Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-01-26 / 7. szám
nem ereszték őket; minden szabadságoktól megfosztva teljesen elnyomták, és el nem hordozható terhekkel sajtoltak. Mély bényomást tett rajok különösen az isteni tisztelettől eltiltatások, annak látása, hogy halottjaik nem a’ czinteremben, de künn a’ mezőn bészentelés nélkül temettettek el, ’s a' házasságoknak is egyházi szertartások nélkül kell végbevitetni. A’ dolgok ezen állásában a’ felbőszült föld népe erőhöz nyúlt, sok öldöklést és pusztítást követett el, 's i/137-b. nagy számmal öszveseregelvén l. Szolnok vármegyében Alparéthnál táborba szállott. Itt sérelmei orvoslását nem nyerhetvén meg viadalnak kellett határozni. A’ nemesek sergét Csáki László vajda, Lépes Loránd alvajda, Thamási Henrik és kusalyi Jaksi Mihály, Székelyek ispánjai vezérelték. A’ csata hevesen folyt; a' pártosok keményen tartva magokat, mindenre elszánt megátalkodottsággal harczoltak; ’s milyen nagy volt erejök, az ütközet bizonytalan kimenetele mutatta, ’s azon környülállás, hogy a’ nemeseknek a’ támadókkal fegyverszünésre kellett lépni. Megkészült ez Apáthiban mind két féltől rendelt biztosok által, kik a’ nemesek közzül Zsuki János, Thufi Péter, Apafi Miklós, a’ parasztok közönsége — universitas rusticorum—részéről pedig budai Nagy Antal, kolozsvári Mester János, vajdaházi Nagy Pál, és mások voltak. A’ kötés feltételei szerént, mind a’ nemeseknek, mind a’ parasztoknak a’ királyhoz követeket kellett küldeni; kitől mig a’ felelet megérkezne, a jobbágyok bizonyos szolgálat-tételekre és fizetésekre köteleztettek; továbbá földesuraik engedelmével a’ telkeikről elköltözésre felszabadittattak,s mind két félnek, kemény büntetés alatt, az egyezés pontjait meg kellett tartani. — Zsigmondnak még azon esztendő decembere elején halála történvén, nem lehet tudni jött-é válasz tőle, vagy nem? a’ lázzadás azonban, mint látszik Kolozsvár környékén, még azon esztendőben újra mérgesen kiütött. A’ parasztok fejei ugyan majd kézre kerültek, Nagy Antal Kolozsmonostornál konczoltatott fel, kilencz társait Thordán karóba húzták, ’s december közepén a’ nemesek, a’ zendülésben részt vett Enyedet elpusztították. Mind a’ mellett 1448 elején a' pártütés még nem csilapodott le ; az abba belé elegyedett Kolozsvárt, a' magyar vezérek szorosan körülkeltték, kik Kolozsmonostorról irt levelekben a’ Szászokat a* v esztsé'» az Odásra sürgetöleg felszálltták, mi a' veszély nagy voltát bizonyitja. Lecsendesedett végre a zivatar: a’ lázzadók, kiket megfoghattak, kínos halált szenvedtek, vagy megcsonkittattak, némelyeknek szemeit szurták ki, másoknak orrokat, vagy kezöket vágták el. " A’ pártosokkal czimborált s igy hirtelenség vétkébe esett Kolozsvár is keményen lakóit; minden kiváltságait, tehát szabad városi létét elvesztő, adó, dézmafizetésre,s más ilyen terhek hordozására köteleztetett. Még nemesek is találtattak a’ hazát dúló parasztokkal szövetségben, névszerént Zsuki Mihály és Dávid, kik hirtelenségök díjjat elvették. Erdélyi püspök Lépes Györgyöt azonban egy ily eset sem tanitá, vagy szelidité-meg; jobbágyainak a’ szabad költözködést azután is teljességgel nem akarta megengedni, azért Zsigmond következője Albert ötét már 1458-b. kemény hangon irt levelében fenyité, vajda Losonc... Dezső pedig engedelmességre kénszerité. Folytatása következik: ikra. Históriai rajzolat. A’ múlt esztendő végén gyakran emlegetett Akra, vagy mint a’ Francziák nevezik St. Jean d' Acre Szyria partján fekvő erősség egy kis tengeröbölnél, pálmafákkal gazda környékében, ’s a' szentirásban Illyés és Eliseus próféták ott tartózkodásáról ismeretes Cármel hegy tőszomszédjában , mely barlangjaiban a’ középidőben sok kegyes keresztyéneknek menedék-és lakóhelyet adott. Ennek tetején volt egy régi és nagy tiszteletben álló templom, a’ mi 1821-b.n’ görög zendülés kiütése után lerontatott, de azóta újra felépült. A’ mondott város régi, már az ó testamentumban a' Birák könyvében Akko név alatt emlittetik. Későbben Ptolemaisnak hívták, hihetőleg Nagy Sándor jeles vezére—Ptolemaeusról, e’ famíliából Egyiptom első királlyáról, kinek szépítését köszönhette. Strabo nagy városnak mondja, a’ mi virágzó állapotjára mutat. Az Arabsoknál Akka név alatt ismeretes. Valamint régen külömböző időkben híres volt, úgy jelenkorunkban, kivált közelebbről, közönséges figyelmet vont magára, ’s lehet mondani az Európát egy darabig függőben és aggodalomban tartó török-egyiptomi kérdés falai alatt dőlt el. 40 .