Magyar Nemzetőr, 1921. január (51. évfolyam)
1921-01-14
Hédmezővásárhely, 1921. január 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér, ref. templombazár. Ára 8 korona. 51- ik évfolyam POLITIKAI NAPIlAP. Kiblel Krkesztő: ROTH ANTAL. Egyes szám ára 1 korona Telefon 44- ipponyi párisi útjáról. Budapestről jelentik . Apponyi Albert gróf párisi útjáról a következőkép nyilatkozott: — Párisi utam célja tisztán társadalmi természetű. Egy társaság alakult, melnek az a célja, hogy a népszövetség eszméjét terjessze. Ennek érdekében dolgozok én is, hogy idővel remélhessük, hogy a külföld meghallgatja jogos politikai és gazdasági panaszainkat. A községi és vármegyei választójog. Budapestről jelentik . Tegnap Ferdinándy belügyminiszter elnöklete alatt értekezlet vett, melyen 22 főispán is megjelent. A községi és vármegyei választójog javaslatát a következőkben állapitották meg: Választójoga lesz minden 24 éven felüli férfinak, aki 10 év óta az illető helység területén lakik. A virilisek részint a legtöbb adót fizetők, részint választottak kszek. Választhatók legalább 30 korona adót fizető választójoggal bírók. A szabadkőművisek ügye. Budapestről jelentik . A »Szózat« munkatársának Gömbös Gyula a szabadkőművesek ügyéről a következőleg nyilatkozott: — A múlt héten megjelent a szabadkőművesek egyik vezetője és felkért, hogy a szabadkőműveseknek a MOVE- től elfoglalt palotáját adjuk vissza. Miután ismerem a Martinuzi és Galillei kör nemzetrontó működését, még akkor sem segítem elő a szabadkőművesek munkájának megkezdését, ha ezek nemzetmentő munkálatokat is szándékoznak végezni. Azzal szándékozom az ügyet befejezettnek nyilvánítani, hogy nyílt levélben fogok fordulni a nemzetgyűléshez, melyben vázolni fogom a szabadkőművesekről a felfogásomat és ezt az újságoknak is meg fogom küldeni. Lemondott a francia kormány, Párisból jelentik. A francia kamara tegnapi ülésén három interpellációt terjesztettek a miniszterelnökhöz a kormány pénzügyi politikájára, a német lefegyverzés és a kormány általános politikájára vonatkozóiig. Leygues miniszterelnök a válaszadásra haladékot kért, amit a kamara többsége megtagadott, mire a kormány lemondott. Románia készül a tavaszi hadjáratra. Bécsből jelentik: Bukarestben a román lapok nyilván a kormány megbízásából a közvéleményt előkészítik a tavaszi hadjáratra. Súlyos panasszal fordulnak az antanthoz, mivel nem akarja az antant a megígért százezer katonát Romániába küldeni. Támadásesetén Romániának stratégiai szempontból egész Besszarábiát ki kell üríteni. ipró táviratok. Bécsből jelentik. Az árak letörésére és a lánckereskedelem megszüntetésére szolgáló ülésén a szocialista Eldersch azt mondta, hogy mennél jobban késik az antant segítsége, annál többe fog kerülni az antantnak Ausztria talpraállítása. Egyébként követeli, hogy Ausztria csatlakozzon ahh®z az államhoz, amelyhez természetszerűleg tartozik. Tisztelettel hozzuk a névevőközönségütk tudomására, hogy a farsangi és bili újdonságaink megérkeztek. "• Kiváló tisztelettel! Konstantin Testvérek. Péntek Athénból jelentik: A kormány helyzete a pénzügyi nehézségek következtében válságossá vált. Párisból jelentik: A francia kormány most már komolyan tárgyal az osztrák hitel ügyében. A hitelt néhány héten belül folyósítják. Ferobbantották a dévényi millenáris emléket. Bécsből jelentik . Pozsonyi hírek szerint a dévényi millenáris emléket ismeretlen tettesek felrobbantották. Az emlékmű több oszlopa a Duna partjára hullott. Magyarokénak van történelmi joga osztrák területekre, nem Ausztriának Nyugatmagyarországra. A Habsburgok folyton ürügyeket kerestek Nyugat mstgyarországi annexiójára. Mayr kancellár a minap azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy Ausztriának Nyugatmagyarországra történelmi igényei is vannak. E kijelentést, mellyel Mayr még a magyarbarátnak egyáltalán nem mondható Rennerrel is ellentétbe kerül, már visszautasítottuk. Most tájékozott helyről az érvek impozáns tömegét sorakoztatják föl, amelyeket a következőkben ismertetünk : A honfoglalás idején itt élt törzsek a frankokkal szemben laza alárendeltségi viszonyban voltak, melyet azonban a hódító magyarok minden említésreméltó háború nélkül megszüntettek. Ebből kitűnik, hogy a német hercegek egyike sem formált jogot e területre. A XIII. században a gyenge nyugati magyar határon kisebb helyiérdekű harcok voltak, melyek folyamán egy-egy terület többször cserélt gazdát, később Mátyás király még Bécset is elfoglalta, annélkül, hogy e múló birtoklásokból történelmi igény volna alapítható. A Habsburgok módszeresen foglalkoztak Nyugatmagyarország annexiójával, folyton kerestek alkalmat és ürügyeket vagyonuk és országaik kibővítésére, de semmiképp sem tudtak máig érvényes jogcímet szerezni. Sopron, Locsmánd, Moson zálogbavétele, melyre a menekült IV. Bélát szorult helyzetében kényszerítették, visszaélés volt, Zsigmond királlyal szemben pedig III. Frigyes kimondottan elismerte, hogy a zálgba vett terület Magyarországé marad. Az osztrákok még azt is szívesen hozzák fel, hogy az ezekre a területekre kölcsönzött összegeket a magyarok egy esetben sem fizették vissza. Erre csak annyit szükséges megjegyezni, hogy ezekkel az összegekkel Magyarország nem Ausztriának, hanem a Habsburgoknak tartozik. Minthogy pedig a Habsburgok Magyarország trónjára kerültek, a kérdés, automatikusan intéződött el. És különben is e birtokokat magyar birtokosaik nem ingyen kapták. A magyar főurak, mint például az Esterházyak, nagy összegekkel kellett, hogy megvásárolják uradalmaikat ezen a területen. Ausztriának tehát nincsen magyar területre joga. Magyarországnak azonban igenis van : a Lajtán túl fekszik az a meglehetős kiterjedésű terület, amely 1491-ig mindig a magyaroké volt és bár Miksa tartotta megszállva, az 1491-iki szerződés erejével de jure Magyarországra szállt vissza. A szerződés ugyan csak papiroson volt meg s nem hajtották végre, minthogy az említett terület mind máig osztrák kézen van. Magyarországnak jól megokolható követelései vannak még a stájer határon. Ezekkel a múlt század második negyede táján illetékes bizottságok foglalkoztak, de Ausztriának mindig sikerült kijátszania a magyarokroknak azt a törekvését, hogy ebben az ügyben érdemleges döntést hozzanak. Válság a legyőzöttek miatt. A gazdasági válság a francia kormány helyzetét veszélyezteti. Az európai helyzet legjellemzőbb vonása, hogy a győztes országokban a kormányok helyzetét tarthatatlanná teszi a győztes országok gazdasági válsága, melynek legfőbb oka a legyőzött országok leromlott valutája. Ez a valutaválság teszi — mint ismeretes — lehetetlenné, hogy a győztes országok gazdasági jólétéhez múlhatatlanul szükséges nemzetközi áru- és anyagforgalom újra megélénküljön. Ennélkül, a magas munkabérek mellett a győztes államok termelése, különösen nagyipara, saját zsírjába fakad, túltermelés, majd munkásfelesleg, üzembeszüntetés stb. következik be és a szociális hely-