Hölgyfutár, 1850. július-december (1. évfolyam, 1-151. szám)
1850-08-07 / 33. szám
/vAA/W^ Megjelenik, › ünnep- s vasárnapot £ kivévén, / mindennap délután › divatképek- £ s egyéb műmellék- 5 letekkel. › HÖLGYFUTÁR. Szerkesztőségi › szállás: hatvani utcai Horváth- 1 ház, első udvar, 3-ike az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. © emeleti Tulajdonos szerkesztő Hagy Ignác, hová a kéziratok utasitandók. Budapest, 1850. 33. Szerda, auguszt. 7. Mit jelent az égen a szivárvány? Mit jelent az égen a szivárvány ? Azté, hogy volt, s nincs többé magyar ? Azté, hogy már teged ol szegény hon! Mindörökre bus homály takar? Illy veszélynek kínos gondolatja... A közös sebet nem gyógyitgatja. Vagy talán a szebb jövőt jelenti E háromszinü sugárszalag ? Mintha mondaná : ,Rád elborult hon ! A jövőben szebb tavasz virad !‘ Illy örömnek édes gondolatja Szivem égő kínját oltogatja. A hon-égnek szép sugárivében Összefolynak : múlt, jövő, jelen , Nyílt seb a múlt, gyógyfű a jövendő, A jelenkor tép el a seben. A színeknek kétes gondolatja Bus szivünket még jobban szaggatja. Honfi! nézz fel szép hazád egére, Barna felhők úszkálnak azon, Azt jelentik, hogy szivünkben értté Szinte illyen aggalom vagyon. A jelennek fájó gondolatja... Lesz e sors, melly ezt lecsillapítja ? ! M ... Béa. Vándorszinészi tréfa. M. színigazgató, ki társaságával már több hó óta tartá Szé k városát, vagy jobban mondva, kit már több hó óta tartott Szék városa, egy délben kedvetlenül érkezett a próbáról haza. Tisztes oldalbordája nagy szemeket vágott rá, mintegy kérdeni akarván a kedvetlenség okát. Igazgató ur felelet helyet sövegét egyik szögletbe csapta, s mig egyik kezével haját lord Byronként ég felé sodta, másikkal szótlanul csapott egy papirgyüretet a terített, asztalra. Erre a tagok egy része is a szobába érkezett. — Csak képzeljétek — kezdé az igazgató — Talyiga Mátyás atyamester uram ismét rám rontott egy darabjával, s mindenkép követeli és erőszakolja előadatását. Tudjátok , hogy már több ízben félre dobtam sületlenségeit , de most ez egyszer nem tudom, mikép kerülöm ki a kelepcét, mert fölszólításában az összes vargacéh kivonatát fejező ki, s annak méltó neheztelésével fenyegetett, ha követelését ezúttal is mellőzöm. — Hát elő kell adni, — közbevág a Il-ik félév, komikus — úgyis nyelt már ennél roszabbat is el a publikum, miután a vándorló szabólegényt, milliomosnőt, elégett házat, s több efélét megnézettünk vele. — Aztán a pártfogó közönség kegyét nem is lehet csak amúgy könnyedén kockáztatni, mert akkor felkopik az állunk. Jegyzé meg az első szerelmes. — úgy van! erősítek többen. — Darab ide, darab oda! folytatá a szerelmes — csak a proportio ne szenvedjen. — Nagyapám halálát is eljátszom, ha kívánják , csak pénzt lássak. Biztosított bennünket Talyiga uram a jövedelem felől ? — Harminc válto írt purumig, felelt az igazgató. — Előadjuk ! rikolta a trupp. — De nem lehet, szólt emeltebb hangon a lelkiismeretes igazgató — én nem teszem mind magam, mind a közönséget csúffá illy égbekiáltó sületlenséggel. Hisz e botrányra még Birchpfeifer Karolina is megfordulna sírjában, ha történetből még nem élne. Ekkor közszemlére füleltetek a kérdéses darab. Három teljes lapból állt az, s címe és tartalma szórni szóra következő volt: „Kis jó tettért nagy jutalom.“ Előjáték ,de egyszersmind utó is egy szakaszban. Szomorúságot jelentő szobában Málnai nevű öreg haldoklik, s ágyánál György és József fiainak laconice megvallja, hogy ő csak gyámatyjok, s keressék fel holta után valódi apjokat. Egyszersmind egy tarisznyát ad kezökbe, melly születési titkukat magában foglalja. Ekkor az öreg megfordul, egy nagyot nyöszörög, meghal s kiviszik őt és ágyát is. A két fiú visszatér, letérdel s szomorúan a földre tekint. György felsóhajt: A szomorúság tornyos jellege reám tornyosultál e magányosságban ! E keserves monológ után fölkerekednek, előveszik a végrendeletileg kapott tarisznyát, s találnak abban ötven aranyat, egy drága karkötőt s levelet, mellynek cimzete a darab szerint: add által atyádnak; — borzadva néznek egymás szemébe, s most egy erdőnek veszik utjokat, hol egy kutyát találnak, mellynek is nyakába akasztják a drága karkötőt. Az eb elszalad, de nyomban rá sivalkodása hallik, mire Károly herceg az ebet űzve előrohan, s a karkötőről György és Józsefben fiaira ismer. Atyám! fiam*! hatásos felkiáltások. Ekkor a herceg ismét eltűnik, s reá egy pillanatra Zsendi gróf utazik szótlanul keresztül a színen. Rozsás úr ennek komornyikja, kit szerzőnk csupa tévedésből ministernek nevez, visszarohan, s egy, ura által elveszett s több ezer arannyal tömött tárcát keres. György azon megnyugtatással küldi őt vissza urához, hogy a tárca nála van. Erre a gróf visszatér, s ott azonnal helyben nőül adja Györgynek leányát, Amália comtesse-t. Ezzel a függöny legördül s a darabnak vége. — Láthatjátok hát — kezdé újra a nyilvános felolvasás után az igazgató — hogy ha maga Kean vagy Garrick a tenyerére tenné is lelkét, mégsem lenne belőle egyikök által is — papucs. Én pedig a herkopáter kedvéért sem keverem rosz hírbe truppomat. — Ám legyen — szólt a komikus — de legalább jónak látnám a fickót kissé megtréfálni. Tudjátok mit ? kanyaritsunk egy átkozottul furfangos szinlapot, s hitessük el vele , hogy művét vasárnap csakugyan előadjuk. A terv elfogadtatott, s egy vig fickó tüstént asztalhoz ült s a következő szinlapot firkanta: Szűk. Mai napon adatik: Nagy zenészeti, ének, tánc és szavalati akadémia több szakaszokban. Előadandó darabok: 1. Atroubadour szivkeservei. Rittornell egy ismeretlen, de mindazáltal nagy reményű génjétől, guitarre mellett fütyöli Sz . . . . nyi. 2. Medvetánc Kairóban, ballet. Változatosan s többször ismételve (a coulissák megött) az összes színi személyzet által. 3. Kis jó tettért nagy jutalom, vagy elugatás az erdőben. Humoristikai felolvasás egy szakaszban. A kutyaugatást élethiven előadja benne egy műkedvelő. 4. Tragikus aciók. Kean,Kemble s más világhírű kötéltáncosok és zeneművészek után előadja Bai Jónás. 5. ..Az égi üdví£ ismert duett; dudaszó kísérettel előadják K..........s és egy tetőtül talpig szívvé vált mezítlábas egyéniség. 6. Romulus és Rémus, vagy a borbély boszuja. Ballada Májvölgyitől; előadja szokott szentor hangon a helybeli bakter. 7. Koromvár és Bobor vitéz, vagy sárkányviadal Palermoban. Némajáték egy szakaszban. A sárkányt a primadonna lesz szerencsés személyesitni, melylyel is végre sok keserű harcok, ismételt erőködések és vérengző hajbakapások után Bobor vitéz (Sz .... nyi úr) szerencsés lesz diadalmasan lebicskázni. Az egész nagyszerű látványt görögtüz.