Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)
1856-10-09 / 233. szám
Ezen apályt azon több száz fős külföldi csipke és finom, indiai mousselin elkobzása okozta , melynek az abroncsos szoknya firma alatt kellett volna becsempésztetnie. A Minap a genfi tavon is különös eset adta magát elé az abroncsos szoknyával. Egy gazdag francia bankár bájos nejével elment meglátogatni a Svájci bájos tavat. A nőnek kedve jött csolnakázni, miért is házibarátjával, egy ismeretes francia íróval beszállott egy gondolába. A férj a partról nézte a csolnakázást. Egyszerre feldőlt a gondola. — Uram isten a feleségem ! a feleségem ! — kiált a férj. — Ne féljen ön, — szólítja meg őt egy mellette álló, — nejét feltartja az abroncsos szoknya. — Oh átkozott divat! — sóhajt a férj. A Hamburgban nem rég oly esemény adta magát elő a roue 11 e-játéknál, melynél az ember hajaszála felborzad azon gondolatra , mikép lehet az ember a mostani műveit korszakban is minden jobb érzelemből kivetkőzött Egy németalföldi katonatiszt a rouletteasztalnál sokat vesztett, mindenét elvesztette ! Pár percig gondolkozott... egy kis mordályt vont ki zsebéből, és játszótársai szemláttára agyonlőtte magát... Alig hurcoltatott el a hulla, alig törültetett fel a vér a zöld asztalról, midőn a bankadó újra elkezdi szokott kiáltását hangoztatni. — Faitis votre jeu messieurs ! A rouge et noir folytattatott, anélkül, hogy a játszó hölgyek vagy uraknak eszébe jutott volna, hogy az előbbi dráma befejezése játékukat megzavarhatná! A Bayonneban az első bikaviadal múlt hó 21-én tartatott meg. Ez ünnepélyre Bordeauxból 1500 és Toulonneból 1000 ember rándult ki. Már e nap reggelén 6000 jegy kelt el a cirkuszbai bemenetre. A francia császár és császárnő szinte jelen voltak e viadalon mindvégig. Mondják, hogy különösen Eugenio császárnő igen gyönyörködött ez ünnepélyben, mely őt hazájára Spanyolországra emlékezteti. A Spanyolországban nemrég borzasztó vasúti szerencsétlenség történt. Az albecetei személyvonat kocsijai nem messze Villasequillához meggyulladtak, s az utazók legnagyobb része ott veszett. Két fiatal andalúziai nő az úton találtatott meg öszezúzva. Hihetőleg ugrás által akartak megmenekülni. A Lujza porosz hercegnőnek, a bádeni nagyherceg arájának ingó hozományát külföldi lapok nem győzik eléggé magasztalni. Fehérneműjének gazdagságáról fogalmat szerezhet az olvasó, ha megmondjuk, hogy egyedül inge a mindennapi használatra 20, s az éji toilettere 10 tucatot tesz ki. Kétezer fős valenciai legfinomabb csipke rendeltetése egyedül a garnitúrákat díszesíteni. Otthoni és hálófőkötői „teh életszerű“ finom batisztból készültek piros vagy kék selyemmel bélelve. Zsebkendői a hímzés remekei s mindanyi remek jelmondattal van ellátva. Például egyik zsebkendőn e felirat olvasható: „Csak az öröm könyvit száritsa le e kendő!“ A varrónők egyike, kinek keze alól a remekművek kerültek ki, ezek mellé egy „Toilette-Albumot“ mellékelt. Ez fehér selyembe kötve külső lapján a hercegnő címerét és aranyba hímzett nevét mutatja fel. A füzet lapjai szinte fehér selyemből vannak, melyek elsején aranyba hímezve a fehér ruhák tartalma mutattatik ki azok készítőnői által, s a többi lap egyes mutatványokat közöl e készítményekből. Az egész albumot violaszínű bársony foglalja be. Az öszes fehérruha készleten 140 nőszemély dolgozott. Nemzeti színház. fekt. 8-án: „Gauthier Margit“ — Dumas drámája. E dráma minden hiányai mellett is — az újabb francia színirodalom egyik legszellemdúsabb terméke. Az erkölcsbírák ugyan sokat írtak és beszéltek, a kaméliás hölgyek, márvány hölgyek, a quartier Breda grande dame-jainak színpadra vitele ellen, s eleget elmondák , hogy ez írók célja semmi más, mint a nők gyöngédtelen megalázása, s hogy miattuk a színház a bűn kathedráleja jön; azonban mindez tulság. Ez elitélt írókat mi hasonlóknak tartjuk azon orvosokhoz, kik ugyan méreggel gyógyitnak, de végre is gyógyitnak. A költő kezében két eszköz van, melylyel az erkölcsiség célját elérheti. Egyik a jó, igaz és szép föltüntetése, hogy igy a közönség irántok rokonszenvet nyerjen ; másik a rút s ferde bűnök meztelen festése, hogy azoktól az emberek elidegenedjenek.. Ez eszközök ugyan ellentétesek , de a cél, s hatás ugyanaz. Ifj. Dumastól senki sem fogja elvitatni, hogy midőn a megnemesült kaméliás hölgyben az elhibázott múltat megbünteti, egy szép erkölcsi célt tűzött maga elé. Azt akarta megmutatni, hogy nőknél egy rosz lépést, a későbbi tökéletes megjavulás sem hozhatja helyre. Kinek szíve egyszer foltot kapott, azt a bűnbánat minden könyve, a fájdalom minden véres verejtéke sem moshatja le. Mindezzel azt akarjuk indokolni, hogy Gauthier Margit előadatása ellen az erkölcsiség szempontjából kifogást nem tehetünk. Mi a művészi szempontot illeti, el kell ismernünk , hogy (ha bár e mű nem jó dráma is, de) szép és megható költői mű. Finoman festett életkép, melynek jelenetei a könyhullatásig megindutók, kivált ha a címszerep oly mesterileg van elénk állítva, mint azt Bulyovszkinénál látjuk. A fogékony keblek a szép szerencsétlen Margittal együtt szeretnek, együtt szenvednek, és midőn meghal, mindenkinek eszébe jut: „hogy e nőnek meg kell bocsátanunk, mert nagyon szeretett.“ Bulyovszkiné játéka e szerepben oly mesteri, hogy arról lapokat lehetne írnunk, s különösen haldoklási jelenete, s halála anyira aesthetikailag szép, hogy az a szíveket egészen megindítja. Margit mellett a többi alak kevés értékkel bír. A férfi szereplők kevés finomságot tanúsítottak, és sok helyen oly modorban társalogtak, mely nem illett a párisi divatsalonok légköréhez. A franciák — tudjuk,a legutósó nő irányában is megtartják az udvariasságot legalább a hang és modorban. Nichette szerepét ma Fáncsy Ilka játszotta. Ily kisebb szerepekben örömesebb találkozunk vele, mint azon nagyobbakban, melyek a gyönge alkatú leányka erejét könnyen kimerítik. Ma kedves, szeretetreméltó, érzelmes grisette volt. Nyílt posta. K . . . ra D . . . S...nőnek. Aranyvári k. a. jelmezképe már minden előfizetőnknek elküldetett, s igy nagyságnak is ; reméljük ezóta már kéznél van. P . . . ra K. G . . . úrnak. A „Színházi naptár“ néhány nap múlva megjelenik, s ekkor értesülni fognak önök ama elháríthatlan akadályokról , melyek eme almanach megjelenése elé — a szerkesztőség minden fáradozása dacára — gördültek. Sz . . . . b e Ny.... S . . . n a k. Köszönet szép költeményiért: mielőbb fölhasználjuk, valamint az elébb küldött kettőt is. A másféle irodalmi ügyben a megbízottak pontosan eljárnak. V . . . K . . . nak. A ,,Ha még egyszer“ igen erős ; az „Erdőben“ ellenben igen gyenge; a „Gondolat“-nak pedig az a hibája,hogy a vers címe hiányzik belőle. A mi jó Pali bátyánknak Győrbe: „Kegyelmednek már rég pihen a pennája , De legkiváltkép a Hölgyfutár számára , mely is sorait epekedve várja Ugyan ne várassa, az isten megáldja. “ MA ADATIK Bérlet 160-dik szára. ALVAJÁRÓ. Opera 3 felvonásban. Irta Romani. Zenéjét szerzette Bellini. Fordít. Deáki Fülöp Sámuel. Személyek : Gróf Rudolfo, falusi földesur Kőszeghi. Teréz, özvegy molnárnő — Hubenainé. Amina, Teréz fogadott leánya Nollési-L-né. Elvino, tehetős falusi ifjú — Jekelfalussi. Liza, fogadósné, fiatal özvegy Taborszki-Sz-n. Alessio, falusi legény — Virág. Jegyző — — — Bratka. Kar. Majorosok. Falusi lakosok. Ifjak. Hölgyek. Játékhely : falu helvét havasok aljában. Megrendelhető a ..Hölgyfutár” mellett megjelent HUSZONNÉGY ÍRÓ- ÉS SZINÉSZÁRGRIP-AKUK. Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Garay János, Nagy Ignác, Jókainé , Lonovitsi Hollosy Kornélia, Lendvai-Iatkóciné, Komlóssy Ida, Gróf Stáciy Gedeon, Szigligeti , Vegre Alajos, báró Poduranicky Frigyes, Vas Gereben, Szigeti, Vadnai Károly, Feleki Miklós, Lendvai, Szentpéteri, Egressy Gábor, Tóth József, Füredi, Szerdahelyi Kálmán , Ilcthy és ifj. lendvai Márton arcképeivel. E Barabás által rajzolt, s élethű arcképekhez életirási szöveg, s az illető íróknak egy egy szebb műve van, csatolva, mig az egészet igen csinos kötés egyesíti. Ennélfogva ez arcképalbumot mind diszasztalra, mind ünnepi, vagy más ajándékul fölöttéb ajánlhatjuk. Különös előny a megrendelőkre, hogy ezen arcképalbum már megjelenvén, a dij beküldése után keresztkötés alatt rögtön megküldetik. Ara, megküldéssel: 3 frt., mely öszveg az alább irt lap szerkesztőségéhez intézendő. Pest, augustus 25. 1856. A ,,Hölgyfutár'4 szerkesztősége. 946 Tulajdonos: Nagy Ignác özvegye. PEST, 1856. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETRM UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ