Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)

1856-10-09 / 233. szám

Ezen apályt azon több száz fős külföldi csipke és finom, indiai mousselin elkobzása okozta , melynek az abroncsos szoknya firma alatt kellett vol­na becsempésztetnie. A Minap a genfi tavon is különös eset adta magát elé az abroncsos szoknyával. Egy gazdag francia bankár bájos nejével elment meglátogatni a Svájci bájos tavat. A nőnek kedve jött csolnakázni, miért is házibarátjával, egy ismeretes francia íróval be­szállott egy gondolába. A férj a partról nézte a csolnakázást. Egyszerre feldőlt a gondola. — Uram isten a feleségem ! a feleségem ! — kiált a férj. — Ne féljen ön, — szólítja meg őt egy mellette álló, — nejét feltartja az abroncsos szoknya. — Oh átkozott divat! — sóhajt a férj. A Hamburg­ban nem rég oly esemény adta magát elő a r­o­u­­­e 11 e-játéknál, mely­nél az ember hajaszála felborzad azon gondo­latra , mikép lehet az ember a mostani mű­veit korszakban is minden jobb érzelemből ki­vetkőzött Egy németalföldi katonatiszt a roulette­­asztalnál sokat vesztett,­­ mindenét elvesz­tette ! Pár percig gondolkozott... egy kis mor­­­dályt vont ki zsebéből, és játszótársai szem­láttára agyonlőtte magát... Alig hurcoltatott el a hulla, alig törültetett fel a vér a zöld asztalról, midőn a bankadó újra elkezdi szokott kiáltását hangoztatni. — Faitis votre jeu messieurs ! A rouge et noir folytattatott, anélkül, hogy a játszó hölgyek vagy uraknak eszébe jutott volna, hogy az előbbi dráma befejezése játékukat megzavarhatná! A Bayonne­ban az első bikaviadal múlt hó 21-én tartatott meg. Ez ünnepélyre Bor­­deauxból 1500 és Toulon­neból 1000 ember rándult ki. Már e nap reggelén 6000 jegy kelt el a cirkuszbai bemenetre. A francia császár és császárnő szinte jelen voltak e viadalon mindvégig. Mondják, hogy különösen Eugenio császárnő igen gyönyör­ködött ez ünnepélyben, mely őt hazájára Spa­nyolországra emlékezteti. A Spanyolország­ban nemrég bor­zasztó vasúti szerencsétlenség történt.­­ Az albecetei személyvonat kocsijai nem messze Vil­­lasequillához meggyulladtak, s az utazók leg­nagyobb része ott veszett. Két fiatal andalúziai nő az úton találtatott meg öszezúzva. Hihetőleg ugrás által akartak megmenekülni. A Lujza porosz hercegnőnek, a bá­­deni nagyherceg arájának ingó hozományát külföldi lapok nem győzik eléggé magasztalni. Fehérneműjének gazdagságáról fogalmat sze­rezhet az olvasó, ha megmondjuk, hogy egye­dül inge a mindennapi használatra 20, s az éji toilettere 10 tucatot tesz ki. Két­ezer fős valenciai legfinomabb csipke rendeltetése egyedül a garnitúrákat díszesíteni. Otthoni és hálófőkötői „t­eh életszerű“ finom batisztból készültek piros vagy kék se­lyemmel bélelve. Zsebkendői a hímzés remekei s mindanyi remek jelmondattal van ellátva. Például e­­gyik zsebkendőn e felirat olvasható: „Csak az öröm könyvit száritsa le e kendő!“ A varrónők egyike, kinek keze alól a re­mekművek kerültek ki, ezek mellé egy „Toi­­lette-Albumot“ mellékelt. Ez fehér selyembe kötve külső lapján a hercegnő címerét és aranyba hímzett nevét mutatja fel. A füzet lap­jai szinte fehér selyemből vannak, melyek el­sején aranyba hímezve a fehér ruhák tartalma mutattatik ki azok készítőnői által, s a többi lap egyes mutatványokat közöl e készítmé­nyekből. Az egész albumot violaszínű bársony fog­lalja be. Az öszes fehérruha készleten 140 nőszemély dolgozott. Nemzeti színház. f­ekt. 8-án: „Gauthier Margit“ — Dumas drámája. E dráma minden hiányai mellett is — az újabb francia színirodalom egyik legszellem­­dúsabb terméke. Az erkölcsbírák ugyan sokat írtak és be­széltek, a kaméliás hölgyek, márvány hölgyek, a quartier Breda grande dame-jainak színpadra vitele ellen, s eleget elmondák , hogy ez írók célja semmi más, mint a nők gyöngédtelen megalázása, s hogy miattuk a színház a bűn ka­­thedráleja jön; azonban mindez tulság. Ez el­itélt írókat mi hasonlóknak tartjuk azon orvo­sokhoz, kik ugyan méreggel gyógyitnak, de végre is gyógyitnak. A költő kezében két eszköz van, melylyel az erkölcsiség célját elérheti. Egyik a jó, igaz és szép föltüntetése, hogy igy a közönség irán­­tok rokonszenvet nyerjen ; másik a rút s ferde bűnök meztelen festése, hogy azoktól az em­berek elidegenedjenek.. Ez eszközök ugyan el­lentétesek , de a cél, s hatás ugyanaz. Ifj. Dumastól senki sem fogja elvitatni, hogy midőn a megnemesült kaméliás hölgyben az elhibázott múltat megbünteti, egy szép er­kölcsi célt tűzött maga elé. Azt akarta megmutatni, hogy nőknél egy rosz lépést, a későbbi tökéletes megjavulás sem hozhatja helyre. Kinek szíve egyszer foltot kapott, azt a bűnbánat minden könyve, a fájda­lom minden véres verejtéke sem moshatja le. Mindezzel azt akarjuk indokolni, hogy Gauthier Margit előadatása ellen az erkölcsiség szempontjából kifogást nem tehetünk. Mi a művészi szempontot illeti, el kell is­mernünk , hogy (ha bár e mű nem jó dráma is, de) szép és megható költői mű. Finoman festett életkép, melynek jelenetei a könyhulla­­tásig megindutók, kivált ha a címszerep oly mesterileg van elénk állítva, mint azt Bulyovsz­­kinénál látjuk. A fogékony keblek a szép szerencsétlen Margittal együtt szeretnek, együtt szenvednek, és midőn meghal, mindenkinek eszébe jut: „hogy e nőnek meg kell bocsátanunk, mert na­gyon szeretett.“ Bulyovszkiné játéka e szerepben oly mes­teri, hogy arról lapokat lehetne írnunk, s kü­lönösen haldoklási jelenete, s halála anyira aesthetikailag szép, hogy az a szíveket egészen megindítja. Margit mellett a többi alak kevés érték­kel bír. A férfi szereplők kevés finomságot tanú­sítottak, és sok helyen oly modorban társalog­tak, mely nem illett a párisi divatsalonok lég­köréhez. A franciák — tudjuk,a legutósó nő irá­nyában is megtartják az udvariasságot legalább a hang és modorban. Nichette szerepét ma Fáncsy Ilka játszotta. Ily kisebb szerepekben örömes­ebb találkozunk vele, mint azon nagyobbakban, melyek a gyön­ge alkatú leányka erejét könnyen kimerítik. Ma kedves, szeretetreméltó, érzelmes grisette volt. Nyílt posta. K . . . r­a D . . . S...nő­n­e­k. Aranyvá­ri k. a. jelmezképe már minden előfizetőnknek elküldetett, s igy nagyságnak is ; reméljük ezóta már kéznél van. P . . . ra K. G . . . úrnak. A „Színházi naptár“ néhány nap múlva megjelenik, s ekkor értesülni fognak önök ama elháríthatlan akadá­lyokról , melyek eme almanach megjelenése elé — a szerkesztőség minden fáradozása dacára —­ gördültek. S­z . . . . b e Ny.... S . . . n a k. Köszö­net szép költeményiért: mielőbb fölhasználjuk, valamint az elébb küldött kettőt is. A másféle irodalmi ügyben a megbízottak pontosan eljár­nak. V . . . K . . . nak. A ,,H­a m­é­g e­gyszer“ igen erős ; az „E­r­d­ő­b­e­n“ ellenben igen gyen­ge; a „Gondolat“-nak pedig az a hibája,hogy a vers címe hiányzik belőle. A mi jó Pali bátyánknak Győrbe: „Kegyelmednek már rég pihen a pennája , De legkiváltkép a Hölgyfutár számára , mely is sorait epekedve várja Ugyan ne várassa, az isten megáldja. “ MA ADATIK Bérlet 160-dik szára. ALVAJÁRÓ. Opera 3 felvonásban. Irta Romani. Zenéjét szerzette Bellini. Fordít. Deáki Fü­löp Sámuel. Személyek : Gróf Rudolfo, falusi földesur Kőszeghi. Teréz, özvegy molnárnő — Hubenainé. Amina, Teréz fogadott leánya N­ollési-L-né. Elvino, tehetős falusi ifjú — Jekelfalussi. Liza, fogadósné, fiatal özvegy Taborszki-Sz-n. Alessio, falusi legény — Virág. Jeg­yző — — — Bratka. Kar. Majorosok. Falusi lakosok. Ifjak. Hölgyek. Játékhely : falu helvét havasok aljában. Megrendelhető a ..Hölgyfutár” mellett megjelent HUSZONNÉGY ÍRÓ- ÉS SZINÉSZ­ÁRGRIP-AK­UK­. Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Garay János, Nagy Ignác, Jókainé , Lonovitsi Hollosy Kor­nélia, Lendvai-I­atkóciné, Komlóssy Ida, Gróf Stác­iy Gedeon, Szigligeti , Vegre Alajos, báró Poduranicky Frigyes, Vas Gereben, Szigeti, Vadnai Károly, Feleki Miklós, Lendvai, Szentpé­­teri, Egressy Gábor, Tóth József, Füredi, Szerdahelyi Kálmán , Ilcthy és ifj. l­endvai Márton arcképeivel. E Barabás által rajzolt, s élethű arcképekhez életirási szöveg, s az illető íróknak egy egy szebb műve van, csatolva, mig az egészet igen csinos kötés egyesíti. Ennélfogva ez arcképalbumot mind diszasztalra, mind ünnepi, vagy más ajándékul fö­­löttéb ajánlhatjuk. Különös előny a megrendelőkre, hogy ezen arcképalbum már megjelenvén, a dij bekül­dése után keresztkötés alatt rögtön m­egkü­ldetik. Ara, megküldéssel: 3 frt., mely öszveg az alább irt lap szerkesztőségéhez intézendő. Pest, augustus 25. 1856. A ,,Hölgyfutár'4 szerkesztősége. 946 Tu­lajdonos: Nagy Ignác özvegye. PEST, 1856. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETRM­ UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ

Next