Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)
1856-10-27 / 248. szám
248. Budapest, 7-ik évi folyamat. Hétfő, Október 27-én, 1850. Megjelenik ünnep- és vasárnapnt kivévén,mind en. dap délután , divatképek « egyéb mümellékletekkel, és rajzokkal. Szerkesztőse« szállás, Újvilág-utca, 1-ső sz., 2- dik emelet,hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok, előfizetés, és hirdetések utasítandók. KIAfizetési díj: HÖLGYFUTÁR. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. Felelős szerkesztő s kiadó : TÓTH KÁLIIÁN. Postán: egész évre félévre . . évnegyedre 16 frt. Budapesten: házhozküldéssel egész évre..................13 frt. félévre ..... 7 ,, évnegyedre . . 4 ., Egy hónapra 1 ft. 30 kr. Hirdetések soronkint 3 ezüstkrajcárért fogadtatnak el, és gyorsan közöltétnek. S Z A N D A. K e in e I 1 a y Gusztávtól. (Vége.) — Rettentő kín vár reád, ha hazudnál nyomorít' — Tudom uram! s ha nem lennék képes bebizonyítani, amit mondok — miként mernék előállani ily váddal. •— Tehát beszélj ! — mondj el mindent! szólt a pasa, halaványan rohanva visz a kerevetére. — Az ifjú, kit haza akarsz bocsátani, meglátta nődet, ki túlságos engedékenységed következtében szabadon, s fátyol nélkül jár a várban szerte — meglátta, s szerelemre lobbant iránta. Az orvos közbenjárójuk jön, — s az ifjú többször megfordult már nőd termeiben. — Ember! ember! meggondoltad , mi vár reád ha hazudsz ? — Meg uram! hivasd elő az orvost, — én véletlenül jöttem e titok nyomába, s Allahra esküszöm ! láttam midőn az ifjú, nőd terméből kilépett. A pasa elfedte kezével arcát, s több percig zokogott, — majd, parancsolá, hogy az orvost hivják elő. Az orvos belépett s Ottmár borzasztó nyugalommal kezdte vállalni. Az orvos eleinte mindent tagadott, de amint Ottmár tudatta vele, hogy kíspadra vonatja, ha nem fedezi fel a valót, s ellenben kegyelmet ad, ha igazat mond, végre elbeszélé, hogy neje valóban szereti a magyar ifjút, s hogy az ifjú később visza akar térni Szolnok vidékére, elszöktetve Szandát, ki már dolgozik is a selyem hágcsón, melyen éjjel le akar ereszkedni a Zagyva partjára, hol majd egy csalnak és egy szerető szív várnak reá. A pasa mély hallgatást parancsolva a vádlóknak, szobájába zárkózott , s ott iszonyú kínok közt leküzdvén szerelmét, kérlelhetetlen gyűlölettel esküdött meg, hogy borzasztó boszút álland hűtlen nején. Azonban nyájasan, mint mindig ment hozzá, szerelmet, lángoló szerelmet szinlett, habár alig tudta fékezni dühét, látva mily undokúl ravasz e hitelen nő. Meglelte később a félig kész selyem hágcsót is, de helyén hagyta, s a nő mit sem gyanitva, nyugodt volt. . Nyugodt, borzasztón nyugodt volt Ottmár is. VI. A magyar ifjú egy hét múlva elhagyta a várat, de amint kilépett abból, Ottmár két embere nyomban követni kezdé. Alig haladt az ifjú néhány száz ölnyire, midőn e két ember által elfogatott s kittetett a pasa nyári lakába, mely a Tiszán túl, a vártól mintegy félórányira feküdt. E lakban egykor sok boldog órát töltött a pasa. — Szanda ! mondá harmadnap nejének, megakartalak lepni, Budáról új perzsa szőnyegeket kaptam , s nyári lakunkat ékitettem ki vele, —nézd meg, mily szépek, küntölthetsz néhány napot. — S nélküled? kérdé szerelmi epedést szinteleg a nő. Ottmár elfordult, hogy Szanda ne lássa arca rettenetes kifejezését. — Ne félj nem hagylak magadra! mondá, s bármily kínos volt is rá nézve, de keblére vonta e nőt, kit oly végtelenül gyűlölt, mint a mily végtelenül szerette elébb. — Én előre lovaglok ! te gyalog hintóban fogsz követni, ugyan abban, melyen egykor házamba jöttél, éltem legboldogabb napján. A nő ismét forró csókot nyomott ajkaira. — Rettenetes! mivé fajulhat egy nő! gondolá a pasa, s kibontakozva hűtlen hitvese karjai közül, a nyári lak felé vágtatott. Ott a szobák egyikébe lépett. — Nos! sikerült e ? kérdte a reá váró orvostól. — Igen! a magyar levente többé nem fog gyönyörködni a szép Szanda szépsége fölött. — Vezesd a háló terem melletti szobába, s ott várj vele. Az orvos eltávozott, mig a pasa nagy léptekkel járt le s fel. Amint értesült, hogy neje megérkezett, eléje ment, s kiemelte a hintóból, karjain a háló terembe vezette. Mindketten mesterileg játszák szerepüket. Szanda a magyar leventére , a pasa boszújára gondolt. — Szolgálati személyzetedben némi változást tettem, mondá mosolygva Ottmár, mától egy új eunuch leend szolgád. E szavak után megnyitá a mellékszoba ajtaját, s bevezeté hűtlen neje titkos kedvesét, a szép deli ifjat, a ki nem látta többé szépnek a bájos Szandát, s halott halványan tántorgott a függönyök mögé. Szanda hangos sikorral rogyott esze. — Ottmár kacagott. — Most már legyetek boldogok, mondá — én majd száz szép hölgy karjaiban keresem a feledést, és szórakozást. E szavak után kiment a teremből, s viszalovagolt Szolnokba. *) VII. — Szanda a magyar ifjúval maradt, azon lakban, melyet Ottmár az áruló emneh gondjára s őrizetére bízott. Nyolc nap múlva a pasa jelentést von, hogy az ifjú megörült, Szanda pedig megölte magát. — Temessétek el a nyári lak mellett lévő kertbe ! mondá hideg nyugalommal — s lóra ülve felment Budára, — megkérendő az ottani pasát, hogy bocsássa őt messze, messze ... el keletre. Kérelme, bár nehezen teljesítve jön, s Ottmár eltávozott, és nem tért többé visza soha. Hol, s mikor halt el, nem jegyzé fel a hagyomány, de a puszta hol a nyári lakát, maiglan is viseli a hűtlen töröknő nevét. **) JÓ SZERENCSE. Beszély. Irta Grandvallet Károly, Franciából — Huszár Imre. (Folytatás.) — Lássuk csak, viszonzá Robinn, hármatoknak négy vagy ötezer frankot kell felhajhászni. Ezzel tizezret lehet nyerni, mert holnap, alkalmasint jókora zavar lesz a börzén. Holnap tízezer frankot, később mindennap legalább enyit. Nos, hát meg se köszönitek? Jól van, még ezért nem haragszom. De elvárom, hogy annak idejében megjutalmazzatok. Apropos, ne feledjétek, hogy holnap délben szükségem lesz a pénzre. Isten veletek! A viszontlátásig! Ezen új remény lázas erélyt kölcsönzött kalandorainknak.] Egy barátom , kinek e mondát elolvastam , azon észrevételt tette , hogy indokolnom kellett volna Szanda hűtlenségét, — de én azt hiszem, hogy ott, hol nehűtlenségről van szó, minden indokolás nélkül elég a mindennapi tapasztalatra hivatkozni. R. G. **) Szanda egy puszta neve Szolnok körül, a Tisza jobb partján. R. G*