Hölgyfutár, 1850. január-június (1. évfolyam, 1-147. szám)
1850-02-21 / 43. szám
Budapest, 1850. Előfizethetni Budapesten november 15-étől jövő március végéig 4 1/2 hónapra 4 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig félévre 6 for. Postán küldve november 15- étől jövő junius végéig 7 új hónapra 9 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig fél évre 7 fr. 30 kr., helyben csupán Kozma Vazul nagykereskedésében a nagyhid utcai 671 sz. Takácsy házban , hol egyszersmind gyors közlés végett mindennemű hirdetések is elfogadtatnak , miktőlKözlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat Tulajdonos szerkesztő Magy Ignác. , febr. 21. egy háromszor haladozott sorért négy ezüst krajcár fizettetik. Vidéken minden cs. k. postahivatal elfogadja az előfizetést,és a díjt bérmentesítés nélkül küldi föl, ha a levél borítékán megjegyeztetik, hogy ,,h rap előfizetési díjt“ tartalmaz. ! ! ! Egyes számak ára egy ezüstgaras (Megjelenik ünnepvasárnapokat kivévén mindennap délután. Szerkesztőségi szállás: hatvani utcai Horváth-ház , 3-ik emeletben.) El innen el!.... Gőgös szülőknek kedves lánya van , Ifjú galambölyvek hatalmiban — Vérzik szívem, ha arra gondolok, Hogy e leányka egykor veszni fog, Elveszni fog, miként a rózsaszál, A melly virult s mostan lehullva áll. El innen el!............ Vérzik szivem, fájó sebet kapott, Édes szerelmi lángra gyuladott, Körülragyognám ifju életét, Mint napsugár a völgynek csermelyét, S mi a kebelnek égi üdvöt ad : Reá borítnám, ah de nem szabad. El innen el!........ Olly szép, olly bájos e dicső leány , Kincsét az ég reá ruházta tán, — S elveszni fog mint a nyíló virág, Melly nem fogá föl az ég harmatát. Gőgös szülék, illy égi harmatot, Ifjú szivének mért nem adhatok. El innen el !............ S nem vissza többé! hogy ne lássam őt, Megtört szivével a hús szenvedőt. A dús, a gazdag vő, az elmarad S mert öt szeretni másnak nem szabad, A szép tavaszból lesz egy puszta táj, A melly kopáron, lombozatian áll. El innen el!............ Berec Károly nem fog ártani idején korán pár példányt mindegyikbül a magyar múzeum számára megszerezni. Nem lehet mondani, hogy itt Bécsben mód nélkül fájlalnák a farsang sebes eltűntét. Pedig szerették volna ráfogni e népre, hogy régi jó kedvét visszanyerte, torkig úszik örömben és vigságban , s a közelmúlt, rózsa- vagy pláne glóriafényben merül föl emlékezetében. Bizony kár, hogy ezt csak ráfogni, s nem ráparancsolni lehet az emberekre, s így mindjárt első pillanatra kitetszik, hogy — mint Nestroy énekli — ,alles nicht wahr ist!‘ Minő képtelenségeket kell mindennap Meyerbeer új daljátékáról, a ,Prophet-ról, hallani és olvasni! Nincs újság , a ,Wanderer‘-tól kezdve egészen le a ,Reichszeitung‘ig , melly a mondott daljátékod legalább egy magasztaló hirecskét ne közölne mindennap; természetesen, hogy ezt sokan atyafiságos szeretetbül is cselekszik ; ámbár a bécsi közönség nagy része , velem együtt, tisztán meggyőződve van arról, hogy a híres mastro illy fogásokra nem szorult, melylyek ha jeles művének ártani nem is, de annak nagyobb tekintetet és érdeket adni bizonyosan nem fognak. Hallom egyébiránt, hogy az említett operát rendkívüli pompával szándék előadni, s a kiállítási költségek mintegy huszonötezer pengő forintra rúgnak, számokkal nem irom, nehogy azt vélje ön , hogy egy zérussal több csúszott ki tollambul. Egyetlen diszitmény , melly a nap felkeltét mutatja, kétezer pengő forintba kerül. Drága pénz, ha az ember tudja, hogy csak ámítás az egész, s a valódi nap inkább lemenőben, mint fölkelőben van ! — Egypár zártszéket húsz , huszonöt pengő forintért adnak , s vannak , kik megveszik. Miért nem? Valóságos Döbleriáda az egész : ma rohadt erszény, ha azt a szegénység számára kell megnyitni, holnap duzzadt tárca , ha avval élvek, s még valami vásárolható ! A próbák e csudaműhöz alig kezdődtek , s már azt kürtölgetik szanaszét, hogy az előadás minden tekinyetben még a párizsin is ki fog tenni. A bécsi journálok ennél már ostobábbat is mondtak, s voltak, kik azonnal a mester szavára esküdtek. Hisz csak néhány nap előtt egy itteni lapocska egész komolysággal állt rá, miszerint a Duna csak azért nem öntött ki jobban az idén , mert az erélyes A Levelek Saroltához. Vili. Febr. 14—d. A farsang elmúlt. Eltemették a vigalom istenét, ki ezidén úgyis alig emelte ki lábát selyemlágy nyughelyébül, hogy örömöt és jókedvet ébresszen az emberek szívében. Öröm és jókedv maholnap olly ritka lesz, hogy