HOLMI, 1994 (6. évfolyam, 1-12. szám)

12. szám - FIGYELŐ - A Holmi postájából (Farkas Zsolt, Peter Sherwood, Bán Zoltán András levele)

1886 • A HOLMI postájából ma” nem monolit, továbbá, hogy a kettő egy­másra következése egyáltalán nem diszkonti- nuus.) Tréfából ennyit mára. Nagyon örülök neki, hogy - sokakkal ellentétben - nem vérre me­nő verekedésként és „az ellenség” megsem­misítéseként érzékelted kritikámat. Ennél semmi sem áll tőlem távolabb, hacsak nem az „úriemberek” unalmas bájcsevegése. Barátsággal: Farkas Zsolt London, 1994. szeptember 30. Kedves Szerkesztő Úr! Ardó Zsuzsannának a Holmi szeptemberi szá­mában közzétett, Az ANGOL SZÍV REJTELMEI? című dolgozatát szeretném néhány kérdőjel­lel megtűzdelni. Bár az olvasmányos esszé és a tisztességes recenzió itt kifejezetten félresi­került ötvözete egyszerre nagy támadási fe­lületet kínál, és óriási hiányérzetet is teremt, innen Angliából Ardó Zsuzsannának csak a nyelvtanulás, a piac és a kultúra összefüggé­seiről vallott nézetei tisztázását kísérelném meg. A téves értelmezéseket és ezek követ­kezményeit ugyanis a poentírozott szövegnek a „ha-már-X-akkor-miért-nem-Y” típusú re­torikája könnyen elfogadtathatja a Holmi gya­nútlan olvasóival. Először is a Longman’s Dictionary of English Language and Culture (LDELC), más hasonló könyvvel együtt - könyv. A fo­lyékony beszédet ezzel úgy kapcsolatba hoz­ni, ahogyan ezt dolgozatában teszi Ardó Zsu­zsanna, nem lehet. Jellemző, hogy már dol­gozata címében is misztifikálja e művet, hi­szen az eredeti angol reklámszövegben szó sincs rejtelmekről, csak az angol nyelv legbel­sőbbjéről vagy leglelkéről. Angliában különben nagy hagyománya van a reklámnak és a reklámszövegnek, több angol író és költő épp reklámirodában kezd­te pályáját. Lehet, hogy a reklám világa is azok közé a kulturális tanulandók közé sorol­ható, amelyekkel az LDELC-féle köteteknek is foglalkozniuk kell. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal, hogy a caveat emptor kife­jezésjóval megelőzi a kapitalizmus korszakát. S vegyük észre, hogy az, aki a piactól félti a kultúrát, a kultúra szót másképp és veszélye­sen értelmezi. Éppen ezért az LDELC címében Az AN­GOL NYELV És KULTÚRA kifejezést nem lehet Úgy tagolni, hogy Az ANGOL NYELV + (A) KUL­TÚRA, mint Ardó Zsuzsanna gondolja. Ter­mészetesen Az ANGOL NYELV-ÉS-KULTÚRÁ-rÓl van szó, tehát nem valami abszolútnak vélt, „nemzetközi” értékhalmazról vagy érték­rendről, hanem a puszta (bár alapos) nyelv­tudást kiegészítő, az angolokkal történő kom­munikációt elősegítő, kulturális angol tudni­valókról. Ennek a kiegészítésnek a határairól bőven lehet vitatkozni, azonban Ardó Zsu­zsanna világosan az előbbi értelmezés jegyé­ben kifogásolja ezt a művet. Illusztrációként álljon itt a következő esz­mefuttatása: „Ha se Hegel, se Heidegger nem ke­rül be a szótárba, megértem; ha mindkettőjük ki­marad, nem szólnék egy szót sem. De mi indokolja, hogy Hegel benne van, Heidegger viszont nines'?’’ Erre a jellemzően félköltői kérdésre rendkí­vül fontos a nem költői válasz. Ha valaki a filozófiáról kíván tájékozódni angol nyelven, Az Encyclopedia BRiTANNicÁ-tól kezdve le­xikonok, kézikönyvek, szakkönyvek végelát­hatatlan sora áll rendelkezésére. Amit ez a szótár (Ardó Zsuzsanna is elismeri, hogy nem lexikonról van szó) hivatott közölni, csak any- nyi, hogy - Hegellel ellentétben - Heidegger szinte teljesen ismeretlen Angliában, az angol gondolkodásra, kultúrára eddig komoly ha­tással nem volt. (Csak a kontinentális beállí­tottságáról is híres, intellektuális szempont­ból Angliában egyedülálló George Steiner írásaiban lelhető fel nyoma.) A szótárnak nem dolga minősíteni ezt az állapotot; ez tény, akár a piac. S ezt az Angliában folytatott társalgások, sőt az angol kultúrával foglalko­zók számára potenciálisan fontos tudnivalót a HEIDEGGER címszó mellőzésével e szótár sikeresen közölte. Egy hétköznapibb példa a londoni HAMPSTEAD és a ST. JOHN’S WOOD kö­zötti különbség. HAMPSTEAD azért (is) sze­repel címszóként ebben a szótárban, mert részben lexikalizálódott fogalom, például azt mondják, hogy „Hampstead intellectual” (=

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék