Magyar Nemzetőr, 1921. január (51. évfolyam)

1921-01-14

Hédmezővásárhely, 1921. január 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér, ref. templombazár. Ára 8 korona. 51- ik évfolyam POLITIKAI NAPIlAP. Ki­blel K­­rkesztő: ROTH ANTAL. Egyes szám ára 1 korona Telefon 44- ipponyi párisi útjáról. Budapestről jelentik . Apponyi Albert gróf párisi útjá­ról a következőkép nyilatkozott: — Párisi utam célja tisztán társadalmi természetű. Egy társaság alakult, melnek az a célja, hogy a népszövetség eszméjét terjessze. Ennek érdekében dolgozok én is, hogy idővel remélhessük, hogy a külföld meghallgatja jogos po­litikai és gazdasági panaszainkat. A községi és vármegyei választójog. Budapestről jelentik . Tegnap Ferdinándy belügyminisz­ter elnöklete alatt értekezlet vett, melyen 22 főispán is megjelent. A községi és vármegyei választójog javaslatát a következőkben állapitották meg: Választójoga lesz minden 24 éven felüli férfinak, aki 10 év óta az illető helység te­rületén lakik. A virilisek részint a legtöbb adót fizetők, ré­szint választottak kszek. Választhatók legalább 30 korona adót fizető választójoggal bírók. A szabadkőművisek ügye. Budapestről jelentik . A »Szózat« munkatársának Göm­bös Gyula a szabadkőművesek ügyéről a következőleg nyilatkozott: — A múlt héten megjelent a szabadkőművesek egyik vezetője és felkért, hogy a szabadkőműveseknek a MOVE- től elfoglalt palotáját adjuk vissza. Miután ismerem a Mar­­tinuzi és Galillei kör nemzetrontó működését, még akkor sem segítem elő a szabadkőművesek munkájának megkez­dését, ha ezek nemzetmentő munkálatokat is szándékoznak végezni. Azzal szándékozom az ügyet befejezettnek nyilvá­nítani, hogy nyílt levélben fogok fordulni a nemzetgyűlés­hez, melyben vázolni fogom a szabadkőművesekről a fel­fogásomat és ezt az újságoknak is meg fogom küldeni. Lemondott a francia kormány, Párisból jelentik. A francia kamara tegnapi ülésén há­rom interpellációt terjesztettek a miniszterelnökhöz a kor­mány pénzügyi politikájára, a német lefegyverzés és a kormány általános politikájára vonatkozóiig. Leygues mi­niszterelnök a válaszadásra haladékot kért, amit a kamara többsége megtagadott, mire a kormány lemondott. Románia készül a tavaszi hadjáratra. Bécsből jelentik: Bukarestben a román lapok nyil­ván a kormány megbízásából a közvéleményt előkészítik a tavaszi hadjáratra. Súlyos panasszal fordulnak az antanthoz, mivel nem akarja az antant a megígért százezer katonát Romániába küldeni. Támadás­­esetén Romániának stratégiai szempontból egész Besszarábiát ki kell üríteni. ipró táviratok. Bécsből jelentik. Az árak letörésére és a lánckereske­delem megszüntetésére szolgáló ülésén a szocialista Eldersch azt mondta, hogy mennél jobban késik az antant segítsége, annál többe fog kerülni az antantnak Ausztria talpraállítása. Egyébként követeli, hogy Ausztria csatlakozzon ahh®z az államhoz, amelyhez természetszerűleg tartozik. Tisztelettel hozzuk a n­­é­­vevőközönségüt­k tudomására, hogy a farsangi és bili újdonságaink megérkeztek. "• Kiváló tisztelettel! Konstantin Testvérek. Péntek Athénból jelentik: A kormány helyzete a pénzügyi ne­hézségek következtében válságossá vált. Párisból jelentik: A francia kormány most már komo­lyan tárgyal az osztrák hitel ügyében. A hitelt néhány hé­ten belül folyósítják. Fe­robbantották a dévényi millenáris emléket. Bécsből jelentik . Pozsonyi hírek szerint a dévényi mil­lenáris emléket ismeretlen tettesek felrobbantották. Az em­lékmű több oszlopa a Duna partjára hullott. Magyarokénak van tör­ténelmi joga osztrák terü­letekre, nem Ausztriának Nyugatmagyarországra. A Habsburgok folyton ürügye­ket kerestek Nyugat mstgyar­­országi annexiójára. Mayr kancellár a minap azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy Ausztriának Nyugatmagyarország­­ra történelmi igényei is vannak. E kijelentést, mellyel Mayr még a magyarbarátnak egyáltalán nem mondható Rennerrel is ellentétbe kerül, már visszautasítottuk. Most tájékozott helyről az érvek im­pozáns tömegét sorakoztatják föl, amelyeket a következőkben is­mertetünk : A honfoglalás idején itt élt tör­zsek a frankokkal szemben laza alárendeltségi viszonyban voltak, melyet azonban a hódító magya­rok minden említésreméltó hábo­rú nélkül megszüntettek. Ebből ki­tűnik, hogy a német hercegek egyike sem formált jogot e terü­letre. A XIII. században a gyen­ge nyugati magyar határon kisebb helyiérdekű harcok voltak, me­lyek folyamán egy-egy terület többször cserélt gazdát, később Mátyás király még Bécset is el­foglalta, annélkül, hogy e múló birtoklásokból történelmi igény volna alapítható. A Habsburgok módszeresen foglalkoztak Nyugat­­magyarország annexiójával, foly­ton kerestek alkalmat és ürügye­ket vagyonuk és országaik kibő­vítésére, de semmiképp sem tud­tak máig érvényes jogcímet sze­rezni. Sopron, Locsmánd, Moson zálogbavétele, melyre a menekült IV. Bélát szorult helyzetében kényszerítették, visszaélés volt, Zsigmond királlyal szemben pe­dig III. Frigyes kimondottan elis­merte, hogy a zálgba vett terület Magyarországé marad. Az osz­trákok még azt is szívesen hoz­zák fel, hogy az ezekre a terü­letekre kölcsönzött összegeket a magyarok egy esetben sem fizet­ték vissza. Erre csak annyit szük­séges megjegyezni, hogy ezekkel az összegekkel Magyarország nem Ausztriának, hanem a Habs­burgoknak tartozik. Minthogy pedig a Habsburgok Magyarország trónjára kerültek, a kérdés, automatikusan intéző­­dött el. És külön­ben is e birto­kokat magyar birtokosaik nem ingyen kapták. A magyar főurak, mint például az Esterházyak, nagy összegekkel kellett, hogy megvásárolják uradalmaikat ezen a területen. Ausztriának tehát nincsen magyar területre joga. Magyarországnak azonban igenis van : a Lajtán túl fekszik az a meglehetős kiterjedésű terület, amely 1491-ig mindig a magya­roké volt és bár Miksa tartotta megszállva, az 1491-iki szerződés erejével de jure Magyarországra szállt vissza. A szerződés ugyan csak papiroson volt meg s nem hajtották végre, minthogy az em­lített terület mind máig osztrák kézen van. Magyarországnak jól megokolható követelései vannak még a stájer határon. Ezekkel a múlt század második negyede táján illetékes bizottságok fog­lalkoztak, de Ausztriának mindig sikerült kijátszania a magyarok­­roknak azt a törekvését, hogy ebben az ügyben érdemleges döntést hozzanak. Válság a legyőzöttek miatt. A gazdasági válság a francia kormány helyzetét veszélyezteti. Az európai helyzet legjellem­zőbb vonása, hogy a győztes or­szágokban a kormányok helyzetét tarthatatlanná teszi a győztes or­szágok gazdasági válsága, mely­nek legfőbb oka a legyőzött or­szágok leromlott valutája. Ez a valutaválság teszi — mint isme­retes — lehetetlenné, hogy a győztes országok gazdasági jólé­téhez múlhatatlanul szükséges nemzetközi áru- és anyagforgalom újra megélénküljön. Ennélkül, a magas munkabérek mellett a győztes államok termelése, külö­nösen nagyipara, saját zsírjába fak­ad, túltermelés, majd munkás­felesleg, üzembeszüntetés stb. következik be és a szociális hely-

Next