Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)
1856-09-16 / 213. szám
A sok mindenféle naptár csak úgy omlik ránk s a „színházi naptár“ még most sincs körünkben, vájjon mi lehet oka e késedelemnek ? *) Feleki Szabó Amália körünkben van és vendégszerepel. Először is a Lowoodi árvában lépett fel; a vendég szép számú közönség által lelkesedéssel fogadtatott; játéka oly művészi vola, hogy azt dicsérő szavakkal elárasztani felesleges — elég legyen mondva hogy többször kihivatott. **) A szinkörról szólván, eszembe jut hogy a B. P. V. itteni levelezője azzal vádolt, hogy én Havi urnak személyes ellensége vagyok, mert ha az igazgatóságnak spekulationális dolgairól szólok, csak Havit emlitem és Hegedűst nem, — hogy máskor is ily gyanúba ne vétessem kérem levelező urat, a ki Havi úrral igen igen szoros viszonyban állhat; — szíveskedjék egy kis felvilágosítást adni arról, hogy ki szokta a szinlapokat szerkeszteni ? — Havi urat, ki a világ nagyobb részét dicsőséggel beutazta, s ki „Beatrice di Tendá“-ban oly szépen s oly jól énekelt***) nem akarom megtámadni, mert a B. P. V. ismét azt mondaná, hogy személyeskedem. Hegedűsről pedig el nem hihetem, hogy a szinlapra ilyetén phrázisokat írjon, mint: „Hegedűsné, szerencsés fölgyógyulása után a fentirt szerepben először lépvén fel“, vagy pedig: „Az e színműben előforduló szivderítő jelenet, mely e darab itteni adatásakor mindig kimaradt (mily szerénység) Elizának Ohio folyóin, jégindulás között áttörése, a folyónak zajláskori kiállításával is előforduland. (még a kellett volna hozzá: ich bitte hinein zu spachen,es wird gleich angefangen.) És végre : „A holnapi előadással a 3-dik bérlet bevégződvén, a 4-ikre, melyben érdeke, előadások színpadra hozatala mellett, a már megérkezett közszeretet tárgya Felekiné (Felekiné e kitétel ellen protestált, s megtiltá, hogy neve mellé holmi sallangok bigyesztessenek) is működni fog.“ Ugyan édes levelező úr, kit lehetne az ily nyegle kinövésekért minden személyeskedés nélkül megróni? Sept. 4-én Mezei javára és Barbaró Leonárd***f) első fölléptéül adatott „Belizár“. Barbaró úr barbar módon énekelt, és most csakugyan elhiszük hogy „Hunyady László“ Bécsben nagyszerűen megbukott. Az első felvonást magyarul akarta énekelni, a második felvonás előtt megjelenik Paulai úr a színpadon és engedelmet kér Barbaró úr nevében, hogy a második felvonásban németül éneklend, de miután ez sem ment úgy mint kellett volna, már vártuk, hogy a harmadik felvonásban tán olasz, vagy más valami nyelven fog dalolni. — Mezei úr tapssal és koszorúval fogadtatott, s Egedi és Ferenci kisaszonyokkal többször kihivatott. — Aladár és Alajos urak legjobban énekeltek — midőn hallgattak. — Grócs karmester úr dicséretet érdemel. r. 1. Nemzeti színház. -f Sept. 15-kén, Komlóssy Ida javára , először: „Judith és Holofernes tragoedia , irta Hebbel, fordítá: Tóth József. Hebbel e szomorújátékában ama bibliai történetet dolgozta föl, miszerint a fanatismus által lelkesített Judith , hogy nemzetét , az ebreusokat megmentse, azoknak ellenségét, a zsarnok gőgös Holofernest álmában — megölte. E történet anyira ismeretes, hogy fölmentve érezzük magunkat a szinmű-mese terjedelmesebb elmondásától. Hebbel e tárgyat mindenesetre szép erővel dolgozta föl, s ahelyett hogy a hatást vadászta volna, egyszerű drámai eszközökkel akart célt érni. Nem bonyodalmas, idegfeszítő eseményeket halmozott esze, hanem egy kerekded történetet akart egyszerűen művészi formába öltöztetni. Azonban műve átalában nélkülözi az emelkedettséget , s magasabb költészetet. Alakjaiban sok a túlság; a jelenetek sok helyt unalmasak , s a cselekvény eleinte nehezen indul meg. E mellett maga a katasztrófa miután Judith álmában öli meg a zsarnokot, nem állítja a hősnőt kellő költői fénybe. Judithot Komlóssy Ida játszotta. A jeles jutalmazott művésznőt hoszas tapssal és számos koszorúval fogadák. Az exaltált hölgyet sok erővel személyessé, s kivált azon jelenete, — midőn a végpercben , szivében a fanatismus a Holofernes iránt föllobbant szerelemmel küzd — igen sikerült. Többször kihivatott, Holofernest Szigeti játszotta. A gőgös önbizalmas hadvezér egy második kiadása volt Dizabulnak , (Jókai Dalmájában.) E sötét kedély sarkasmusát egész komikailag szinezé, mi az egész Holofernest megmagyarázhatlan alakká tette. A másod és harmadrangú szereplőkről nincs mit szólanunk. Korcsek, Horváth Teréz, Szerdahelyi tragikai hatás helyett nevetést idéztek elő, mit a szereposztóknak kell fölróvnunk. Közönség szép számú volt, mely ez estén tetszés nyilatkozataival leginkább Komlóssy Idát tünteté ki. Nyílt posta. N. Szilárda szép kis költeményét közleni fogjuk. A Szászváros, Püspök-Ladány, és N.Várad 1 .51 megrendelt albumokat útnak indítók. Az „Alföldi ember felföldön“ című humoreszk meg fog jelenni. A mai „Pesti Napló“ a Hölgyfutár ellen ismét egy rémítő hoszú, (s valószínűleg unalmas, és száraz) cikket hoz. Azt hiszük, e cikket a türelmes szerkesztő , a boldogtalan szedő, és még boldogtalanabb cikkírón kívül széles Magyarországon senki se fogja elolvasni. Mi legalább —pedig már Gregus Agos verstanát is olvastuk — nem bírtunk áthatolni e saharai sivatagon, s csak anyiról emlékezünk, hogy ez tele van a ,,ráfogások“ buckáival. ,,R á f o g á s o k !“ —mi lehet ez ? bizonyára régi és újabb e nemű bűneit vallja be a szegény cikkíró. Bocsássunk meg neki! Nyilatkozat. Az Angyal Pál ur által hirdetett pályázás körül némi mulasztás történvén, ez a hirdetőt arra ösztönzi , hogy a végkezelést e pályázat ügyében lapomtól elvonva, b. Kemény Zsigmond, és Hunfalvy urakra bizza, mint ez a „Pesti Napló“ közelebbi egyik számában jelentve volt. Siettem azonban Angyal Pál urat magánúton fölvilágosítani, miként a kérdéses mulasztás— mely különben is csak bizományosunkat terhelő — a hirdetett pályaprogramm alappontjait legkevésbé sem sértő meg, s így a 10 arany jutalmat Vlad Alajos urnak — mint ki az Angyal Pál úr által vitatott hibát eltalálta — kiadatni kértem. Erre a pályahirdető úrnak egy nyilatkozványát verem, mely szerint ő a jutalom kiadástól legkevésbé sem vonakodik, csupán adott szavam nyilvános ismétlését kéri az iránt, hogy a kérdéses pályázat hozzám jul. 15-ke előtt érkezett be. Ezt tehát újra, és nyilvánosan erősítem, fölkérve egyszersmind b.Kemény Zs. és Hunfavy urakat, miként e tárgyban ők is végleg nyilatkozni szíveskedjenek. Pest, sept. 15 én. Tóth Kálmán, a „Hölgyfutár“ szerkesztője. A „színházi naptár“ ügyében. Naptárunk, az e vállalat irányában nyilvánult részvét következtében , sokkal nagyobb tartalommal jelenvén meg, mint az egyelőre, számítva volt, e miatt megjelenése is a kitűzött időn felül még néhány napot igényel. Naptárunk egyébiránt még e hó folytán megjelenik, s ezt a szétküldés rögtön követni fogja. Pest, sept. 15-én, 1856 a „Színházi naptár“ szerkesztősége. *) MA ADATIK Bérlet 140. szám. AFAXASIA. Eredeti opera 3 felv. Irta Köffinger Rudolf. Zenéjét szerzette Doppler Ferenc. Az előfordulandó kozák-táncot előadja a tánckar. *) E vállalat által igen sokan lévén érdekeltetve, fölkérjük a hazai lapokat e nyilatkozat szíves átvételére. Megrendelhető a Hölgyfutár mellett megjelent HUSZONNÉGY ÍRÓ ÉS SZÍNÉSZVörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Garay János, Nagy Ignác, Jókainé , Lonovits-Hollósy Kornélia, Lendvai-Latkóciné, Komlóssy Ida, Gróf Ráday Gedeon, Szigligeti , Stegre Alajos, báró Podmanicky Frigyes, Vas Gereben, Szigeti, Vadnai Károly, Feleki Miklós, Lendvai, Szentpéteri, Egressy Gábor, Tóth József, Füredi, Szerdahelyi Kálmán , Réthy és ifj. Lendvai Márton arcképeivel. E Barabás által rajzolt, s élethű arcképekhez életirási szöveg, s az illető íróknak egy egy szebb műve van, csatolva, mig az egészet igen csinos kötés egyesíti. Ennélfogva ez arcképalbumot mind diszasztalra, mind ünnepi, vagy más ajándékul fölöttéb ajánlhatjuk. különös előny a megrendelőkre, hogy ezen arcképalbum már megjelenvén, a dij beküldése után keresztkötés alatt rögtön megküldetik. Ára, megküldéssel: 3 frt., mely öszveg az alább irt lap szerkesztőségéhez intézendő. Pest, augustus 25. 1856. A „Hölgyfutár“ szerkesztősége. *) A sok kép, s még több gond a kiállításra, mely önöket majdan kétségkívül meglepi, s kárpótolja a kis késedelmén. Szerk. **) Hát ez önöknél oly ritkaság — jöjjön csak Pestre. Szerk. ***) Csak az kár, hogy másodiki előadáskor is üres volt a színkör ; talán nem tudta a közönség, hogy Havi úr oly szépen és jól fog énekelni. r. 1. *s*f) Egyike azon énekeseknek, kik Erkely Hunyady Lászlójának sírásói voltak Bécsben. r. I. 870 Tulajdonos : Nagy Ignác özvegye. PEST, 1896. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETEM-UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ Mai számunkhoz mellékelve: Előfizetés a „Hölgyfutár“-ra.