Hölgyfutár, 1860. december (11. évfolyam, 146. szám)

1860-12-06 / 146. szám

A Beem apót, midőn kihozok a bajból, igaz székely hitemre mondom, nyolc kozákot kül­­deek a másvilágra! De egy rusnagyeókja ugyancsak felül is vágaat S ezzel levéve kalapját, nagy csontos homlokán valóban egy mély görbe forradás ta­­nusitá, hogy székelyem valót beszél. Majd Zeyk Domokos hősi halálát is elmondá , állítván, hogy ő szintén Zeyk közelében harcolt, s egyedül jó lovának köszönheti menekülését. — Ott esnek el Petőfi ősi tévé utána a jó atyafi , nem kis bámulatomra ; imé ez az egyszerű ember anyira fölfogá nagy köl­tőnk jelentőségét, hogy késő tizenegy év után is visszaemlékezik reá! — Hát ismété Petőfit maga bá ? — Hogy esmertem-e ? Megmutaták vala nekem a táborban , beszedtem el velem ! Kikérdezem őt: nem tudna-e valamit kö­rülményesebben Petőfi haláláról? Mire azt mondá, hogy mikor a megzavart huszárság Székely Keresztúron összeverődött, é­s amaz ágyu­védelemre rendelt 20 - 23 főnyi huszár­csapatból megmenekült bajtársa mondá neki, miszerint látta, midőn Petőfire két kozák ráro­hant, azonban segítségére ő nem mehetett, miután őt magát is anyira körbe kapták, hogy csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel és öt seb­bel sikerült megszabadulnia. Egyebet a jó székely nem tudott mon­dani. E néhány vonásból áll mindaz, mit a nagy költő haláláról megtudhattam, hanem e három különböző kútfőből merített adat csudálatosan egybehangzik. Sietek ezeket nyilvánosságra juttatni ,te­gyék azt mások is, kik még ide vonatkozó ada­toknak birtokában volnának, i­miglen sikerü­­­lend a valót kiderítenünk. Thaly Kálmán: Budapesti hirharang. !­f A pesti műegylet, ma délelőtt tíz órakor a közelebb elhunyt jeles tájfestész Markó Károlyért gyászmisét tart, a feren­­ciek templomában , m­elyre az egylet tagjai, s a hires művész tisztelői meghivatnak. Az el­hunytja firenzei szépművészeti akadémi tanára s a magyar tudóstársaság tagja volt, s ez utób­bi intézet bizonyosan a gyászmisén is képvi­selve lesz.­­ S­á­r­o­s­s­y Gyula költőnkről elterjedt a hir, hogy már Miskolcra érkezett. E hir alap­talan. Egy most érkezett levele szerint még mindig Budweisban van, azonban f. hó tizedik-tizenkettedikére már valószínűleg kö­rünkbe érkezik. Azután olvasóink újra talál­kozni fognak költői lantja szép, új dalaival.­­ Hírlik, hogy E­dély kancellárja K­e­­mény Ferenc gróf leend. Továbbá ha Esz­­terházy Pál és gróf Nádas­d­­y Lipót örökös főispánok az eskü alól fölmentettek.­­ Szülők és nevelők figyelmébe igen hasznos három könyvet ajánlunk, melyek Engel és Mandelio kiadásában épen most jelentek meg. Ez az úgynevezett „Ifjú­sági könyvtár“, melynek első kötetét (költemények és elbeszélések) Fekete Mi­hály írta, a második és harmadik pedig Grimm világhírű házi és gyermek-regéiből áll, me­lyeket Nagy István magyarított. E művek oly' tapintattal vann"||||klsztva, hogy az a legnagyobb elismerés és a részvétre számolhat. A gyermekek nem csupán gyönyörködtetést, hanem a szív, elme és lélek képzését is nye­­rendik általa. A kiadók­­ a növendékekre mindenesetre nagy szolgálatot tettek e művek díszes kiadás által, s a szülők bizonyára nem mulasztják el, hogy e szolgálatot illő pártolás által jutalmazzák. A kiállítás díszes, vas­vastag, képes kötésben, s az első füzet igen csinos színes kép­ekkel és rajzokkal van illus­­trálva. Egy egy tartalmas kötet ára csak­­ egy forint.­­ A Fekete Mihály által Kolozsvárt­­ szerkesztendő „K o r­u n k“ programmja, s azóta első száma is megjelent. Ez erdélyi­­ politikai laphoz méltán sok várakozást kötnek. A Reményi egy holdmező­vásárhelyi­­ lakomán 176 ftot gyűjtött a Pető­fi szoborra.­­ Dr. Popper Alajos úr Debrecenből azt indítványozza, hogy a magyarországi izrae­litáknak egy saját közlönyre, még pedig ma­gyar nyelven szerkesztett közlönyre van mul­­hatlan szükségek. Igaz.­­ A múlt vasárnapi temetésről sat. a M. Sajtó igy ír. Dec. 2-án volt az oct. 23 -i nyugtalanságok alkalmával a Zrinyi-kávéház­­ban megsebesült 20 éves asztalos­legény Smeg­­ler István temetése, a rosz idő dacára nagy közönség jelenlétében a népből és az ifjúság­ból, mely a szomorú áldozat nemzeti szalagos zöld koszorúval diszített koporsóját a Rókus­­kórháztól egész ki a temetőig levett kalappal, a „Szózat“ éneklése s ezenkívül magyar indu­lók, különösen a„Rákóczy“ hangjai mellett vál­lon vitte, mindamellett, hogy az illető becsü­letes tulajdonos a halottas szekeret díj nélkül adta által. A test beszentelését S­ékács végez­te, hosszabb életet és jobb halált kívánva a je­lenlevő kortársaknak az övénél. Kinn a sírnál Vezerle Zsigmond, ifjú jogtudor, mondott szép imádságot a nyers erőszak szerencsétlen áldo­zatáért ; azután a tömeg ugyancsak a „Szózat“ mellett tért vissza a belvárosba, különböző in­gerült felkiáltásokat és éljeneket hallatva. Majd a zálogházhoz vonult, melyről és a bel­városi dohánytözsökről „le a sasokkal“ fölki­áltások közt több kétfejű sast le­vett, miglen erős őrjárat egy ifjút foglyul ejtett és bántal­mazott. Azonban a polgármesterrel Budára át­ment négy tagú küldöttség kérésére tárnokmes­ter úr ő excja ezt, mint halljuk még az este szabadon bocsáttatta. Éjjel lovas és gyalog őr­járatok cirkáltak az utcákon“. Mint Bécsből írják, ez esemény dec. 3-án a bécsi börzét igen lehangolta. Hitelesen tudathatjuk, hogy ezen tüntetésben az egyetemi ifjúság semmi részt nem vett.­­Suck Róza gordonka­művésznő hang­versenye jövő szombaton délután fél öt órakor lesz a múzeumi teremben. A műsorozat nagyon érdekes. A nemzeti színházi zenekar „Bátori Mária“ nyitányát, s a Berlioz által átírt Rákó­­czy-indulót adja elő. Suck Róza k. a. Pi a 11 i egy ábrándját a „Puritánokéból, a Suck Li |HMWH^MH|magyar nép4MW^?§S3^erb dallamokra irt ábrándot játsza ; B­i­g­nTo az „Ilká“-ból, Voggenhuber (Szives­i) Vilma k. a. a „Prófétából“ áriákat énekel­nek. Sajnos, hogy N­­o 11 é­s­y L­n­é nem éne­kelhet, miután azon este „Divorah“-ban kell föllépnie.­­ A P. H­i­r­n­ö­k írja, hogy a városnál a közbátorsági dolgok intézésére ideigl. város­kapitányi hivatal rendeztetik, s e hivatal ve­zetésére az erélyes és határzott jellem­ű T­haisz Elek ügyvéd jelöltetett ki. Üdvözöljük ! !Pesten i­s csinál a nép szójátékokat, így a harmincadtelken épülő négy új házat „szabó négyszögnek“ (Schneider Vier­eck) nevezték, mivel birtokosai: egy férfi szabó (Eisele), szelvény-szabó, (a pesti kereskedelmi bank), bőr szabó (Lika bőr kereskedő), s csont-szabó, (az országos hírű műtő dr. Kovács Sebestyén). Egy újdondász társ­unk a mi­nap egy szoba súrolásnál a dézsa mellett egy cilinder kalapot vett észre, tele kőporral. Erre valóban igen alkalmatos.­­ Az esztergomi értekezletre szét­­kü­ldettek­ a meghívó levelek. Dec. 17-dikén tessz.­­ A pesti egyetemnél nov. 30-ig 887 hallgató volt beírva. 600 a jog, 200 az orvosi, 17 a bölcselmi és 70 a gyógyszerészeti tudo­mányokra. ^ t A „Sürgöny“ és P.Hr. Ztg (a két új alkotmányos hivatalos lap) minden bélyeg nélkül jelenül meg, mi­­ddigelé csak a csá­szári hiv. lapcse sabadalma volt. Talán jövőre a többi h­pok is megszabadulnak e súlyos te­hertől. I­­ Két „szerencse gyermekéről“ írnak a lapok. Meg ne ijedjenek önök, ezek nem Birchpfeifferéi; egyik pesti, másik budai la­kos vola, kik ifjúságukat szegénységben élték át, később fnnyerő sorsjegyekkel meggazda­godtak, most pedig a múlt vasárnap egy na­pon temettetének el. A Doppler F. „Vanda“-ját, új átdolgo­zás szerint alkalmasint a bécsi karint kapui színpadon is elő fogják adni. fRottenbiller Lipót derék főpolgár­mesterünk hozzá fogott a község rendezésé­hez, s a rend értékében egy szép fölhívást bo­csátott ki. " Az a báró Bemer, kit közelebb a nagyváradiak lelke­sedve fogadtak,nem a túrök­­­zárda még mindig szenvedő foglya, hanem egy szintén ily nevű esperes. Tévedett N. Vá­rad is, és a lapok is.­­ Az ismeretes Papp Zsigmondot so­kan fölhívták egy uj román lap szerkeszté­sére, mint az­­ 1848 diki „Amicul poporului“­­ja („Nép barátja“) volt. s Henszelmann Imre közelebb az akadémiában igen érdekes építészeti fölolva­sást tartott, s többi közt meghatárza a csúcs­íves vagy is góth építészet fogalmát.­­ N­yíregyházáról, Szegedről s több helyről ablakbetörések- és macskazenékről tu­­dósítnak. Zágrábban pedig tojásokkal dobálták meg a német színészeket, s Jekelfalussi Lajos miskolci pol­gármestert, 400 ftos serleggel tisztelők meg polgártársai. Hir szerint százas bankjegyek is voltak benne.­­ B. Eötvös emlékbeszéde Széchenyi fölött, angol fordításban , megjelent, s nagy hatást csinált. f Mily kicsiny volt azelőtt Pest, mu­tatja két körülmény. Mikor a nemzeti színház alapját ásták, embercsontokra találtak. Tehát ott már temető volt. A múzeum melletti falu­sias alakú Luty-házat pedig,a múlt században Sándor gróf nyári laknak építtette.­­ Boros­s Mihály írótársunkat, Fe­hérben második alispáni jelöltül emlegetik.­­ S­o­h­a irodalomra nagyobb és iga­­zabb dicséret nem mondatott ki, mint köze­lebb ezen megcáfolhatatlan áll­­ás egy lapban: „a magyar irodalom a lefolyt 12 évi viszonyo­kat a szó teljes értelmében folyvást ignorálta.“ Ily szellemi függetlenség tudata minden írónak büszkesége lehet. f Etf­i­n­g­e­r­n­é Prágába s onnét Drez­dába utazik vendégszerepelni. f A múzeumba közelebb egy érdekes régiséget küldtek be, melyet egy szentandrási ember ásás közben talált. Ez egy, 10— 12 fon­tot nyomó bronzmű, s lovat képez, melynek nyaka és feje helyett ember dereka és feje van, s mellén csobolya alakú edényt tart. Ez érde­kes régiséget Török Lajos szántói ügyvéd, Dar­vas Antal és Péchy István ottani földbirtoko­sok aláirás utján szerzék meg a múzeumnak. 1258 Fölszólitás a nemzethez! Petőfi Sándor születéshelye minded­dig nincs bizonyilép, tudva, ennél fogva érde­kes a nemzet előtt anitd az, mit ezen nagy em­berünk gyermekkoráról megtudhatunk. Fél­egyházán létemkor eszembe jutott, hogy szülei öt mint csecsemőt odavitték és így ő ott ejtette le az első édes magyar szót. Hogy ezen adat­nak szemlélhető nyoma legyen azon városban, indítványoztam a tiszteletemre rendezett lako­mán, hogy azon ház, melyben szülei laktak, emléktáblával jelöltessék. Ezen indítványom roppant lelkesedéssel fogadtatott, s ismét meg­győzött arról, hogy hazámban csak kissé kell

Next