Hódmezővásárhely, 1907. január-június (37. évfolyam, 1-78. szám)
1907-01-01 / 1. szám
Január 1 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY — Önálló vadászterületek. A főkapitány, mint illetékes hatóság, a következő területeket jelentette ki önálló vadászterületeknek: Az aranyági és kortyogói szőlők, Csáki Sándor és társai, K. Szűcs Mózes és társai, Hocsi Sándor és társai, Lukács László és társai, Kovács S. Aladárné, Tunyogi István, id. N. Varga István és Deák Ferenc, Keleti Adolf, Bereczk Pál és társai, Keleti Adolf és társai, Széll Ferenc és társai, Tompas Ferenc és társai, Piukovics Ödönné és társai, Szűcs Tamás József és társai, Kenéz Tamás és társai, Lázár Dezső és Kokovay Gábor, Lázár Lajos, Gojdár Mihály és társai, T. Szűcs Mihály és társai, Csáki Mihály, Mártélyi hullámtér, Róm. kath. egyház, Zsarkó Imre és társai, Jakó József és társai, Sarkadi és Szentkirályi szőlők, Jakó István és társai, özv. Bartha Jánosné és társai, Hódi Mózes és társai, ifj. Maczelka János és társai, Maczelka József, Kokovay Mátyás és társai, Gaál Imre és társai, Meszlényi Mihály és társai, Kardos János és társai, Kenyereháti szőlők, Kishomoki szőlők, Németh Pál szőlős kertje, Földmivesiskola. Nagy Sándor és társai, N. Kardos Tamás, N. Szabó János, Paperei szőlők, Nagyszigeti szőlők, Márazugi szőlők, Herczeg István és társai, ifj. Maczelka János és társai. — Vagy . . . vagy. A városi tanács a törvényhatósági közgyűlés múlt havi határozatából kifolyólag felhívta Arany János alszámvevőt, hogy hivatalát 24 óra alatt foglalja el, vagy pedig ellene a fegyelmi vizsgálatot folyamatba teszi. — Mennyit jövedelmezett a kövezetvám. A m. kir. államvasutak igazgatósága a tegnapi napon kövezetvám dijának fejében városunknak 1931 korona 98 fillért küldött. — Népmozgalmi a ref. egyházban Az 1906-ik évben reform, egyházunkban született fiú 428 ; leány 486 . Ezekből törvényes fiú 410; leány 469. Esküdtek összesen 271-en. Ebből nőtlen hajadonnal 227; nőtlen özvegygyel 20; nőtlen elválttal 13; özvegy özvegygyel 17; özvegy elválttal 5 ; elvált elválttal 2. Melyből tiszta házasság köttetett 230, vegyes 41. A gyermekek reform, vallásbani nevelésére megegyeztek 18-an. A fentiekkel szemben egyházunkban elhaltak 877-en -összesen , melyből 457 fiú, 420 leány. Házas 272, özvegy 153. De még ezekből hiányzik az ide tartozó szülöttek, esküdtek és elhaltak, kik Orosházán vagy a pusztán vették igénybe az egyh. szertartást, mivel még anyakönyvünkhöz át nem tétetett. Kárunkra köttetett 16 házasság. — Nincs sertéspiac. A rendőrkapitányi hivatal értesíti a lakosságot, hogy addig sertéspiac és vásár nem tartható, mig a földmivelésügyi miniszternek erre vonatkozó engedélye meg nem érkezik, a miniszter engedélyének megérkezését azonnal közöltetik városunk közönségével. — Vasúti jegyek érvényessége A kereskedelemügyi miniszter az 1906. évre kiállított államvasuti összes kedvezményes évi bérlet- és szabadjegyek érvényét az 1907. évi január hó 31-ig bezárólag meghosszabbította.Megjegyzendő azonban, hogy a meghosszabbítás nem vonatkozik az időleges szabadjegyekre és a kedvezményes igazolványok egyéb nemeire , jelesül a féláru menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványok 1907. január elseje után csak az esetben jogosítanak kedvezményes utazásra, ha azok az 1907. évre megfelelően érvényesítve vannak. — Fölmentés. A honvédelmi miniszter Kmetty Béla földinket, ki a pozsonyi 13-ik honvéd gyalogezrednél tiszthelyettesi minőségben szolgálatot teljesített, saját kérelmére felmentette és elbocsájtotta a hadsereg kötelékéből. — Táncvigalom. A Magyarországi Épitőmunkások Orsz. Szövetségének hódmezővásárhelyi csoportja 1907. évi január hó 6-án a Fekete Sas dísztermében, Béla zenekara közreműködésével könyvtárának gyarapítására zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidíj: személyjegy 1 korona 60 fillér, családjegy személyenként 1 korona 20 fillér. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A rendezőség: Bagi Sándor elnök, Kovács Imre pénztárnok, Gaál János főrendező, Hegedűs Sándor ellenőr, Forrai Bálint jegyző, Baksa Imre, B. Kovács Ferenc, Diószegi János, Kruzslicz Lajos, Kardos István, Szőke Sándor, Kecskeméti Imre, Muladi János, T. Kovács Ferenc, Túri Lajos rendezők. — Vége a borbély-sztrájknak. A borbély és fodrász segédek és mesterek között megtörtént a megegyezés s ezzel a sztrájk a tegnapi napon véget ért. A mesterek teljesítették a segédek kívánságát s nekik 30% munkabéremelést adtak. — A dinamit-robbanás utójátékai. Még élénk emlékezetünkben van az a borzalmas robbanás, amely a Kistópart utcában, Soós Sámuel kutfutómester házánál megölte Rác Szabó Ferencet. Most az Országos Gazdasági és Cselédsegélyző pénztár Rác Szabó Ferenc özvegyének 400 koronát küldött, mely mindenesetre szép pénz, de nem pótolhatja azt a veszteséget, mely a szerencsétlen özvegyet sújtotta, pápaszemmel jár, hát nem valami jók lehetnek azablakjai. Ódalba lüki oszt a zipa, hogy ne szőj bele ébatta, hiszen észt a lovat a múlt héten attuk el, csak nem veszem meg újra, ellöhet kétannyitét, oszt még a tetejibe ki is nevetne ez a betyár kupec, na hiszen tégedet is el lehetne kűnni, mikor a város részire ménlovakat válogatnak Gonda tanácsnok úrék, télennél a legnagyobb szakértő a zébatta. B. Hát szegény feje nem ismerte föl, csak úgy, mint egy bizonyos másik úr, assé tanálta meg a hasonlatosságot azapa meg a gyerek koszt. T. Hát amán mögén hogy vót ? B. Úgy, hogy egy úr összetanálkozott egy másik öreg úrral, akki egy kicsit későcskén tanult megházasodni, oszt vén bolond fejjel, fiatal lánt vett el, régen nem járt emez abba a városba, hát az öreg elhízta magáhon, ott oszt bemutatytva a feleségit, asztán meg kiveszi nagy örömmel, dicsekedve a becsőbül a szép kis gyereköt, oszt aszongya nagy büszkén : „Ó meg a kisfijam, na mongyad csak igaz lelkedre, kire hasonlít ez a kis fatytyú ?“ Ez a zakasztófára való úr meg aszongya egész ápertén, hogy „kedves bátyám én valósággal nem tudom megbirálni a dógot, mer nem vagyok ismerős a városban. T. Na az ugyan mögatta néki, de még a tejisasszonynak is a zeb a lelkeheljin. Hanem ijenformán én is tudok egyet sógorom, ha meghallgattya kend. B. Mán is csupa fül vagyok. T. Hát így hallottam, hogy vót két úriember, igen jóbarátok vótak, éccör az egyik gondolt egyet, oszt az is elvett egy fiatal lányt, avval oszt elmaratt a kedves baráttyátul, nem járt sehová se, mindig otthon ült, éccör oszt, úgy másfél esztendő múlva, tanálkozik a régi jó baráttal, oszt mongya nagy dicsekedve, hogy aszongya „kedves barátom, most vagyok ám mán igazán boldog, képzeld el, a feleségem télnapra viradóra megajándékozott egy gyönyörűséges fijú gyerekkel A jó barát ábrázattya nem mutatott semmiféle nagy örömöt se, hanem egész szánakozó módon aszongya néki „hát osztán kire gyanúskodsz vén szamár ?“ B. Tudom elevett a zóra vére az öreg úrnak ere a kiejtésre, nyilván akkor nyúlt észben a figyelme is, családi otthon felé, a hol a megelégedés állandó tanyát ütött fel s a tövisekkel teli életnek ezen nagy gyönyörét le lehetett olvasni a család minden egyes tagjainak arcáról. Sokszor vissza-vissza nézett a távolban feltűnő nagy tanya fehér ablakaira s ilyenkor meglátszott rajta, hogy lelkét a keserűség égeti, marja, harapja s a homlokán gyülekező ráncok az élettel való elégedetlenség hű tükrei voltak. — Tudom, hogy nem szeret, csak mutatja, csak teteti, csak hiteget, hiszen már ezerszer felhányta, hogy szegény vagyok. Ilyen gondolatok űzték s hajtották egymást a máskülönben rokonszenves külsejű fiatalember beteg lelkében, melyet leküzdeni nem tudott, de nem is akart, mert gondolata mindig ott járt annak a nagy tanyának egyetlen leányánál, a kinek bogárfekete szeme s hullámzó kebele elvette az eszét s úgy gondolta, hogy sohasem lehet boldog, ha azt a leányt nem mondhatja a magáénak. Lelkében tele keserűséggel érkezett meg a családi otthon meleg fészkébe, hol a legvidámabb hangulat uralkodott s leült vacsoráim. Alig vette azonban kezébe az egészséges barna kenyeret, letette azt, fejét belehajtotta dorogtól kérges tenyerébe s réveteg tekintettel nézett ki a hatalmas pusztaságba s úgy érezte, hogy az esti szellőtől egymásra hajló kukoricaszálak mindnyájan az ő buját és bánatát beszélnék el egymásnak s hallotta susogásukat: — „nem szeret, csalogat, gyilkos beszédjével megmérgezi a lelkedet s jelenléte borzalmas gondolatokat támaszt a te fiatal lelkedben, ki arra vagy hivatva, hogy egy öregedő, de megelégedett házaspárnak s tégedet hen szerető testvéreknek gyámoló légy.“ Álmodozásából húgainak vidám beszéde ébresztette föl, kik mosolyogva beszélték el egymásnak, hogy milyen jól mulattak a népkertben. Fölnézett ... s az elégedetlenek fájdalmas tekintetét rászegezte édes anyjának jóságos arcára s réveteg tekintettel nézett körül a beszélgető leányok, a játszadozó gyermekek és kacagó csecsemők során s arcán keserű mosoly vonult végig . . . Folyt. köv. Türangel és Bajmóci czöszök csevegése. Égyrel-másról. Turingel: Pénteken, hogy otthon vótam a külső piacba, mert történt a sor, hogy a cserepes Jóska sárgája a resteli itatás után egy kicsit megfázott, oszt neki cicázta magát a gyepön, de, hogy azártatlan igen le lett járatva a nyomtatással, azután meg nyomba gyütt a kukorica törés — igaz, hogy ott ehetett amennyi a bűze alá tért, de nem láttam én még olan lovat, aki a kocsi előtt meghívott vóna, hát ő is úgy vót éppen — azután meg röttön a teke elébe került, hát bizony vissza áll a fajta a szőr, hát mondom evvel a rossz erővel néki bokrosodott, oszt úgy tanult fölbukni a sárga főd csomóba, hogy röttön kitört a nyaka, ott oszt mingyá le is szőtték a zelejirűl a vasat, meg lehúzták a szemfödelit. Pénteken oszt, hogy haza hozták a búrt, aszongya Jóska, hogy aggyam el, mert neki más dóga van, na jó van, én el is attam nyomba 6 forintér. B. Na láttya kend, azér nem érdemes drága lovat tartani, hogy csak 6 forint azára ha kiménbelülre a pára. T. Hát tugya kend, amint ott ácsorgók a búr mellett a lópiacon, gyün egy úr a vejivel, szinte lovat akartak vonni, nézögették őket, eccör oszt aszongya a fiatalabbik — mán mint a vő, — hogy észt vegyük meg apám, ő bizonyosan pászol a mijenkben, megjegyzendő, hogy a vőmuram REGÉNYT~ A családirtó Flóris A „Hódmezővásárhely“ Számára irta: Gombos Ferenc. I. Az utolsó vacsora. Esti bogarak búgtak keresztül a határ illatos levegőjén s belevágódott a tülkönc a rezgőnyárfák derekába, lent a laposban kiviláglott a Diószegitanya. Vasárnap este felé volt, a leányok épen most értek haza délutáni sétájukból s szorgoskodva kezdtek hozzá az egyszerű vacsora elkészítéséhez. Már mindenki hozzáült az egyszerű asztalhoz, midőn a tanya melletti dűlőúton feltűnt a ház legidősebb férfitagja: Diószegi Flóris. Gondolatokba mélyedve közeledett a csendes köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok és szomszédok, kik felejthetetlen nem SZŰCS P. SÁNDORNÉ szül. Bartha Lídia temetésén résztvettek és fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton hálás köszönetemet. Hunvásárhely, 1906. dec. 30. özv. Szűcs P. Sándor, njv g m Dús választók református zsoltárok és imakönyvek- 1907. nontó Rózsa Kálmán, Méh■m Sz I y* fSga g ben, róm. kath- imakönyvek, mese és verses könyvek, évi iajPLch dH. nev és Athenaeum •9 ifjúsági iratok, irodami intézet kiadványai. — Kaphatók és Karácsonyi és újévi levelezőlapok s . , , * ,xl „iAMS „AqAh üdvözletek Posztos Fal-féle W B wm CI9CI ■ ■ " 2 fillértől feljebb nagy választéka. „ ------------ könyvesboltban. ------------ 3