Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)

1856-09-18 / 215. szám

­ Guadeloupeban van, s ha semmi szerencsétlen­ség nem éri, szüleit február végén láthatni re­ményű. Az öregek öröme könyekben tört ki. ..........Éffél lehetett, midőn kis zörrenésre felébredtem. Bámulatomra a halásznépet ágyán kivül felöltözve láttam. — Siess Marguerite, — szólt a férfi, — mert a fehér szikla tájáról egész világosan hallottam két vészjelt. E szavak alatt az öreg egy két öles do­rongra pár lámpát akasztott. Mindketten baltá­val, kötéllel s hegyes végű csáklyával felfegy­verkezve a f­unyhóból kisurrantak. (Vége kivetkezik). Nemzet­i Szinház. szep. 17-én Becsületszó­­— Szigeti 40 arany pályadijjal jutalmazott vigjátéka. Kétszer hirdették előre, s kétszer elma­radt, alkalmat adván egy élcre, hogy t. i. a szinlap becsületszavára nem sokat le­het adni. Harmadik hirdetés után azonban csak­ugyan előadatott. Előadatott, és pedig sokkal jobban mint először. Egy kis vígjáték sikere legtöbbször az előadás hatásától függ, s így senki sem fog megütközni, ha mi jelenleg több dicsérni valót találunk a „Becsületszó”­-ban, mint találtunk az első gyöngébb előadás után. A múltkori öreg úr oly lágyan viselte ma­gát, hogy nem hittük, mikép egy hirtelen kiej­tett becsületszóért minden irgalmatlanságra ké­pes legyen, s legfölebb az egészet capricenak tartottuk; azonban a mostani öreg­úr (Szigeti) oly szigorú , férfias , határozott jellemet tünte­tett ki minden szavában , minden mozdulatá­­ban, hogy becsületszavát igaz pénzként kellett elfogadnunk. Fáncsy Ilka (Róza) ma szinte szeretetre­méltóbb és természetesebb volt. Egyes jelene­tekben várakozásunkat egészen felülmúlta, s bensősége — melyet kifejtett — egészen meg­hatotta a közönséget, mely többször zajos tap­sok között hívta ki. El lehet mondanunk , hogy ügyessége e vígjáték sikerére nem jelentéktelen befolyás­sal van. Szerdahelyi, Bércy Ákost az arszlános di­vattanok képviselőjét nagy könyvdséggel, s ép keresetlen humorral játszta, valamint a kényel­­mű unokaöcs szerepe ifj. Lendvainak szinte si­került. Az ügyes komikai helyzetek, mik egymást váltják, s a leleményes jelenetek mindvégig mulattaták a közönséget. Két hely van, mit e műben azonban meg­változtatni óhajtanánk. Egyik a társalkodónőkre kényelmün el­dobott ítélet, mi egy védtelen és tiszteletreméltó női osztályt sért. Másik azon jelenet, miben az öreg úr Róza jellemében gonosz és kételkedik. Ez igen élesen, és koszasan van irva. Megtapsolják igaz, de a vastag kétértelműség miatt minden jobb ízlést kellemetlenül érint. A színház ma egész a szorongásig meg­telt, s Szigetit többször megtapsolák és ki­hívták. E zajos kitüntetések által a közönség egy részről a derék szinmúlró érdemeit méltányold, más­részt a pályázati bíráló választmány ítélete iránti helyeslését is kijelenté, s egyúttal szépen elismeré az igazgató gróf azon nemes érdemét, melyet e pálya kitűzéssel a színművészet iránt tanúsított. A vígjátékot „Gizella“ , a 11 e­t követé. E ballet sok phantasiával és ügyességgel szerzett táncmű. Arany­vári kisaszonynak szép tere van benne fölhasználni művészete minden bá­ját. A velencei farsang sebesebb részében vil­lámgyors pirouettejei, s az ábrándjelenetben gyönyörű plasztikai alakzatai lepték meg leg­inkább a közönséget, mely gyakran elragad­tatva tapsolt meg. Játékában a haldoklási jelenetet (az első felvonás végén) kell kiemelnünk. Itt lankadó ereje, a haladás tusája arcán és tagjaiban jel­­lemzőleg volt kifejezve. Meg kell még dicsérnünk Campilli ügyes táncát, s megrónunk a rendezőszéget, mely a díszítmények s gépek nagy részére igen kevés gondot fordít. A rózsalugas ajtaja ma is nehe­zen nyilt, a folyam pedig — midőn Gizella raj­ta átsuhant — úgy meg­zürgött, mint egy kis menydörgés. . /­­ Meglehet a rendezőség nem tartja tektüté­­kenynek az illusiót, hanem e véleménye bajo­san fogna a fogékony közönségnél »viszhangra találni. MA ADATIK Bérlet 142. szám. Prófét­a. Opera 5 felv. Scribetől. Szövegét franciából for­dította Egressi Béni és Szerdahelyi. Zenéjét irta Meyerbeer. Személyek Leydeni János — — Jekelfalussy. Fides, az anyja — Ellingerné assz. Berth­a, mátkája — — Bogya Róza. Oberthal gróf — — Benza, Jónás,­­ Bognár. Mathisen,­­ Anapaltisták Udvarhelyi és Zachariás, ) Kőszeghi. Kapitány — — Zsivora. Egy katona — — Bratka. Első ) — Morvai. Második ) polgár — Virág. Harmadik ) — Adams. Első ) . — Udvarhelyi. S. Második ) Paraszt Góz­on. Első ) , , — Korcsekné. Második ) Parasztné -Haviné. Zarándok. Nemesek. Polgárnők Földnép. Ana­baptista férfiak és nők. Karénekes gyermekek. Választó fejedelmek Főurak. Apródok. Történethely: Az első felvonásban „Oberthal várlakának környéke.“ Dordrecht vidékén. A 2-dik felvonásban „János fogadója“ , Leyden külvárosa szélén. A 3-dik felv. „az anabap­tisták“ tábora Münster város közelében, és felvonásban a münsteri ,Zacharias atáborisátora.“ A 4-dik „Tanácsház tere“ Münsterben, s „Keringő“ a tánckarkarszemélyzet által. — 2. „Korcsolyá­zók tánca“ a tánckarszemélyzet által. — 3. „Csoportozatok“ a tánckar által. Kezdete: 7 órakor vége, 0 után. Előfizetési A felhívás­­decemberi évnegyedre. Lapunk jövőre vagyik­elenn­ap megjelenve, élénken és változatosan képviselni fogja az irodalom, művészet és társas élet minden ér­dekeit. A szépirodalmi részt jövőre is legjelesb íróink tollából adjuk. Műmellékleteinkre nézve először gyönyörű eredeti párisi divat képeinkre hivat­kozunk , melyek minden hónapban ezután is pontosan megjelennek. Adunk továbbá a jövő évnegyedben egy nagyobb műmellékletet, mely vagy Tomory úr pompás ajándéka „M O N­ Á € «** Than Mór rajza után Párisból, vagy ennek el nem készülése esetén, egy más szinte kiváló melléklet leend. Jelenlegi előfizetőink azonban „Mohácsra“ mindenesetre számot tarthatnak, habár ez decemberig késedelm­ezzék is nagysze­rűsége miatt, melyre nézve elég legyen megje­gyeznünk, hogy e kép az adományozó műbarát részéről mintegy 5000 frankba kerül. Végre pedig minden új előfizetőinknek a beküldés után rögtön ARANYVÁRI EMÍLIA k. a.-nak még e hó folytán megjelenő pompás jelmezarcképét küldjük. Hisszük, hogy minden irányban megfeszí­tett buzgalmunk ezután is találkozni fog a kö­zönségnek irányunkban oly szépen növekedő részvétel. Pest, sept. 12-kén, 1856. TÓTH KÁLMÁN, a „Hölgyfutár“ szerkesztője. Előfizetés az október— Vidéken 5 pírt., december évnegyedre, helyben 4 pírt. „székes boltozat egyház.“ Az és diszterem“ Idő 1534—1536. Előfordulandó táncok: 1­5-dik felv. „földalatti a münsteri palotában Megrendelhető a Hölgyfutár*" mellett megjelent HUSZON­NÉGY ÍRÓ­ ÉS SZÍNÉSZ­Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Garay János, Nagy Ignác, Jókainé, Lonovits-Hollósy Kor­nélia, Lendvai-Latkóciné, Komlóssy Ida,­ Gróf Ráday Gedeon, Szigligeti, Degré Alajos, báró Podmanicky Frigyes, Vas Gereben, Szigeti, Vadnai Károly, Feleki Miklós, Lendvai, Szentpé­­­teri, Egressy Gábor, Tóth József, Füredi, Szerdahelyi Kálmán , Réthy és ifj. Lendvai Márton arcképeivel. E Barabás által rajzolt, s élethű­­arcképekhez életirási szöveg, s az illető íróknak egy egy szebb műve van, csatolva, míg az egészet igen csinos kötés egyesíti. Ennélfogva ez arcképalbumot mind díszasztalra, mind ünnepi, vagy más ajándékat fö­­lötték ajánlhatjuk. Különös előny a megrendelőkre, hogy ezen arcképalbum­ már megjelenvén, a díj bekül­dése után keresztkötés alatt rögtön megküldetik. Ára, megküldéssel: 3 frt., mely öszveg az alább irt lap szerkesztőségéhez intézendő. Pest, augustus 25. 1856. A „Hölgyfutár“ szerkesztősége. 878 Tulajdonos : Nagy Ignác özvegye. PEST, 1856. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETEM-UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ

Next