Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-10-19 / 84. szám

320 Mulatót szokott hozni. Ezen ütközet a’ Napole­on második uralkodásának is véget vetett, meg­ tsukása a’ sors örök könyvében már el volt ha­tározva, haragos geniuszsza Moszkaunál jelent­­mneg nekie először, ’s tudtára adta az ő Philip­­piét, melyet Lipcsénél talált­ meg , 's Elbából kijövetele után is a' Waterlooi véres ütközet u­­­tán sem állíthatott többé helyre. A' sorstól éli­ 3be vetett határponton túl, minden erőlködései­vel sem léphetett, 's e’ nagy férjfiának, kinek hatalmas karja menydörögve nyúlt Európán vé­gig , szent Ilonában kelle nagy tettekkel futott dicső pályáját bévégezni­e, mint egy sötét éjsza­kában csillámló fénypontocskának a fényesen ragyogott nap után. Napóleonnak szent Hanából! vis­­­­szatérése Francziaországba. A’ múlt 1840-k év véghavában Franczia­­ország egy nemzeti innepnek vala tanúja, mely maga nemében egyetlen ’s a’ mivelt világ­ra nézve sokkal nevezetesebb, ’s érdekesebb mintsem azt lapjainkban olvasóinkkal terjedel­mesebben közleni elmulatnék. Olvasóink nagy része e’ bevezetés nélkül is könnyen kitalálhat­ja, mit értünk a’ felírás alatt, t. i. a* Napoleon halandó maradvánnyainak a’párisi sérült katonák templomába végnyugalomra tételét. Mi­előtt ez innepet s megelőző körülménnyeit leirnók, lé­gyen szabad Napoleon életének utó éveit emlí­tenünk, melyeket ő, császári méltóságától meg­­fosztatva, sz. Ilonának az Atlantikum habjaitól körül ölelt magános szikla csúcscsán töltött. Junius 22-é. 1815-b. csak négy nappal, a’ balsorssal teljes Waterlooi ütközet után másod­szor monda le Napoleon császári koronájáról, ’s Rochefortba ment oly czéllal, hogy onnan A­­rmérikába vitorlázzon, mely szándékában , az an­­gol rablóhajók miatt nem boldogulhatván, hogy a Bourbonok kezébe ne jusson, az Angoloknál keresett oltalmat, 's julius 14-é. Maitlandnak, a Bellerophon angol lineahajót kormányzó ka­pitánynak magát megadta, kinek hajóján 20­ k. az angol partnál a’ plymouthi révbe érkezett; hol számára, ki azt hive, hogy őt az Angolok vendégszeretettel fogadják, lakásét sz. Ilona rendeltetett, ’s e’ határozat ellen ő sikeretlenül tiltakozott. Augusztus 7-é. vitetett a’ Northum­berland nevű hadihajóra, melyet Cockburn ad­mirál kormányzott, ’s kisérői legnagyobb szá­mától el kellett válnia. Augusztus 11-k. vitorlá­­na­ ki e’ hajó a’ lamanche-i csatornából. October 15-k. sz. Ilona elött horgonyt vetett, ’s követ­kezett nap lépett a’ császár szárazra. Augusztus 2-k.­i­x5-k. kevéssel Europából­i elutazása előtt., az európai nagy hatalmak Napóleont egy szer­ződésnél fogva mint közönséges rabjokat An­glia felvigyázatja alattinak nyilvánították. Napó­leont száműzése helyére önkéntesen követték Bertrand, Montholon és Gourgaud tábornokok, a­ két első feleségestől gyermekestől, gróf Las Gases fi­ával, ’s ezeken kívül kilencz fér­fi és három fejérnép cselédek. Sz. Hona szigete a’ déli szélesség fo­ k. fo­ka alatt fekszik a’ forró égally alatt, az Atlan­­tikumnak azon részén, mely Szerecsentenger­­nek neveztetik, Afrikától háromszáz roért­­földnyire nyűgét felé, ’s a’ Jóremény fokától észak nyugotra négyszáz ötven mértföldnyi tá­volságban. E’ szigetet 1502­ b. sz. Ilona napján fedezték­ fel ’s onnan vette nevét is; 1651 óta a’keletindiai társaság­ birja , ’s úgy tekintethetik, mint mező bazaltszikla, mely mindenfelől szin­te függőlegesen emelkedik­ fel a’ tengerből. Ter­mészeti fekvésénél fogva már m­egvehetetlen, a’ megtámadások ellen keményen meg van erő­sítve, s magas kőfal hasonlatossága miatt csu­­dás alakú. Az Európából Keletindiába vezető út közép pontján feküvén, egészen máig egyetlen egy hely volt, hol a’ társaság Keletindiába ’s Chinába vitorlázó hajói, frissvíz ’s egyéb éle­lemszerek beszerzésére megállapodtak. Mintegy 6 vagy 7 mértföld kiterjedésű, melyből 5 és­­ A négy­szög mértföld lapály; közepe 1410 lábra emelkedik a’ tenger felett ’s egyes csúcsosai 2,700 láb magasságuak, legmagossabb a’ Diána csúcs. Hegyei termékenyek ’s gondosan ’s szor­galmatosan miveltek; legmagossab tetőin bu­ján tenyésznek a’ plánták, de völgyei nagy ré­szint terméketlenek. A’ szigetet kétségen kívül egykor vulkán tűz emelte­ ki a’ tengerből. Csu­pán egy város van rajta Jamestown, mely mint­egy 200 házból áll, ’s igen jó kikötője van. E’ kicsiny szigeten élte­ le századunk nagy embere élete utolsó hat évét, ki egykor föld tekénk nagy részén uralkodott’s dicső tetteinek hírével egész világot betöltötte, csendes magány­ban, munkátlanságra kárhoztatva, mely más hasonlónak viselhetetlen lett volna. Elsőben Bale-

Next