Magyar Nemzetőr, 1919. október (49. évfolyam)

1919-10-10

Flut Flip. HiftiwazirvAsarhely 1919 okipter 10 ................................. * ii—iw — i TtrammrasBrmm politikai­ napilap., Pereics szerkesztő: J BOTH ANTAL. i ,i ziotuai I..- nan tK^ekeszttseg és kiadó j­­árvatsl: Kossutf c-t^r, • ev, gerezte-át és templombazár. LiBpMrta c. t. -11 órakor. * ad­fiui. fiúi wsw-rnsco % &a. t&hss 49-ik évfolyam-Előfizetési árak helyben és Midiekre * Negyed évre 30.— Fél évre öé — Egész évre 120.— Egyes Szám ára 40 fillér. Lapzárta d. e. 11 órakor Intézkedések a közmunkák körül! A közmunkák már több hét óta igénybe veszik a város férfilakosságát,, de mi­vel rendszert ezen téren te­remteni még mindeddig nem tudtak, a legtürhetetlenebb igazságtalanságok fordultak elő. A munkájából hazaigyek­vő, n­agy munkájába haladó egyén egy biztos lépést sem tehetett, mert helyes megol­­...­­ hiánya miatt, a kötéllel fogdosás kényszere követ­keztében — bármelyik perc­ben a közmunkásokat fog­­dosó i­ karhatalom karjaiba szaladtak. A fogdosásra azonban jobb intézkedések hiánya miatt il­letékes tényezők kényszerítve voltak. Most azonban, tekin­tettel a folyamatba tett intéz­kedésekre ,­ reméljük, hogy a tarthatatlan állapot rövide­sen véget ér. Ugyanis : Fe­­jérváry Bertalan v. tanács­nok a közmunkák referense,­ fontos indítványt tett a köz­munkák ügyében. Kunká89sziag felkííitását ifitsitvanyoia. A terv­­sze­rint a csapatnak legalább 300 emberbe! ke!­­allania. A háromszáz főből álló munkásosztag folytonosan kéznél lenne és a munka­közvetítő hivatal kimutatása szerint a munkanélküli föld­munkásokból lenne összeállít­ható. Ezeket a munkásokat azokon a napokon is fizet­nék, amikor nem dolgoznak, de permanenciában vannak. Ily formán a város nyaká­ba újabb nagy teher szakad­na, amely fedezését csakis úgy lehet eszközölni, ha mun­ka alól mentesítő váltságdíjat, a kirendelt vagyoni viszo­nyaihoz képest progresz­­szíve, fokozatosan , emel­kedő összegben szabnák * meg; k * * így szól Fejérváry tanácsnok indítványa és ez lenne az egyik megoldás, amit a vá­rosi tanács alkalmazhat. Egyébként Fejérváry Ber­talan arra is mégnlzást ka­pott, hogy a felei román ka­tonai parancsnoksággal is lépjen összeköttetésbe­, mely parancsnokság a kirendelt munkásokat foglalkoztatja. Mindenesetre tel­áb­b gyor­san kell intézkedni. Hogy a lakosság munkája ilyen ál­landó zaklatást ne szenved­jen, hiszen az ügy megold­ható. A magyar békefeltételek A Dácia írja: A magyar békeszerződést befejezték. Az általános feltételek ugyan­olyanok, mint a német, osz-, trák és bolgár szerződések­ben. A határok azok, ame­lyeket már régebben meg­állapítottak. A gazdasági jó­­vátételi feltételek egyezők a német és bolgár, míg­ a pénz­ügyek az osztrák szerződés feltételeivel. Számot vetettek azzal a ténnyel, hogy nagy földművelő erejénél­, fogva nagyobb jóvátételi összeget fog Magyarország elbírni. A tüzelőszerviség Budapest, okt. A főváros téli szén- és tüzifaszükségletének prob­­lémája, akárcsak nálunk, még mindig megoldatlan, még min­dig nem tudjuk, mivel fütünk­­a télen. A főváros tanácsa és a kereskedelemügyi minisztériuma m­indent elkövet, hogy az enten­­tenál és a román hatóságoknál szenet és fát szerezzen Budapest számára, a tüzelőszerre való ki­látásaink azonban nem a legke­­csegtetőbbek, mert az em­enfá­­nak a maga számára is alig van fája és szene. A főváros intéző köreiben is, felülkerekedett az az álláspont, hogy a fősúlyt a hazai szénbányák termelésének fokozására kell helyezni. A gáz­gyár azonban semmi körülmé­nyek között nem használhat t­ovább belföldi szenet, mert az egész berendezés tönkre­megy,­ a hazai szén használata mellett üzentét felére kénytelen­ redukálni, mert a kéntén­cék felét állandóan tisztogatni kell a barna szénből származó rosszindulatú sakktól. A kormány, a fővárosi­ és asz en­tente-misszió között a szénügy­­ben­ folytatott tárgyalások­­ most oldinllányúlnak, h­ogyie legalább a gázgyár kapjon­­, külföldi szenet, esetben ne tű ipsz fran­­t­áda,s a gázvilágozásban, a tesók utján számos há­z­tart­ás konyhája mentesül a szénbatépiáktól, a termelt koksz pedig a tüzelő­anyag ellátását könnyiti meg. A.á£zg3’ár eljárásápál elsősorban f ,nehA vi­hetií^-teki­n­tetbe. A szépkérdésnél különösen az ab­golok részéről tapasztalunk eléggé még neki hálálható jóin­dulatot, ez a jóindulat annyira ment, hogy a budapesti, angol misszió külön képvielőket kül­dött Prágába, hogy a cseh kor­mánnyal a­­ gázgyár szénellátásá­­­ól tárgyaljanak. A szénkérdés­ben külöönben a legutóbbi pa­pokban jelentős fordulat­­történt : a fővárosnak a román főpa­rancsnokságát folytatott élelmi- izertárg­yasítás­i so­rin ; arra vo­natkozónak is ígéretet kaptunk, hogy a petrozsényi bányákból szenet fognak szárítani Buda­pestre.­­ A tüzelőanyag kérdésénél a fa- és szén elosztásának módját is a főváros különös figyelmébe kelt ajánlani. Ezt a problémát már a rájmorozás behozatalával tartjuk a legcélszerűbb módo megoldha­tónak. Eltekintve attól, hogy a közönség­ három hónap óta nem csapott tűzifát, mlég abban az esetben­ sem­ volt képes a kiske­­nykége­knek hellyel-közzel ki­utalt, igen Szűkén­­adagolt meny­­nyiséget beváltani, ha ezért már a hajdad Órákban sorral állott, egy egy ilyen elosztóhelyen életre­­halálra menő harcot vívnak az emberek egymássa! és az ököl­jog révéh'C3&k az ,­fű­tött fához, aki jobban bírta, illetőleg marta. Az ötéves háború által nagyon sújtott szerencsétlen középosz­tályról és kis emberekről van itt szó —'fcáillag' •ecáttörék.Kék mód­jukban a fűtőanyagot m­étila' 'ég­­szemérmetlenebb uzsoraárakon is beszerezheti', a szegény emberek azonban nem hozhatnak ily óri­ási anyagi áldozatokat' és cs­­pán jegyeik révén ju­tatnak tüzelő­anyaghoz. Ha • sürge ten­ megcsi­nálják a rajini­ózást, akkor nem fordulhat elő , az a lehetetlen helyzet, hogy : VIII. erűidben kiosztásra • kerülő fűtőanyagot a VII. és IX. stb. kerületekben lakók harácsolják': ni az pUani körzet'lakói ’■'. Micderjí .■ pa­­látja,­­hogy­­y az okos , viszonyok folytán t. kevéssel is be kell érnie, de viszont azt a csekély mennyiséget hetetlenki számára kifstositani kell és ha ezt a fővá­ros megteszi, megakadályozza a fa és szénelosztásoknál naponta lejátszódó botrányos jeleneteket. A bécsi reggeli lapoknak jelen­­lént­k .Mardrisch Ostrauból, Me­­hrisch-Ostr­ flpban megjelent Ma­­gyarországi­ak egy tyivatatos kép­­viselője, aki a szövetségesek bu­dapesti, bizottságának és Causy ezredesnek a hozzájárulásával ostraui gázszenet és ötezer tonna porosz-sziléziai cséplőszenet kért. Plusz papon át mindennap külde­nek 25—25 vagyon szenet. Ma­gyarország hajlan­dó a Szükséges vasúti kocsikat rendelkezésre bo­csátani. lu/O'i i. : ■ - ■, | i • */ , ■ ""(P’i jzr ■ Ausztria kiadja a magyar bolsevistákat Wietr, okt. 6. Tegnap Pa­risból a tuilügyminsztertől jegyzék érkezett melyben a szövetségesek beleegyeznek abba, hogy Ausztria az oda­menekült mag­yar bolsevista vezetőket elítélésük végett kiadja. Tömeges kivándorlás a volt monarchiából. 30—3500 koronába kerül egy hajójegy. Bécsből jelentik: Napok óta űzetett ügynökök járják be az osztrák tartományokat és Budapest környékét. Az ügynökök kihasználva a Sí­kosság elégedetlenségét, abba csábítják őket.“ Hogy vándo­­­roljanak ki Amerikába. Kü­lönösen Argentinába és Bue­­nos­ Ayresbe hívják a kiván­dorlókat azzal, hogy ottól sok megmunkálatlan föld áll ren­delkezésre és ott mindenki hamarosan megtalálja boldo­gulását. A hajójegyek árai a múlt­hoz képest nagyon emelke­dik. Triesztből a Rio de Janeiroig szóló hajójegy ma 6000 korona,­ jobb ellátással és nagyobb kényelemmel ,ez az összeg 10000 koronáig emelkedik.­ Egyes utasoktól az ügynökök 50-35000 ko­ronát is kérnek. Úgy a magyar, mint az­­ák hatóságok felhívá­­sokban figyelmezte­tik a kö­zönséget arra, hogy egyelőre még nincs megállapodás a külföldi államokkal aziránt, hogy a kivándorlást egyálta­lában, vagy milyen mérték­ben e­ngedik meg, s ezért a legnagyobb óvatosság aján­­latos. . . V • U a 21 és 25-ik sx. kigta* witetf sz ensleletekforE. 1. Vétségnek tekintendő: Az, aki akár szándékosan terjeszt, közöl, akár igazsá­gos, akár elképzelt híreket nyilvános helyek­en, állomá­sokon, utakon stb. vagy véle­ményeket a hadműveletekre vonatkozólag, a csapatok helyváltozásának tervrajzáról, katonai hatósági rendelke­zéséről, vagy akármilyen ügyr­ől, ami "a román had­sereg érdekében áll.­ Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróság­nál egy évi fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel sújtják és ítélik. Ha a fent említett tettek kémkedés céljából követik el. az illetőt a­ háború idején életben levő büntető törvé­nyek által előirt bttü­zetések Hóiban s. ír. tábornok. Péntek ya Egrorwur-BMfjji vr

Next