Hölgyfutár, 1859. január-június (10. évfolyam, 1-77. szám)
1859-01-04 / 1. szám
és költői műveket nem ismerteté; örülünk tehát , hogy a kezdet ily jó , miután Salamon cikke ép oly szép, mint tanúságos, s a hölgyeknek is kedves olvasmánya lehet. „Petőfi lyrájának — írja Salamon F. — legszebb tulajdonsága az őszinteség és egyszerűség. Azon ritka emberek közé tartozik az írói világban, akik nem keresnek a szavakban egyebet a gondolat hű képénél, s a költészetet csak arra használják, hogy szívük érzéseit tolmácsolja. Soha sem öltözteti piperébe gondolatát, célja csak a megtestesítés, s ezért a legegyszerűbb szavakat választja hozzá. Átadván magát valamely gondolatnak vagy érzelemnek, nem törekszik egyébre, minthogy híven közölje másokkal, úgy, a mint lelkében él; minden diszelgése az egyszerűség, s egész virtuositása az őszinteség. A stylez őszintesége és egyszerűsége a legjelesb irók sorába emeli. Minden nagy író legtöbb titka ez őszinteség; valóban érzett érzelmeket fejez ki sajsat.“ Ez irodalmi szemle folytatását és oly kíváncsian várhatják a szépirodalom barátai, minta következő füzetekre hirdetett „Az újabb magyar költészet“ című cikket — Erdélyi Jánostól. forlay Petrich Soma ismert festészünk, — hírszerint — „Bánk-bán“ tragoediánkból szándékozik néhány történeti festvényt készíteni. Valóban itt az ideje, hogy jeles festészeink a jeles költőkhöz forduljanak, mint Kaulbach Sharkspeare-hez, s Ary Scheffer Göthehez. Egy reményszinű nagy falragasz hirdeti a nőegylet „nagy álarcos bálját“, mely jan. 9-kén (tehát pontos kiszámítás szerint: a jövő vasárnap) fog véghez menni. A „szegények javára“ rendezik, tehát ne rösteljen a fővárosi előkelő világ, a szűkölködök érdekében egy kicsit múlatni. Beszélik, hogy az idei Telekypályázat oly bő drámai termést eredményezett, mely várakozáson fölüli; szeretjük hinni, hogy nem csak a menyiség, hanem a minőségre nézve is, szép lesz a siker. Kéler Béla karmester egyre szaporítja kisebb zeneszerzeményeit, s közelebb is két műve jelent meg Rózsavölgyinél a „Brigadier marseh“ (ára 35 u. k.) és a „Neukreuzer- Polka“ ajánlva Tüköri Antonia asszonynak, (ára szintén 35 u. kr.) . Tiefensee (Pescatori) Sorolta k. a múlt héten egy magán körben bemutató ének képzettségét. Énekelt Beethoven, Flotow és Werditől, s előadá Rhode bravour változatait, s ezenkívül magyar, német, spanyol és orosz népdalokat. Az „Ez a világ a milyen nagy“ előadása különösen meglepett mindenkit, miután azt teljesen eredeti magyar szellemmel dalolta el. Hangja kellemes, erős és biztos, s e szerint a nemzeti színház igazgatósága helyesen fog cselekedni, ha néhány drámai szerepben föllépteti. A pesti jótékony nőegylet jan. 2- dikától 29-dikéig, 195 szegény ember számára 500 ft. 43 kr. segélyösszeg kiosztását rendelte el. „Áldja meg az isten, mind a két kezével!“ A magyar természettudományi társulat 29-dikén közgyűlést tartott, s első elnökké Korizmis László, másod elnökké Kovács Gyula, titkárrá dr. Szabó József és Károlyi Lajos, pénztárnokká Jármay,és könyvtárnokká Benedek József urak választattak. s Karácsonyi Guidó úr, ki közelebb nagyszerű jótékony adományozásairól lett nevezetes, e napokban grófi rangra emeltetett. f Pesten 4679 ház van. f A lövészek álarcosbálja a nemzeti színházban jan. 30-án lesz. f A „Kalauz“ néplap kalauza (azaz szerkesztője) ez évben már nem Kubinyi Lajos leend. f A befűzés, amint mondják, a nők kedélyére rosz hatással van. A ki nem fűzi magát, rendesen türelmes, vidám kedélyű, míg a fűzött nők többnyire ingerlékenyek és követelők. Tehát anathema a fűző vállakra is Dunaiszky László fiatal szobrász (mint a B. Hirl. írja), egy szoborcycluson dolgozik, mely hazánk jeleseit ábrázolja. E csoportozatot szép sikerrel kezdé meg Liszt, Erkel, Vörösmarty és Jókai jól talált szobraival. A Zrínyi utcai gr. Nádasdy-házban pedig egy nagy kutkőalak állitaték föl, mely Marschalk a magyar kőfaragó műve, s a Schönbrunni Venus másolata. A múzeum közelebb sok régi fegyver, edény, érem és ékszerekkel fog gazdagodni, melyet a vasúti munkások a Balaton közelében találtak egy téren, mely hajdan nagy csata színhelye lehetett. Kecskeméten hangversenyt rendeztek az iskolai testgyakorló intézet javára, melyben Nyizsnyai ismert zeneszerző guitarreon, Kemény fi L. k. a. pedig zongorán igen szépen játszottak. Tiszta jövedelem is szép volt — 150 p. sz. !Rózsa Sándor nagy pőre e hó folytán fog végtárgyalás alá kerülni, a budai törvényszéknél. Vidék, Aradról, dec. végén. (Prielle Kornélia és Hegedűsné asszonyokról.) „Vagy idején, vagy soha,“ ez a házasság jelszava, a hírlapi közleményekre nézve ellenben „jobb későn, mint soha.“ Mi is elkéstünk kissé e sorokkal, azon jó hiszemben, hogy lesz talán valaki, aki a közelebbi aradi színházi élményekről tudósítói fogja e lapok olvasóit, de miután nem vállalkozott senki, mi írjuk meg néhány sorban azt, ami ránk nézve kedves és örvendetes vola. A társasélet „ne nyúlj hozzám virágait“ mellőzve, egyenesen a színpadról szólok, mely úgy is egészen a nyilvánosság. Szabó igazgató úrnak két nagy gondja, azaz két színtársasága van. Egyik szemével a szintén általa igazgatott temesvári német színtársulatra kell néznie, a másikkal az aradi magyar színiszemélyzetre, s ugyancsak gondoskodni, nehogy két szék között a pad alatt maradjon. Aradi magyar színi előadásai a közönség megelégedésével találkoznak. Több jeles magyar művet hozatott szinre, melyek köztetszésben részesültek. Többi közt Hugó Károly „Egy magyar királykának újólagos előadása által, melyben Zöldi mint Szilágyi Mihály és Benedek mint Mátyás köztetszésben részesültek, megelőzte a pesti színpadot is. Prielle Kornélia vendégszerepeltetése által pedig egészen meglepte a közönséget. A vidék ez első színművésznője, minden előleges zaj nélkül jelent meg köztünk, s nov. 30-án, mint „Gauthier Margit“ mutatá be magát. Prielle Kornélia kamnéliás hölgye részvétgerjesztő drámai alak, s nálunk is nagy tetszésben részesült; az ő előadásában sok kellem , érzés és finomság van, mely feledteti, hogy szavallata némi egyhangúsággal bir, és a szenvedélyek kifejezésében itt ott elbágyad. Az est sikerében Komáromi L. (Duval Armand) és Dézsy (Duval atyja) szép tehetségű drámai tagok osztoztak vele. Szigligeti „Cigányában,“ (melynek címszerepét Zöldi jobban személyesítette volna, mint Berzsenyi,) Prielle Kornélia mint Rózsi lépett föl. Bensősége által minden jelenetben nagy hatással játszott, habár e népszínműi alakot oly magas tragikai színnel festé, mely egy Ophelia és Desdemonára illik. Szép, szelíd hangja különben mindenütt a szerelem és fájdalom igaz hangja volt, mely sok könyet idézett a gyöngédebb hallgatók szemébe. „A tenger és szerelem hullámaidban (Grillparzer szomorújátékában,) mint Heró fényesen tanusstá, hogy egy jeles művésznő a mű hiányain is menyit tud segíteni. E költemény érzelgéséből Prielle K. igaz érzést teremtett, s életet lehelt az egész színműbe, melynek pedig nem erős oldala az életigazság és természetesség ily jeles tehetségnek, a nemzeti színpad művésznői közt kellene helyet foglalnia. Arad közönsége ezúttal elég szépen tanusíta részvétét a művésznő iránt , koszorúk , virágok, költemények és egy, (kissé túlságos hangon írt) emléklap által, mely a közönség közt dec. 11-én este osztatott szét. Prielle Kornélia után Hegedűsné (Bodenburg Lina) lépett föl, a nemzeti színház közkedvességű népszínmű-énekesnője. Közönségünkre igen jó hatással volt,hogy a bájos színművészet legelső vidéki vendégszereplését Aradon tévé, hol a színművészet rózsás és tövises ösvényére lépett. De az ő számára ezután csak rózsák fognak virulni, ha tovább is anyit halad e pályán, mint ahogy eddig haladt. Élénken és örömmel emlékeztünk most azon napra, midőn néhány év előtt az ifjú Bodenburg Lina először jelent meg e színpadon, s a lámpaláz első hevében szép fiatal arca kipirult, és egész alakja zavart és meglepetést árult el, melyet senki sem kerülhet el, ki a művészi pályák küzdterére lép. Először, mint táncosnő szerepelt, de a természet, mely anyi bájjal ruházta föl, korán megsúga neki, hogy a siker virágai számára a népszínmű tágasabb terén nyílnak. És azóta szorgalommal művelvén képességeit, a főváros kedvence lön, a legelső fölléptével mindjárt oly diadalt nyerve, melynél nagyobbat csak Hollósy L. Kornélia nyert a múlt évtizedben. Feszült várakozással mentünk tehát a színházba, midőn dec. 14-én az „Egy nő, ki az ablakon kiugrik“ című vígjátékot hirdeték, melyben Hegedűsné Törő Bálintné asszonyomat személyesítő. A fiatal színésznő mindjárt ez első estén, mindnyájunkat elbájolt természetessége és életvidor játéka által. Kedvesebb permenyecskét alig képzelünk, melynek minden ize magyaros és szép. A kedély elevensége, mely minden művésznő külső bájait úgy emeli, mint a nap fénye a virító mezőt, mindig ellenállhatlanul hat, s ennek tulajdoníthatja Hegedüsné is azon nagy tetszést, melyet itt is, mint a fővárosi közönségnél talált — E mellett ösztönszerű ízlése és szép érzéke mindig megóvják őt, e gazdag kedélyesség kicsapongásaitól. Ő oly naiv és gyermeteg, mintha valóban a virágok közt növekedett volna , megóva az emberek mesterkéltségeitől, s midőn dalolni kezd, oly vidáman csicsereg és csattog, mint a pacsirta, mely örül a tavaszi napfénynek, és az ég kék színének A magyar nótákat és dalra tett csárdásokat magyar szellemmel énekli, és nem csak hangja szép, hanem eredeti előadása is, melyet senki sem tanulhat meg a zene merev szabályaiból, ha egyenest rá nem született. Hegedűsné par excellence népdalénekesnő, ki ép úgy lelkesít, mint a Boka hegedűje, vagy a Fátyol Károly gordonkája. A közönség nagy tetszéssel fogadta e bájos ifjú népszínművésznőt, s nemcsak felvonások után, hanem nyílt jelenetek közben is gyakran kitapsoló. Ezenkívül még ötször lépett föl: a „Tücsök“, „Huszárcsiny“, „Csikós“, „Tündérlak“, és „Vén bakkancsos“ népszínművekben, melyek közül az utóbbiban, (a furfangos kedélyű Lidi szerepében) még a pestiek sem látták. A „Tücsökében fényes tanúságát adá, hogy Hegedűsné népdalok nélkül is nagy hatást tud eszközölni, mert játéka a naivság és érzés melegével bír. Jutalomjátékán a sok taps mellett egy igen szép szalagos koszorút is kapott, jelezl, hogy az aradiak nagy örömmel látják a valódi művészet ösvényén haladni azt, kit három négy év előtt, mint fiatal kezdő leánykát bá-