Állami Kereskedelmi Polgári Iskola, Homonna, 1889

I. Célszerű-e fiainkat kereskedelmi középiskolába járatni? A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium négy osztályú polgári iskolánkat, középkereskedelmi szaktanfo­lyammal kegyeskedett kibővíteni és így helyén lesz, hogy a t. szülőket röviden ezen intézetek létjogosultságáról, fontosságáról és célszerűségéről felvilágosítsuk. Édes hazánk lakói leginkább az őstermelés ágaival, u. m. földmivel­és, állattenyésztés, bányászat, erdészet stb. foglalkoz­nak, vagyis a nyersterményeket állítják elő. Lakosságunk tehát a természeti erők szeszélyeinek van kitéve, következésképen a véletlen legszebb reményeinket egy csapással szokta meghiúsítani, és minthogy iparunk és kereske­delmünk csak csírájában van, gyakran esik meg, hogy a leg­kínosabb helyzetbe jutunk. Nyers terményeinket, minthogy ezek az ember szükségletei­nek fedezésére közvetlen nem alkalmasak, olcsó áron külföldre vagyunk kénytelenek szállítani, hogy azokat onnan,­­ átdol­gozva, mint használható iparcikkeket újból drágán megvásárol­hassuk. Ha ezen gazdálkodást még soká folytatjuk, lakosságunk­nak végkép el kellene szegényednie s ellenségeink szomorú jós­lata, hogy Magyarország saját zsírjában fog megfuladni, tényleg be is következnék. Minden egyes hazafi szent kötelessége tehát, édes hazánk­tól, eme­lt fenyegető veszélyt elhárítani, a­mi pedig csak az által eszközölhető, ha legfőbb törekvésünk lesz, ha legsürgőseb­ben megoldandó feladatát tűzzük ki, iparunkat és kereskedel­münket lehetőleg fejleszteni. Mennyi volna a nyereségünk akkor is, ha nem volnánk kénytelenek külföldi iparcikkekkel fedezni szükségleteinket. Ha ehez még hozzáveszszük azon körülményt, hogy előttünk nyitva a Kelet, melynek lakói iparcikkeinket szívesen vásárolják. vilá­g

Next