Hölgyfutár, 1859. július-december (10. évfolyam, 78-156. szám)
1859-07-23 / 87. szám
Budapest 10-dik évi folyam. 87 Szombat, julius 23-án 1859. Megjelenik hetenkint hat legnagyobb féliven, másodnapi szétküldéssel , évenként két nagy műlap, és számos műmelléklettel. Szerkesztőségi szállás : szerb utca, 5. sz. 1. em. az egyetem mögött. Minden kézirat, előfizetési , és hirdetési díj ide utasítandó. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet, és divat köréből. Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH KÁLMÁN. Előfizetési díj ■ Vidékre, és helyben egy iránt Egész évre . . . . 17 ujírt Félévre.....................9 „ Évnegyedre .... 11 „ Hirdetések: Gyorsan közöltetnek: egy kasábozott sorért 5 új krajcár fizetendő. Teljes számú példányokkal a lap homlokán olvasható föltételek alatt folyvást szolgálhatunk. A jelen félévi és évnegyedes előfizetők a tudva lévő mellékleten kívül a Kazincy-műlapot, s az „Egy királyné“ pályanyertes drámát is megkapják. Téged — sólymát — elvigyen, Elvigyen bő fészkibe ; És a szikla: azon templom , melyben ti egybekeltek ! „Ha ez igy lesz, udvarhölgyem , Nagy jutalmat fogsz te nyerni!“ Másnap erre, jókor reggel Egy levél jött az úrnőhez : Belül írva gyászfeketén, Kívül pedig piros vérrel,— Hozva a hirt szép Aidának : Hogy Rólandja ott veszett a Roncesvallesi ütközetben.* Thali Kálmán: Donna Aida. Spanyol románc. Párisban ül donna Aida: Róland lovag hű jegyese , Udvarhölgyek háromszázan Hallgatván parancs szavára, Mind egyforma öltözetben, Mind egyforma kis sarokban, Mind egyformán, egy asztalnál Együtt, egyet ebédelve. . . . Ámde nem igy donna Aida — Az ő szép fejdelemnöjük! Száza aranyszálakat fon, Száza lenge fátylakat sző, Száza hárfán s lanton játszik — Hogy búrjának zengzetével Szép Aidát elandalitsa. S a zenének hangja mellett Donna Aida éjszemére Szender szunnyadása száll. . . . S álmot lát ö, álmot, ad de Borzasztót, irtózatost! És fölébred, és fölpattan Éles, harsanó sikorjal, Halvány arca dúlt vonásin Megdöbbenés árnya leng. Szóltak most az udvarhölgyek: — Mondom, jól megjegyezzétek Magatoknak, hogy mit szóltak — Mi bajod van édes úrnőnk ? Híveidnek mondd, mi bánt ? „Vészes álmot álmodám volt: Az szülé meg rémülésem ! — Magasan a bércek fölött Láttam egy vad sziklaszálon Egy turult alárepülni, És nyomán egy ifjú sast — Mely öt dühhel üldözé. . . . Szállt a sólyom, s félve rejté Magát ruhám fodraiba; Gyorsan vágódott le a sasát ruhám közül kivonni, És körmével összevérté, És orrával összetépte!“ Erre szólt az egyik diszhölgy: — Mondom, jól megjegyezzétek Magatoknak, hogy mit szóla — Én ez álom megfejtését Édes úrnőm — megkísértem !.. íme halljad hát: a sas A te vőlegényed, a ki Általlő a tengeren, hogy a sári bíró lánya. (Beszélj egy régi nótából.) Abonyi Lajostól. (Folytatás.) Most már csak csöndesen, félénken zörgetett___ De hiába... most is hiába, nem hallgatott reá a leány, az ajtó nem nyílt föl.... Épen ekkor egy furulya hang szólalt meg mellette.... Dani a szivéhez nyúlt annak a fájdalmas hangjától.... Jancsi volt az!.. megismerte a mint az könnyű, vidor léptekkel haladt el mellette---Dani egyet gondolt, pillanat alatt utána termet, s megállttá, szinte jobban esett a szivének, ha valakinek bánatát elpanaszolhatná.... — Jancsi fejbólintgatva halgatá.... — Úgy! — szólt Jancsi Daninak. Úgy !... már hát kezdődik cimbora a mi én rajtam esett... Tudtam én azt!... — Kezdődik ? ... kérdé Dani szomorúan ! ... — Épen igy ment velem is a dolog!.. épen igy kezdődött velem is, amig csak megunatta a dolgot, kicsukott, azután került még a hol látott is , mindaddig mig meg nem is állotta, hogy már máshoz járok.... Téged is most kiesak,... azután úgy elkerül, hogy akármi mesterségedet veted utána, nem beszélhetsz vele... Dani elszorulni érzékebtét, és szemeibe két keserű kony tolult... Azonban folyvást Jancsira nézett, mintegy várva tőle, hogy világosságot deritő szavait folytassa___ Jancsi folytatta is, szinte jól esett neki, ha mindent a mit tud, elmond arról a csalfa, álnok leányról... — Aligha már nincs megint valakije, mert akkor mindig így szokott cselekedni, itt már ismeri minden legény a szokását, s nem is szeretne bele a világért egy se , úgy félnek tőle, mint a tűztől.... Hanem más valaki van itt Dani, ,akit én tudok.... A darutollas kalapot, meg a fehér nadrágot sokszor látom én most az udvarukon!... Valami nagy dologban törik a bircék magukat. ... Kevélyek, gazdagok ... hidd el nekem cimbora, jobban teszed, ha elfelejted azt a lányt. *) Ez ütközet 809-ben történt a mórok ellen. Az óriás-ölő Róland sírját a Pyrenaek közti roncesvallesi völgyben , — az ütközet helyén — ma is mutatják. A fordító.