Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)

1857-02-10 / 32. szám

133 chi — a Párában alkalmazott hires pokolgép feltalálója, ki a peerek kamrája által guillotine-ra ítéltetett. E viaszalak egy gépezeten áll, s ez által minden másodpercben az előtte, asztalon fekvő pokolgéphez kap. Egy lady, pedig figyelmeztetve volt rá, — majd halálra ijedt tőle. E szobát borzasztósága miatt, a nők nem is igen látogatják. A regence parkon kivütt fekszik a „Zoologica gardent“ roppant állat gyűjteménnyel. Nevezetes még a Temple, — egy roppant épület, melyet a Templomlovagok alapították, — három kerttel — ugyan annyi templommal, és számos udvarral. Jelenleg ügyvédek lakják , még pedig (mint London statisztikája mutatja) 368 ügyvéd lakik benne. National Gallery-nek nevezik a nemzeti képcsarnokot. Angelo,Murillo, Correggio, Tizián, Rubens, Van Dyck és Rembrandt válogatott jeles műveivel. Előtte a híres trafalgári hős Nelson emlékoszlopa áll. Szép kegyelet az angoloktól, hogy nevezetesebb férfiainak mindig valamely nemzeti intézet előtt állít emlékoszlopot. Tower a Tese partján, egykor híres fogház és vár volt, most már csak fegyvertár s a korona gyémántok tára. Ha jól emlékezem Voltaire azt mondta— Angelhon története a hóhérok története — és egyrészt igaza volt. Nintsen Angliának oly nevezetes épülete (t. i. az ókorból) melynek emlékéhez egy — vagy más nagy ember kivégeztetése ne volna csatolva. Hát még a Towerhez ? Az ember itt minden lépten egy hóhér bárd, vagy tőkébe botlik. A fegyvertár alant még nem oly borzasztó, s jeles fegyveröltözékek vannak benne a 15— 16—17-ik századból, de fennebb , ha egy pár lépcsőn túl haladsz , a körömszoritótól fel a nyaktilóig, a pokol minden kigondolható kinszereit föltalálod. (Folytatása következik.) I i r li a r a n g. Budapest. f A külföldi becses szépirodalmi s tudományos művek jó fordításait mindig kétszeres örömmel kell üdvözölnünk, mert azok, mig egy részről könyvészetlinket gazdagítva , az olvasó közönség gyönyörűségére szolgálnak, s ízlését nemesítik, más részt kezdő írók előtt mintaművekül szolgálnak. Ily örömmel üdvözöljük egyik munkatársunk Huszár Imre azon új vállalatát, melylyel a külföldi szebb beszélyek és kisebb regények olvasó csarnokát nyijtja meg. Az első füzet már megjelent, s tartalmát Dessys Károly jeles francia beszély író „Normandi halász“ című novellája képezi, mely idilli hangja, s a népjellem kitűnő festése miatt egy párisi nagyobb pályadijban részesült. A fordítás a mily szabatos, ép olyan hit, a kiállítás csinos, s mind a mellett bolti ára — csak tizenkét krajcár. Ez érdekes kis füzet Müller Gyulánál kapható, mint ki azt, a vállalat életrevalóságánál fogva , sajátjává tenni igyekezett. A Petőfi születéshelye fölötti viták be vannak végezve. Közelebb e tárgyban a leghitelesebb tanú szólamlott föl, a költő keresztanyja, Kovácsay Ferencné, ki Petőfit saját kezével tártá a kereszt viz alá, s ki jelenleg is Kecskeméten él. Szerinte is: „Petőfi Sándor 1822 dec 31-én éjféli 12 órakor született.“ Báró Podmanicky Ármin a lelkes honfi, e napokban egy szép táncvigalmat rendez Aszódon, a múzeumi park gyarapítására. s A nemzeti színháznál a jövő hóban tetemesebb építkezés kezdetik meg. Nevezetesen a szükségtelenné vált gazometer helyén ruha és szerelvénytár fog emeltetni. f A budai bálok versenyezni kezdenek a pesti fényes táncvigalmakkal. A közönség ott is pompás, a helyiségkivált az országházterme, hol ma a technikusbál tartatik,) alkalmasabb az „Európa teremnél,“ a díszítések meglepők, s különösen virágzók, mit nem igen csodálhatunk , ha tudjuk , hogy pusztán egy budai doktor kertjében ezerkétszáz fajú rózsafa található. A hölgyeknél sok helyi divattá kezd válni, hogy pompátlanabb ruháikat, s kalapjaikat maguk készítik el. A kalapok készítésén most már egészen könnyítve van, miután a piperekereskedésekben itt ott sodrony és szalmából csinált kalapalakzatokat lehet venni, miknek aztán puszta selyem vagy csipkézettek behúzása kerül egy kis gond és fáradságba. E körülmény igen fontos a mai fényűző világban, midőn a szebb nőkalapok ára harminc-negyven pátra rúg. A szép „Zrínyiház“ lakosztályait kapva kapkodák el. A lakóknak nagy kényelmére szolgál magában azon körülmény is, hogy minden emeleti lakásra, s minden konyhába jó ivóvíz van fölvezetve. Öröm látni, hogy a mai „önző korban“ az emberbaráti intézetek napról napra mint karoltatnak föl. E napokban is egy magát megnevezni nem akaró egyén 3000 pontot küldött a pesti polgármesteri hivatalhoz , egy gyámoltalanok részére alakítandó tápintézet alapítására. Gyöngéd szivó delnőink pedig leginkább a bölcsödét igyekeznek emelni, melynek javára többi közt Palocsay — Salamon — Kornélia bárónő, (a közügyész e lelkes pártfogónője,) közelebb is kétszáz forintot adományozott. Külföld. □ Párisi színi ügyek. A legközelebbi napokban számtalan színi újdonság vár a boldog (?) párisi közönségre , ha csaknem valamenyi színház csábító ígéreteinek hitelt adhatunk. A legnagyobb vonzerejűek közül csak a Ronte de Brert című nagy látványos drámát, és az ezüstös ördög című tüneményes színművet 30 képben (!) említjük. Az elsőre az Ambigu színházban készülnek , és különösen csodadolgokat beszélnek egy szerepről, melyet a kitűnő komikus Laurent fog személyesítni. Az ezüstös ördögről pedig azt hiszik, hogy legalább is anyi tele házat fog csinálni, mint a boldog emlékezetű „Ördög lapdacsai“ 1855. elején. De a legközelebbi múlt, ha nem is oly termékeny mint a jövő lesz, de mindenesetre fényesebb volt. A Porte St.Martin színházban Maquet Ágoston regény után kidolgozott új drámája a szép Gabriella került színre. Maquet sokáig volt id. Dumas Sándor munkatársa; azon dicsőségben, melyet a három monsqueteire, Monte Christo Maison Rouge lovag és szánttalan egyéb nagyhírű művek arattak , neki is van része. Hogy a nagy mester iskolájában igen sokat tanult, azt e drámájában is megmutatta, mely oly nagy tetszést nyert, hogy kétségkívül legalább is anyiszor fog adatni, mint az „éj fia“ című látványos fércmű, melyet irodalmi becsre nézve semmikép se lehet ehez hasonlítni. A gymnase színházban múlt szombaton (jan. 31-én) adták először ifj. Dumas Sándor la question d’argent (a pénzkérdés) című vígjátékát, roppant tetszéssel. , Montepin Xavér a jeles regényíró, kinek több munkája már magyarra is le van fordítva , a „Monsquetaire“ cimű lapban egy igen szép cikket írt róla, melyből egyes helyeket — kivonatban — mi is érdekesnek találunk közölni: Ifj. Dumas Sándor, Moliére óta az egyedüli vígjáték ízó, ha ugyan e szó alatt vígjáték, egy bizonyos kor szokásai, szenvedélyei, bűnei és nevetséges oldalainak mintegy photografhozását, és különösen az emberi szív azon ábrázolását értjük, mely mindig ugyanaz, és mégis mindig változó. De lássuk futólag e fényes tehetség pályáját, mely úgy látszik, mintha nem lehetne nagyobb, és mely mégis mindig növekedőben van. 1846. vagy 47-ben, husz, vagy huszonkét éves korában lépett fel egy kötet verssel, les péchés de la jeanesse cím alatt, és egy ily nevű regénynyel: négy nő kalandjai. Néhány nappal az 1848-ki forradalom után jelent meg a Kaméliás hölgy. Én nem ismertem ifj. Dumas Sándort, de ugyanegy kiadónk volt, és Cadot elhozta nekem a könyvet egy nappal megjelenése előtt. — Soha olvasmány enyire meg nem indított, és másnap reggel megszoktam azon kezet, mely e sorokat irá, miket csupán Manon Leseauhoz lehet hasonlítni, és melyek mindaddig élni fognak, mig ifjú szivek lesznek a világon, és mig az égő ajkak susogni fogják : szeretlek! A Kaméliás hölgyet több nevezetes regény követte, míg végre egy napon is. Dumas elhatározta, hogy e megindító történetet Gautier Margit cím alatt színre alkalmazza. Sokan azt hitték, hogy Dumas Sándor fia előtt Páris minden színházának ajtai megnyílnak. Csalatkoztak. A Kaméliás hölgy hiába kopogott csaknem minden igazgató ajtaján , mindenütt visszautasították. Végre egy értelmes ember, Bonffé, ki már nem él, és azon időtájban a Vaudeville színház igazgatója volt, felismerte azon mű becsét, és Gautier Margitot színre hozá. E színmű nem sikert, hanem diadalt aratott , és háromszáz előadás mit sem vont le vonzerejéből. rsr JL n cj ,,m_.