Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)

1857-01-07 / 4. szám

H­i­r­ti­a v­a­n Budapest.­ ­ E napokban Beöthy László munkatársunktól egy humorisztikus füzet je­lent meg, mely naptár és még sem naptár, tehát új év után sem „eső után köpönyeg!“ cím­e : „A­ki vesz, annak lesz ! Humorisztikus naptár 1957-re.“ A magasabb satyra, a ke­vésbé magas Minor, s a tulajdonképeni pikan­téria köréből, bújában irta Beöthy László, azok számára, kik világ fájdalomban szenved­nek , milyenek: fizetésiben gyakornokok, tiszteletbeli írnokok, számfeletti segéd­dij­­nokok, proletáriusok, boldogtalan szerelme­sek , újdondászok, szóval a XIX. század min­denféle klarinétosai.“ Tartalmát elmés, csípős bonmot-k, tréfás apróságok, s mulattató ado­mák képezik, legtöbbnyire az irodalmi és mű­vészvilág köréből. Ajánlatul egyet idézünk, midőn Shakspeare levelet ir Szigligetinek: — „Kedves Eduárdom! Hallatlan meg vagyok szo­­rulva itt a más világon ! Még most követelik rajtam az árát annak a borjúnak, melyet életkróim és kommentátoraim rám fogtak, hogy én loptam el. Kérlek, vágj ki a sárból, s küldd el azt az úgynevezett­­ „1­0,0­0­0 fo­ri­n­t­o­t“, mely úgy is haszontalan hever szín­házatoknál ! Mikorra egy másik levelet írsz, visszaküldöm. (rövid terminus !) Aproposz­épen most akarok csibukra gyújtani; jól ten­néd e végre ha a „Fidibusz“ színművedet is elküldenéd egyúttal! Ha nem akarsz pos­tán költekezni, tehát szalaszd vele hozzám azt a jó „Debreceni rüpököt“, az már tudja a járást itt a halottak országában. sat.“­­ L­i­s­z­t F­e­r­e­n­c­ről neheztelőleg szól­tak a lapok, hogy minket mellőzve, a schwei­­ziaknak nyilvánosan zongorázott. E hírt meg­cáfolja egy levél, melyet a nagy zongora ki­rály , egyik legtiszteltebb főurunkhoz a kér­déses h­angversenyprogrammal együtt kül­dött. E levél szerint: Liszt sokkal inkább szereti és tiszteli honfitársait, mintsem — ha nyilvánosan akarna játszani — ne Magyar­­országon lépne föl ismét azon pályára, mely­től anyi dicsőséggel vált meg. Különben Liszt mindinkább igyekszik honfitársai rokonszen­­vét megérdemelni, s most is a „Hunyadi Lász­ló“ külföldi előadatásán igyekszik, s írja ma­gyar operáját, melyhez még mindig hiányzik — a kellő szöveg!! ! Ki­­­e­g­y hangjegyíró gépének első ter­méke Rózsavölgyinél megjelent. Ez egy sike­rült tánczenemar, „Jenny polka“ , melynek szerzője , Minszter Gyula; Patikárus Ferkó pedig közelebb Liszt Ferenc em­lékére egy tűzről pattant csárdást készített.­­Alipótvárosi templom építése las­san halad, mert bár e szent épület fővárosunk és vallásos érzületünk büszkesége leend­ő az adakozások még­is igen gyérek a költségek­hez képest. Kevesen vannak, kik oly buzdító példával mennek elöl,mint Szaniszló Fe­renc püspök úr, ki közelebb is ő végre 500 ftot ajándékozott. Csak mennél több ily rész­vevő szív, s akkor e nagyszerű egyház mielőbb fel fog épülni.­­ Hanem min­denesetre hamarabb felépül azon Pantheon, mely a magyar dicső ősök emléke leend, s melynek építő mestere, az aranyos tollú Jókai Mór. A jeles regényíró múltunk nagyszerű alakjait akarja e könyvében népszerüsitni s a feled­­ségtől megóvni. Könyve a „Hősök könyve“ leend, a mely a mostani hálás ivadéknak mindenesetre egyik legkedvesebb olvasmá­nya leend. f Mint érdekes statistikai adatot nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy a fő­városban 255 ügyvéd lakik. Hanem kell is, mert igen sok köztünk a perpatvar. f A b­u­d­a­i országház teremben tartan­dó álarctos bál — hír szerint — február 8-án leend. Mondjuk, erre az ottani fashionable világ is készül, ki életbeli, ki bolti álorcában.­­ A császár fürdőben nagy előké­születeket tesznek a jövő saisonra, már­is fau­­teile-es omnibusok járnak oda, új fördőket ké­szítenek, s ha igaz, a park díszítésére is rá­kerül a sor. Csak a fürdőárak föl ne emeltes­senek, s a szép udvari bálok el ne maradja­nak, mert különben a császárfürdő, a­z . v­i­­lágot legfőlebb is Vajda J. lapja képében fogja megnyerhetni. fA festész akadémiában Maras­­toni az idén is két bált fog rendezni, s báljait igen szép festett képekkel fogja díszí­teni. (Megjegyezzük , hogy e kifejezésben semmi célzás nincs.)­­Ez új évben nem csak a divatla­pok, hanem a konfortablek is megszaporod­tak, még pedig tizenkettővel, hanem ezek praktikusabbak mit amazok, s nem tarta­nak egymás rovására k árcsökkentéseket. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a leg­érvényesebb adattal bizonyíthatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pestmegyében, nem Szabadszálláson, hanem Kis-Kőrösön szü­letett. A kis-körösi ágost. vall. evang. egyház keresztelési anyakönyvében a 128 lapon az áll, hogy 1823. január 1-én kereszteltetett Petrovics István és U­rász Mária fia Sándor, miként ezt hiteles kivonatban minden pillanatban kiadni kész vagyok. Köz­tudomású, hogy költőnk a Petőfi nevet csak később, apjának­ meghasonlása következtében vette fel. Petőfi Sándor tehát kis-körösi születésű, s első gyermekéveit is Kis-Kőrösön tölté; csak későb mentek át szülei Kis-Kúnságba. Jól emlékszem, hogy midőn szülei Sán­dort a szent-lőrinci latin iskolába hozták, már Szabadszálláson laktak. — Szent - Lőrincen Sándorral egy szobában laktam, később én is kalandos életének minden phásisaiban ismer­tem : mint katonát, mint obsitost, mint pesti statistát, mint kezdő költőt és mint elismert jelest. Pesten gyakrabban megfordulván, majd mindig találkoztam vele. Midőn utoljára voltam vele, nekem s több kis-körösi barátinak szentül megigéré, hogy szülőföldét s itteni barátit legközelebb meg­­látogatandja. Azonban a forradalom közbe jött, s ez gátolá adott szava beváltásában. — Kún test­véreim ne vegyék rész néven, hogy tőlük el­­pörlöm azon dicsőséget, melyet Petőfi Sán­dornak állítólagos kún születése reájok árasz­tott. — Nem is az indított a fölebbi sorok írá­sára , hogy ez által lakhelyem dicsőségét emeljem , ámbár megvallhatom, jól esik mond­hatnom , hogy Petőfi kis-körösi fi . — hanem, igen illő, hogy jeleseinknek legalább szüle­tés helyét és idejét alaposan tudjuk. S­á­r­­k­á­n­y János, k.-kőrösi ev. lelk. Vegyesek. □ Egy nápolyi halála (Dumas Sándor olaszországi utazásából.) Tudva van, hogy a­ nápolyiak és szicíliaiak közt mélyen gyökerezett gyülölség létezik. A nápolyi katonák, kivált a szicíliaiak által nem épen nagy hősöknek tartatnak. Nem rég Palermoban egy nápolyi hely­őrségi katonát halálra ítéltek, és a szicíliaiak már előre örültek, hogy mint fogják kinevetni a nápolyi katona gyávaságát. A nápolyiak aggódtak , az elítélt egész nap sírt; a kivégzést több ízben elhalasztot­ták , sőt a királyhoz is folyamodtak a bünte­tés megváltoztatása végett de hasztalan. Végre egy szerzetes azt mondta, hogy tud egy módot, a­mit azonban titokban kell 17 látogatják leginkább, mert még épségben lévő kőtornyaiból a legfel­ségesebb kilátás van a Rajna vidékére, és le egész Strassbourgig. Az étteremben (mert kényelmes vendéglő van fen) 42 voltunk mindössze — 37 angol, 3 német, 1 francia, és 1 magyar. Délután 5 órakor Klelbe értem. Klielnél a vasút megszakad, s Strassbourg­ig az átszállás omnibusokon történik. Kb­el és Strassbourg között foly a Rajna­i nagy hídja a választó­fal Német és Franciaország közt. A német és francia felügyelő örök a híd közepén szoktak találkozni. A podgyász és útlevélvizsgálás az utazóra legkellemetlenebbül hat — azért elhallgatom a francia örök, nem igen l­ovagias turkálá­­sát, s inkább sietek, hogy körülnézhessem a történetileg híres Strass­­bourgot. Ha az utas egy városba érkezik Franciaországban, első teen­dője legyen megtudakolni, hová szoktak szállni az angolok, és oda szállásoljon,­­ az rendesen jobb, kényelmesebb, csöndesebb és mond­hatni nem is drágább a többinél. Ilyen Strassbourgban a hotel de la Fleur. Strassbourgnak legelső és legszebb ritkasága a Münster. Ez óriás templom, nem csak Franciaországnak, de egész Európának legszebb műve e nemben. Gyönyörű öreg festések, oltárképek, és a minden 12 órakor működő nagy csillagászati óra legszebb ritkaságai a Münsternek. Van egy telegraph is benne, mely közvetlenül Párissal érintkezik. A protestáns (úgynevezett Tamás) templomban van a híres szász marschall (erős August fia) nagyszerű márvány emléke Pigalletól,­­ és két múmia üveg fedélzetű koporsóban a 16 századból. (Folytatása következik.) Vidék.­ ­ A Vasárnapi újság közelebb e fontos irodalomtörténeti adatot közlé. Felvilágosítás Petőfi Sándor születés helyéről s napjáról. Kis­kőrös 185­1. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már nevezetesen a „Vasárnapi Újság“ jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár“ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor köl­tőnk Kis-Kunságban, Szabadszálláson, és pe­dig a „Vasárnapi Könyvtár“ szerint 1823-dik év június 1-én született.

Next