodást többnyire utoljára hagyják, hogy az orvosi beavatkozásoktól nagyon fél­nek, hogy az orvosi munka és segedelem kor­látairól fogalmuk sincsen, ez a betegségek el­­hanyagolása miatt igen nagy veszedelem Fel­­fogásom szerint csak két eszközünk van arra, hogy ezen segítsünk : az orvosok fáradhatat­lan és pontos munkája meg a fel­világosí­tó irodalom, az előbbihez tartozik minél több és jobb kórház felállítása is. Népünk azt is hiszi, hogy az orvos megjelenése s a gyógyszer megrendelése fel­menti a beteg környezetét a körülte szorgal­­matoskodástól. Igen kevésnek van fogalma arról,, hogy a beteg ápolása mit jelent, hogy annak meggyógyulásához a gyógyszeren és orvosi eljáráson kívül szorosan megkívánta­­tik még a­­nyugalom, csend, nagy tisztaság, a jó levegő és a kén vele,mnnek meg a gondo­zásnak sok olyan aprólékos neme, a­mit az okosabbaknak nem esik a szeretet és gyön­gédség parancsol, hanem a betegséggel való küzdő évi is követel. Mindennapi eset nálunk, hogy súlyos, lázas beteg mellett disznó­tort ülnek vagy legalább számosan gyűlnek össze diskurálva, pipálva, megrontva a beteg nyu­godalmát és levegőjét, még olyan házakban is, hol volna másik szoba a társaság befoga­dására. Betegség é­s halál igen kevéssé ren­díti,­meg a mi földiás vésőink lelkét, némely gyöngédebb lelkű és miveltebb érzésű e a lá­­t!st leszámítva többnyire közönyösen veszik Hifiid a kettőt. Sok­zor megesik, hogy egy beteggé lett anyához még a baj kezdetén összesereglett rokonok nem a baj m­eggyó­­gyulásáról, hanem bizonyosnak tekintett ha­lála utánra gyermekei gondozásáról s maguk közt elosztásáról intéznek vigasztalást. Előt­tük az emberi élet értéke nem nagy, a halál kevésbé ijeszti őket, mint a szenvedés, sze­retteik baja, ve­szedelme kevésbbé fárasztja ki lelköket mint a korúitok való virasztás és fáradozás. Könnyen vigasztalják magukat az­zal, hogy „hosszú betegségnek halál a vége," hamarabb nyigv­­anak meg a veszteségben, mint maga az orvos és számtalanszor kérik ezt alig néhány napos betegség alkalmával is, hogy hia nem gyógyulni való a beteg, ne költekeztesse a családot." Bizonyos, hogy az orvos láthatja néha a gyöngéd szeretetnek s a hitvesi és gyermeki hűségnek n ézhető és dicséretes példáit is, de sokkal nagyobb az oban családok száma, h­ol az orvos a beteg környezetében semmi közreműködésre nem számíthat, hol a beteg igazi ápolásban nem részesül, hol a család megindulását nem a beteg körüli való gondoskodásban, hanem üres jajve­széklésben és az orvosi tudomány szidalmazásában mutatja ki. Ismét, olyan do­log ez, melyet hihetőleg csak századok fog­nak megváltoztatni, ha majd a népet sorsá­nak valamely változása okosabb gondolko­zásra tanítja. Millennium és kiállítás. A millenáris bandérium- A jövő évi június 8-iki hódoló felvonu­lásban és a szent koronának adandó dísz­­kiséretben résztvevő törvényhatósági bandé­riumok dolgában Andrássy Tivadar gr. a köz­ponti rendezőség nevében már most közzétette a szervezésre vonatkozó főbb irányelveket és tudnivalókat. Ezekből érdekesnek találjuk ki­emelni a következőket! Már az utolsó koronázás alkalmával igen élénk feltűnést keltettek a jász-kunok és Somogy vármegye népies elemeket is tartalmazó bandériumai ; kívánatos lenne tehát jelen al­kalommal is a lehetőséghez képest népies ele­mek részvétét, néhány törvényhatósági bandé­rium keretén belül megvalósítani. Az illető törvényhatósági bandériumok két csoportból, az úri osztályéból és a népies elemekéből álla­nának. A központi rendezőség a törvényhatósági szervező bizottságoknak készséggel szolgál szakértők meghallgatása után -s-­ az egyes bandériumok felszerelésére nézve is tanácsosai. A­mennyiben népies elemek fölszereléséről van szó, szükséges az illető vidék népviseleti jellemzését a központi rendezőséggel ismer­tetni. A zászlótartó lehetőleg a törvényhatóság­o­k ő színeiben és címerével jelenik meg. A köz­ponti rendezőség által tett lépések következ­tében alapos kilátás van arra, hogy a székes­­főváros fogja a törvényhatóságok képviselőinek és eze­k lovainak megfelelő elszállásolását elvállalni. Precedensül szolgálhat e tekintetben Budváros példája, mely az 1867-iki koronázás alkalmával a bandériumok elszállásolását kész­séggel magára vállalta. Itt említjük meg, hogy a szegediek tör­ténelmi díszmenetet terveznek a milléniumra, mely Szegedről menne Budapestre. A menet Szeged városának történetét ábrázolná a török hódoltságtól napjainkig. Az eszmét Beck István szegedi tanácsjegyző pendítette meg. Olcsó lakások. A főváros kiállítási bizottsága verseny­tárgyalást írt ki az idegenek olcsó elszállá­solásra a főváros által átadandó helyiségekben. Három ajánlat érkezett be, melyek közül a legkedvezőbbet ma elfogadták. Ez ajánlat szerint a szobák három osztályba lesznek osztva. Az I. osztályú szobáért naponként egy ágygyal 70 krt kell fizetni , vendégágy külön 50 kr. A II. osztályú szoba ára 00 kr, vendégágy 40 kr. A ill. osztályú szoba ára 50 kr, vendég­ágy( dl) kr. A felszerelés minden szobában ugyanaz Fsz, a bútorok csak minőség tekin­tetében fognak különböz­ni. A vállalkozó 500 ilvett szobát fog berendezni. Lesz az olcsó laká­sokban közös társalgó és olvasóterem, sőt telefon is. Gyertyáért minden szobában külön’ 20 kit, az értéktárgyak őrzéséért 10 kit kell fizelni. HÍREK. Lapunk mai számával meg kezdvén huszonhatodik évfolyamát tisztelettel kérjük előfizetőinket, előfizetéseik megújítására és a hátralékos előfizetési díjak beküldésére.­­ Január havi közgyűlésünk f. hó 8-án jövő szerdán fog megtartatni. Ekkor es­térnek meg az alkapitányi és a számtiszti állásokra a dec­ember haváról elmaradt választások. A Körm­es Gábor nyugdíjazásával megürült, pénz­tári ellenőri állás is ekkor fog betöltetni, és megválasztatik a közigazgatási bizottságitól kilépő Láz­ár István, Dobossy La­jos, Halmi János, Vékony J­ózsef és Zsurka Sándor helyébe az 5 új tag. A­­közigazgatási bizottság pedig f. hó 8-án délután 4 órakor tartja januárh­avi gyűlését. A Torna és Vivo Egylet választmá­nya múlt hó 31-ék­ tartott gyűlésében követ­kezőleg állapította meg a korcsolya pályára szóló jegyek árát. Idény jegy alapító, rendes és pártoló tagok részére 1 frt. nem tagok részére 4 frt. Tagok családtagjai részére 1 frt. Nem tagok családtagjai részére 3 frt., illetve a harmadik családtag részére 2 írt. Napijegyek ára 10 kr. — Olvasóköri közgyűlés. Az első olva­sókör f. hó 5-én délután 2 órakor tartja évi rendes­­ közgyűlését III. ker. Pálfy­ utcza 22 sz. a. helyiségében, melyre a tagok ez úton is meghivatnak. —­ Népesedés. A hunvásárhelyi ev. ref. egyházban az 1895-ik évben született fiú­gyermek : 552, leánygyermek : 535, együtt : 1087. Ebből törv. fi : 527, törv. nő : 519, együtt: 104­1, törvénytelen : 41. Meghalt: fi: 452, nő : 484, együtt 936. Házasság köttetett 312. Ebből tiszta ref. házasság : 282, vegyes­­házasság 30. E kimutatásban nincsenek ben­ne a hunvásárhelyi pusztán született, de Sám­sonban vagy Orosházán keresztelt új­szülöt­tek, valamint a pusztán esketett párok, és a meghaltak sem, miután ezek anyakönyvi té­telei, az említett lelkészi hivataloktól, hoz­zánk anyakönyvezés végett, csak újév után szoktak beküldetni. A­z ágostai e­v­a­n­­g­é­l­i­k­u­­s egyházban született 16 fii, 19 nő, összesen: 35, meghalt 13 fi, 11 nő, összesen 27. Házasságra lépett: 9, ebből 1 tiszta ágos­tai, 8 vegyes. A r­ó­m k­a­t­h­o­l­i­k­u­s egy­házban született 542, meghalt 373. Egybekelt 11­1 pár. Újévi, Üdvözlések. Kmetykó­­­József fő­jegyző mint helyettes polgármester Szikszay Dénes tanácsnokkal a város nevében üdvöz­ölte a főispánt az új­év alkalmából. A városi tisztikar Dr. Bak­sa Lajos polgármesternél tegnap délelőtt tisztelgett s, nyugalmasabb évet kívánt neki a jövőre a múltnál. — Szabadságolás. Lapunk múlt számainak egyikében említettük, hogy Földeák községben önkéntes tűzoltó-egyesület alakult s a tagok gyakorlati kiképzésére a mi tűzoltóságunkból kért­ kitünitőt. A fríkapitány e tárgyban tett előterjesztését a tanács letárgyalta s Kádár Henrik tűzoltó parancsnokot jelölte ki a föl­­deáki tűzoltók kiképezésére s a őzérből január 7-től 14-ig terjedő időre szabadságolta. Piaczunk térképe. A piaczrendezés folytán szükségessé vált a piac­i térkép meg­változtat­ása s a mérnöki hivatal bejelentette, hogy a rendőrim­­óság közbejöttével az új be­osztás szerint készítette el a térképet, így most merjük hinni, hogy az árusítók jövőben nem változtatják meg a helyüket tetszésök szerint. Számonkérő szék, Káli­a­y Albert főispán f. hó 7-én tartja meg a szokásos vizs­gálatot a városi hivatalban. Az ü­gyo­stályok szorgalmasan készítik a jelentéseket.­­ A községi iskolaszék múlt hó 29-én tartotta alakuló gyűlését. A megválasztott tagok letevőn a hivatalos esküt elnöknek Km­eti Károlyt jegyzőnek Fodor Lajost válasz­­tották meg. Száj­ltiszti állás: Kósdi György meg­választott s. számtiszt a meghatározott időre sem jelent meg állássának elfoglalására, ennek következtében állására a pályázat kiherdettetett. A kérvények január 6-ig adhatók be a polgár­mesternél. — Bezárt ven­dégió. Schweighoffer Jenő összes vendég és berendezése dobszó mellett elárverereztetett s a „Fekete Sas” be lett zárva. Lázár Jánosné új bérlő azonban haj­landó át­engedni a Sz­arvast azonnal a másik bérlőnek s valószínűleg átköltözik a Sasba, hogy a farsangi jövőd­eineket el ne szalassza s igy megnyitja az elhagyatott árva vendéglőt és kávéházat. Gorzsai adó. Banga Péter főszámvevő elkészítette a gorzsai városi adó kivetési táb­lázatát s beterjesztette ti tanács elé, kiadatott Faragó Sándor adóügyi tanácsosnak, hogy 3 nap alatt tegyen javaslatot. Holló utcza kövezete. Balogh István Meiszter Ignác­., Bodrogi Sándor és Bereczki István kérvényt terjesztettek be a hatósághoz a Holló utcza és a Pálfy utcza egy részének kőburkolattal való bevonását kérve. A kér­vényben hi­vatkoznak a nagy forgalomra s azon összeköttetésre, mely e két utczán át vezet a szentesi utczára. A kérvény kiadatott jelentés­tétel végett a mérnökségnek. — Meghívó. A Hódmezővásárhelyi iparos

Next