Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)

1851-11-08 / 257. szám

gazdag férfi bekeritteté magát Lorenca bá­jainak hálójába, mindemellett is Kagliosz­­tro mellesleg hamis váltókat készitgete s e végett két szicíliaival, Agliata­ és Nikasz­­tróval lépe összeköttetésbe, kiknek utóbbi­ka akasztófán száradt. Összekapván vele, ez elárulá­st boszúból a kormánynak, miért is Agliatával Bergamóba illant, hol porosz ezredesül s nagy Fridrik önmaga készítet­te nyilt levelével lépe föl. Mikép sülyedt azonban Kagliosztra a legnagyobb gonosz­ságba minden irányban , kiviláglik abból, hogy ez utazásban nejét Agliata cinkosára bizá, miért is ez fiatal titkárát engedé oda neki. — Bergamóból a rendőrség kikerget­vén, s a megszökött Agliata minden vagyo­nából kifosztván, Kagliosztro és Lorenca zarándokruhát öltének, s kemposzellai Sz. Jakabba való zarándoklást hazudozának. Mellőzvén kalandorunk mindenféle csel­­szövényei és zsebelői csinyeit, gazságai hosszú sorzatát, Londonban 1771-ben lépe föl legelőször. Itt mint mindenütt folyvást üzérkedők saját neje szépségével mint áru­cikkel még pedig legjobb sükerrel s egy gazdag kveker csakugyan be is keritteté magát hálóiba. Minthogy azonban a há­zasságtörést Angliában a törvény csak úgy tekinti mint a férj sértett sajátját s a bün­­tet pénzzel megváltható , így a kvéker is összebeszélés következtében tanuk előtt rajta kapatvan a tetten, csak száz font ster­lingen váltható meg magát. Annyi bizonyos hogy Kagliosztra ke­zén roppant öszvegek fordultak meg s mégis gyakorta a legnyomasztóbb szegény­ségnek vala kitéve, részint azért mert cél­ba vett tekintélyét határtalan tékozlás ál­tal törekvék fentartani, részint pedig az által is, hogy cinkostársai több ízben meg­­lopák őt, így bizonyos Vivona nevű szicí­liai fi Liszabonban szerzett tetemes értékű topáz­ ékszerétől foszta meg őt. Egy gaz­dag angol könyörülni akarván az elszegé­nyedett kalandoron, egy mezei lak kifesté­sére szólitá fel őt. Kagliosztro az angol jó­­akartját azzal viszonz, hogy egyik leányát elcsábító, minek következtében aztán pusz­tulnia kelle e háztól és Angliából. Első, nem igen fényes fölléptét Angliában későbben egészen megtagadá az angol nemzethez intézett levelében, mire a Courier de l’Eu­­rope a leghitelesebb tényeket hordá fel, hogy különféle zsebelések miatt nem egy­szer de tízszer is befogatta őt a rendőrség imitt-amott. Hogy kalandozunk itt, mint átalában nagyon szerencsés volt a szép nemnél, ez annál kevésbbé fogható meg, minthogy kül­seje nem csak nem szép, sőt épen visszata­­szító vola. Kis termetű, barna színü, azon fölül túlságosan elhízott és kancsal vala, kiejtése soha sem lön tiszta a szicíliai be­szédmódtól s magaviselete egészen nélkü­­­lözé a finomságot és csínt, mi annyira éke­síti a világfit. Hosszú beszédei, mellyeket mindig kardos kézzel tartogatta s mellyek hatását maga is hihetlennek állítja, neje Vallomása szerint nem valónak egyebek fen­hangú szavak és végetlen szó áradozások terjedelmes galimallászánál, mire rendsze­rint néhány palack borral szokta volt föl­lelkesíteni magát előbb. E szembeötlő je­lenséget azáltal iparkodtak megfejteni, hogy Kagliosztro csak a korosság és jutalom mi­att elhagyott dámákat kerülgette, hol meg­­hallgattatását bizonyosnak hive. Fontoljuk meg azonban hogy Kagliosztro mindenütt a nőnem legnagyobb megvetését hirdető átalában, mi igen jól kiszámított mesterfo­gás vala arra, hogy a kivételek háláját és lelkesültségét biztosítsa magának. Az igaz­ság érdekében azonban meg kell vallanunk, hogy a nő nem csakugyan hajlandó szemet hunyni a küljelenség előtt, ha mikor tisz­teknek kell a jellemet és szellemileg érde­­keltetik, de még inkább hajlandó a legfé­nyesebbet és legszebbet ráfogni a gyenge valóságra akkor, midőn a rendkívülinek, titoktelj­esnek szine szabad csapongást, s hatáskört enged képzelődésének. Már az is, hogy valaki külföldi, nagy ajánlat magában. Párizsban az orvosi hatóság kalando­runkat letiltó kuruzsolása s­ereglesége gya­korlásától s első megjelenése itt is olly ke­véssé vala fényes, hogy azt kereken tagadó és hihetlen vakmerőséggel hivá fel a pári­zsi rendőrséget: bizonyítaná be neki ama Balzamónak s a későbbi Kagliosztro gróf­nak ugy­anazon­ságát. Lorenca megunván örökös rárultását s férjének kegyetlenség­­ig űzött bánásmódját, alattomos szökés ál­tal törekvék megválni tőle, miért azonban a sz. pelazsii börtönbeni hosszasb rabosko­­dással kelle rakolnia. Németalföldön és Né­metországon általi hosszasb utazása után újra Palermóban szülővárosában merészke­­dek föllépni az ismeretes aranyműves sür­getésére azonban legott elfogaték s csak azáltal menekvék a büntetéstől, hogy Lo­renca megtudó nyerni egy fiatal szicíliai herceg részvétét. Ez ülés napján a törvény­terembe nyomuló s itt nyilvánosan méltat­lankodók a felpöres ügyvédén olly borzasz­tóan, hogy a megrettent gyenge elnök sza­badon bocsáta a fogolyt, e kibocsátás iránt azonban sehol sem találtatik végzés. Meglátogatván Máltát, onnan Ná­polyba, Marszelybe, Barcelonába, Valen­ciába és Kadiliszba utazók s folyvást üzér­kedők neje jövedelmes áruba bocsátásával, közben­ közben szépitóvizet is árulgata a ráncok eloszlatására és az elenyészett ifjú­sági zsengület visszanyerésére, lenből sely­met állita elé, kéneséből aranyat, apró gyé­mántokat és gyöngyöket nagyyokká olvasz­­ta össze, vagy a legközelebi húzáskor megjelenendő letéria számokat számítgatá fel a kabbala segedelmével. Spanyország­­ban Szaki sebész tudósítása szerint porosz ezredes százados egyenruhájában utazók és Tiszkio doctornak nevezteti magát, mi azon véleményt támasztható, hogy ő Vet­­turino fia Nápolyból. Egyébiránt ez időben már nagyon különböző nevek alatt lép föl, úgymint Balzani, Pellegrini, Féniksz mar­ , ki, Herat, Dánia stb. gróf. Londonbani második megjelenésekor­­ Kagliosztro a fő observenciát tartó sza­badfalazók, vagy kőmivesek gyű­ldéjébe lé­pett, s egy nap a három János-féle gradust kapa meg. Bátorsága kisérletéül egy köté­len kelte magát erősen tartania, s igy le­begnie egy látszatos mélység fölött, és egy magatöltötte, de aztán természetileg ki­cserélt pisztolyt is el kellett durrantania feje irányában lekötött szemekkel. (Folyt. köv.) 1022 Hirharang. Erdélyi János holnap hagyja el fővárosunkat, Sárospatakon tanszékét el­foglalandó. A légszeszvilágitás ügye ha­sad , s magánosak részéről annyi megren­delés történt már, hogy e vállalat minden­esetre igen jól fog jövedelmezni. A pékek intést kaptak, hogy süte­­ményiknek jobban megadják mértékét. Bi­zony pedig már most is ollyanok a zsem­lyék, hogy úgy megfekszik a gyomrot, mint­ha mesebeli hamupogácsát nyeldesnénk. Az élelmiszerek drágulása o­­kairól most már értekezéseket kezdenek írni, kinek tehát nincs harminc krajcára egy cipóra, az vegyen illy értekezést tíz krajcáron , olvassa át, és jól fog lakni. A német színház hír szerint e hó közepén fog megnyittatni, dalművek a­­zonban, egyelőre legalább, nem fognak benne adatni. A bérletár aránylag igen olcsó. Korányi azon munkát, mellyre e­­lőfizetést gyűjtő, jelenleg Pozsonyban nyo­matja. A színházban pár nap előtt illy tartalmú levélkét talált valaki: „Holnap este férjem sirjánál leszünk anyámmal. El­vár szerető Laurád.-­ Boldog férj , szeren­csétlen utód! A casino új szállása igen díszes leend , s a megnyitást továbbra kell­ ha­lasztani , hogy minden tökéletesen elké­szülhessen. Több írótársunk nem rég ko­mának lévén hivatalos egy igen derék ci­gány zenészhez, igen jól mulattak e be­­csületes család körében, s természetes, hogy az elmés áldomások nem hiányzottak. Egy hölgyszabó hirdeti, hogy nála minden kapható, mire hölgyeknek szü­kségök lehet. Az a szabó ezermester, ha szavát megtartja. Pápáról írják, hogy ott igen vig farsangot várnak, s már húsz menyekre van készülőben. Annál szomorúbb lesz tehát majd a böjt. Szatmári levelezőnk szerint azon vidéken a hölgyek nem szeretnek olvasni. Ez szomorú, de egyszersmind azt bizo­nyítja, hogy az ottani férfiak rendkívül mu­lattatók. Enyingen csoda történt, egy só­­dar elolvadt, és egy hordóbor vízzé válto­zott. Kívánjuk, hogy tulajdonosa igya meg. Ennél nagyobb büntetést nem tudunk rá kigondolni.

Next