Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-06-01 / 43. szám
rer adatott, és zászló is, megparancsolván az hatalmas Vezér. Írjunk mindeneknek, valakik hatalmas Császárunk kegyelmességéhez akarnak tartozások szerént ragaszkodni, és az irájok következő veszedelmet elkerülni, ezen zászló alá hozzánk jöni el ne mulassák, mely kegyelmességével hatalmas Császárunknak, noha Ali passa ö nga is megkínálta kegyelmeteket, mindazáltal mi is mind a* Vezér ö nga intimatiojára nézve, mind penig kegyelmetekhez való atyafiui szeretetünktöl és fejedelmi kegyes indulatunktól viseltetve, látván az'kegyelmetekre omló szörnyű veszedelmet is, melyet már nem egyszer sok tülekedésünkkel háritottunk el kegyelmetekről: Intjük kegyelmesen, sőt Istenre, lelke idvességére kénszeritjük kegyelmeteket, ne kapdosson valami árnyékhoz hasonló — — *) biztatásokon , kedvezzen édes nemzetének, ne gyönyörködjék mégis több keresztyén vérnek kiontásán, és ártatlan lelkeknek rabságra való viteléseken, térjen elméjére valaha, és igyekezzék mennél hamarább az reájuk felhúzott fegyvert magáról, hozzánk való hamar eljövetelével, elfordítani, és szegény hazánknak lángoló tüzét tovább való terjedéstől megelőzni. Assecuráljuk bona fide Christiana kegyelmeteket ’s az Vezér Onga előbbi hitlevele szerént, egyik részről se jövet, se menet se itt való mulatósában semmi bántása nem leszen kegyelmeteknek, egyébaránt hidje bizonnyal vakmerőségének méltó jutalmát el nem kerüli, kinek nem más, maga leszen oka; kívánnám Istennek szent lelke megszállván kegyelmetek szivét, vezérelje maga megmaradására. Datum in Castuis Turchis ad Radnót metatis 17 obr. 166. . Michael Apafi. — Kivül e’ czímírás : Gener. Egr. et N.libus Agilib. Capitaneis, Judicib. Regiis Supr. Vice Judicibusq. Regiis, Jur. Assessor, nec non primorib. potiorib. primipilis, peditib. pixidar. ac nniver. Dnorum Siculor. Sedium Siculicalium Csik, Giergio Húszon, ac trium Sepsi, Kézdi et Orbny etc. Nobis dilectis. — Michaël Apafi Del gratia Princeps Tranniae, partium Hungáriáé X>nus » et Siculorum Comes. Generosi, Egregii et Nobiles, Agiles, fideles nobis directi, salutem et gratiam uram . Hatodik holnapja miatta ez hatalmas nemzet szegény hazánkat pusztítja, mely csak az egyért lett, hogy annakelőtte több egynehányszori intésére hatalmas Császárunknak, kedve ellen való fejedelme helyett más nem választa kegyelmetek, hanem eddig való veszedelmével, hazája pusztulásával, édes nemzete raboltatásával ehoz ragaszkodott *) az ki fundamentum nélkül támogatván fejedelemségét, magát sem oltalmazhatta, az mint azt maga kárával tapasztalta. Minket, úgy vagyon, el múlt két holnapja, Isten után, hatalmas Császárunk az hon való státusok sufragiumából, ez szegény országnak minden reménységén kivül fejedelemmé tett, ’s annak erősségére athnamét **) botot, zászlót, kardot, fő lovat, és eddig való szokáson kivül fejedelmi széket küldött, ez mellett éltünkig való oltalma ajánlásával, melynek publicálására eddig, és egyéb részünkről való requisitumok véghez vitelére kegyelmeteknek közönséges gyűlést kellett volna promulgáltatnunk, de az szélyeljárás nem engedte eddig, most látván arra való tágasságunkat, mellettünk lévő becsületes tanács úr híveinknek és hazafiainak tetszésekből rendeltük kegyelmeteknek ad diem 20 psensis Kis Selyken generalis gyűlést celebráltatni. Kegyelmeteknek azért kegyelmesen és semra parancsoljuk, egész székül, mind felső alsó rendek, valakik szabadságokkal akarnak élni, az tisztviselőkkel együtt az meg itt napon és helyen, személyek szerént jelen lenni tartozzanak, ahogyan az kik elmulatják, mind magok, maradékok in perpetuum proscriptusoknak tartatnak az hatalmas nemzettől. Azonban assecurálunk bona fide Christiana mindeneket, valakik eljönek, se töllünk, se az hatalmas nemzettől semmi bántások nem leszen, se személyekben, se javakban: secus sub poena praemissa non factor, gratiose propensi manemus. Datum ex castris Turchis ad Fogaras positis 6 pbr. 1661. M. Apafi. — *) Az eredeti levél éppen itt el van szakadva, 'a egy szó azért olvashatatlan. — *) Ez Kemény János volt. **) Athname volt a' neve azon diplomának mellyel a’ fényes Porta az Erdélyi fejedelmeket megerősítni szokta. *