HOLMI, 2006 (18. évfolyam, 1-12. szám)

4. szám - FIGYELŐ - Kerényi Ferenc: "Egy ember, akit még eddig nem ismertünk" (A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa)

es.hu/pd/display.asptchannel—KRITIKA0405&ar­­ticle=2004-0202-1335-05WSNS 14. Margócsy: Márton László: Árnyas főutca. In: Ha­jóvonták találkozása. 292-293. 15. Orosz László: Újszerű kép Petőfiről. (Forrás: 2001. február.) http://www.rkk.hu/forras/0102/orosz.html (Az én kiemelésem. - R. O.) 16. Imre László: Margócsy István: Nagyon komoly já­tékok. (Alfásd, 1997. június.) http://epa.oszk.hu/00000/ 00002/00018/imre.html 17. Roland Barthes: A szöveg öröme. (Ford. Mihan­­csik Zsófia.) In: Barthes, i. m. 112. 18. Kölcsey Ferenc: Ízlés. In: Kölcsey Összes Művei, i. m. I. 104. 19. Roland Barthes: A szöveg öröme. In: Barthes, i. m. 107. 20. Roland Barthes: A műtől a szöveg felé. (Ford. Ko­vács Sándor.) In: Barthes, i. m. 72. 21. Uo. 73. 22. Margócsy István: „Csipesszel a lángot”, avagy „kerteljük műveinket” (?) In: Hajóvonták találkozá­sa. 383. 23. Margócsy István: Albert Pál: Alkalmak. In: Ha­­jóvonták találkozása. 371. 24. Uo. 25. Uo. 370. 26. Dávidházi Péter: Kié a (megszerkesztett) beszél­getés? A Pilinszky-interjúk irodalomelméleti problé­mái. In: Dávidházi: Perpassivam restistentiam. Válto­zatok hatalom és írás témájára. Argumentum, 1998. 329. 27. Roundtable Discussion with Jacques Derrida. Villanova University, October 3, 1994. http://www. hydra.umn.edu/derrida/villa .html 28. Borbély Szilárd: Az inverz Petőfi. Margócsy Ist­ván: Petőfi Sándor. (In: Alfrsd, 2001 . jún.)http://www. epa.oszk.hu/00000/00002/00063/borbely06.html 29. Uo. 30. Uo. 31. Uo. 21. I. 32. Margócsy István: Líra és kultusz. In: „Nagyon ko­moly játékok”. 252. 33. Uo. 253. Nagyon érdekes tanulságai lehetnek ennek a gondolatnak akkor, ha a XX. század máso­dik felének magyar kritikatörténetére gondolunk - pontosabban azokra az értelmezésekre (és értelme­zések hiányára), melyek, mintegy következő lépés­ként, összekapcsolják e két képviselettípust (az „egye­temes értékek” őrzését a feltételezett politikai gya­nú felett állásból következő hitelességgel), újra átpo­litizálva az irodalmi kultuszt és egyszersmind ismét szorosra fűzve a szálakat esztétika, erkölcs és politi­ka között. 34. Margócsy István: „névszón ige” - Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. In: „Nagyon komoly játékok”. 259-281. 35. Margócsy István: Irodalomtörténeti vízió a köl­tészet állapotáról. In: Hajóvonták találkozása. 17-35. Ezzel kapcsolatban Margócsy számos példát idéz, melyek megegyeznek abban, hogy a változás egyér­telműen értékvesztést, romlást, hanyatlást hozott (vö. 18-19.), ami viszont a „picivé lett költészet” helyett a prózát, azon belül is a (nagy)regényt emelte a mű­fajhierarchia csúcsára (s ezzel - egyébként - „kultusz­közeli” pozícióba...). 36. Margócsy István: „névszón igf.” - Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. In: „Nagyon komoly játékok”. 260. 37. Roland Barthes: Az írás nulla foka. I. k. 26. 38. Uo. 27. 39. Uo. 28. 40. Uo. 29. 41. Uo. 42. Uo. 43. Margócsy István: „névszón ige” -Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. In: „Nagyon komoly játékok”. 260. 44. Uo. 275. 45. Kölcsey Ferenc: Körner Zrínyijéről. In: Kölcsey Összes Művei. I. e. I. 528. 46. Kölcsey levele Döbrentei Gáborhoz, Almosd, 1815. máj. 3. In: Élet és Literatura, 1827. 123. Rákai Orsolya „EGY EMBER, AKIT MÉG EDDIG NEM ISMERTÜNK” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa Az egyes fejezeteket összeállította E. Csorba Csilla, Ladányi József, Parragi Márta. Szerkesztette E. Csorba Csilla Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 220 oldal, á. n. Divatja - és nyilván keletje is - van az albumok­nak. Sorjázó és most már nem csak a könyv ün­nepeire korlátozódó kínálatuk állandósult, de meg is színesedett. A hagyományos albumté­mák (képzőművészeti életmű, stílusirányzat, természetföldrajz) újabbakkal egészültek ki, s talán túljutottak azon a gyermekbetegségen is, hogy a külföldről megvásárolt kiadói jogok után rossz-rossz fordításokban, nyelvi ellenőr­zés nélkül, a magyar vonatkozások hiányával kerültek a könyvpiacra. A megvásárolt korsze­rű nyomdatechnikát valóban működtetni kell, lehetőleg folyamatosan, ám korántsem mind­

Next