Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-10-22 / 85. szám

reg nagy fején simán volt nyírva. Térdei közit ál­lott a’ szivét és gyomrát záró ezüst edény. Guil­­lard orvos elölegesen gondoskodott arról, hogy a’ holttest a’ hoszszas tengeri utazás alatti el­­senyvedés miatt­­hirtelen hamuvá ne váljék; kreozottal béhintette ,két perez múlva újra at­­laczczal betakarta. Miután a’ hat rendbeli ko­porsót, melyek közzül hármat Párisból vittek ’s a legbelső ónkoporsón borostyán koszorú volt ,metszve e’ franczia körülírással ,,Napoleon csá­szár és királya meghalt sz. Ilonában május 5-i ,1831. öszvesen pedig mind a’ hat 2400 fontot­­nyomott, gondosan bézárták (a’ legbelső pléh­­ből, azon fellül mahagóni fából, azután kettő ónból, egy ébenfából ’s a’ legkülső tölgyfából készült) egy e’ végre a’ szigeten faragott sze­kérre tették,, melyet négy feketével bé vont ló vitt. A’ Joinville-i herczegnek a' tengeri mi­niszterhez tett tudósítása szerént „Negyedfél ó­­rakor ágyúdurrogás jelentette, hogy a’ gyász­posztóval bévont szekér Jamestown város felé megindult. A’ szekér előtt a’ közlegénység ’s őrizet­­beli katonaság lépdegett, mellette pedig Bertrand Gourgaud tábornokok ’s Las Cases és Marchand mentek, kik a’ gyász,posztónak négy szegletét (garnitor) tartották. A’ tisztviselők ’s a’ nép nagy számmal követte. Az erősség ágyúi­nak a’ kikötőben lévő fregatté ágyúi perczen­­kénti dörgéssel feleltek. Reggeltől fogva min­den hajón gyászjel lobogott. Midőn a’ gyász­menet a’ rév töltésére érkezett, az angol csa­patok sorompót formáltak, ’s a’ szekér lassan haladott a’ tengerpartig. Itt gyűjtöttem öszve vezérletem alá a’ franczia hajók haditisztjeit, hol az Angolok csapatja megszakadt. Mindnyá­jan mély szomorúsággal, meztelen fővel­ vár­tuk a’ koporsó közelítését. Húsz lépésnyire tő­lünk megállótt a’ gyászmenet, a’ fökormányzó hozzám jött, ’s kormánnya nevében átadta Na­poleon holttestét. Mihelyt a’ koporsó a’ számá­ra elkészített saluppeon a’ fregattra vitetett, a’ megilletödés ekkor is nagy és mély vala, ’s a’ megholt császár egykori kívánsága teljesülni kezdett. Hamvai nemzeti lobogó alatt nyugod­tak, s most minden szomorúság elenyészett. A’ császár hamvait azon tisztelettel illették, mel­­­lyel ötét életében fogadták volna. A’ megeresz­tett lobogójú hajók köszöntő lövései köztt, a’ hajóslegények evezőket ragadtak, ’s a’ ladikok kísérete köztt, a’ saluppe csendesen evezni kez­dett a’ fregatt felé. A’ hajón két sorban álló fegyveres tisztek fogadták a’ koporsót, s a’ ha­jó hátulján álló gyászkápolnába vitték. A’ fre­gatton lévő legidősebb hadnagy kormánnya a­­latt, 60 emberből álló őrsereg tett katonai tisz­teletet. Bárha már késő idő volt, könyörgés tartatott, ’s a’ holttest egész éjjel a’ szabad le­vegőn hagyatott. Az alamizsnamester ’s egy tiszt, állottak őrt mellette. October 16-k, miután a’ franczia haditisztek a’ katonák ’s kereskedő ha­jókon lévők a’ hajóra gyűltek, gyászmise tar­tatott. Azután a’ holttest a’ hajófedél alá vite­tett, hol számára gyászpad állott. Egy órakor mindennek vége volt ’s a’ hajó indulóra készen állott; de a’ jegyzőkönyv elkészítésére még két nap kivántatott, ’s csak October 17-k. reggel in­­dulhattunk­ el. Szerencsés hajózás után, novem­ber 50-k. reggeli 5 órakor vetettem horgonyt a cherbourgi kikötőben.“ A’ sz. Ilonából viszszatérő útazás alatt, egy említésre méltó történet esett, mely a’ Jo­inville-i herczeg hős szellemét, ki nemes meg­­bázattatásának annyi ügyességgel ’s érdemmel tett eleget, a’ legszebb fényben tündököltette. November 2-k. a’ Bataviába vitorlázó hollandi hajó Egmont által hírt kapott­­ herczeg Bei­rut várossá ostromáról Szyria bézáratásáról s más egyebekről, melyeknél fogva tarthatott a’ Francziaország és Anglia köztti­ háború közelí­tő kiütésétől. Töstént kijelenté erős elhatározá­­tát mi szeréüt, ha hajója megtámadtatnék, sem­miként át nem engedi, hanem inkább öszvelö­­völdözteti, ’s haditanácsot tartván, annak meg­egyezésével a’ fregatt védelmére, minden hadi­­készületeket megtett. E’ czélból a’ biztosok ha­jószobáit, melyek az ágyuk helyeit elfoglalták, elbontatta ’s az azokban lévő bútorokat a' ten­gerbe hányatta, melyre maga portékáinak be­vetésével adott elsőben példát. Azon nyilasokba ágyukat helyheztettek, ’s igy a’ fregattnak hat vagy nyelez ágyúja volt 's viadalra készen állott. December 8-k. Napoleon teste Belle-Pou­le fregattról a’ cherbourg-i révben Normandie gőzösre tétetett, mely azt a’ Szajna torkolatjá­ig vigye. A’ gőzös innepélyességek ’s több mint ezer ágyú lövések köztt megindult, ’s se­kete viradólag megérkezett Yale de la Haye-ba. Itt a’ feketére festett la Dorade gőzösre tették, mely azt a’ folyón tovább vigye, ’s a’ hajó de­cember 14-k. Paris alá érkezett. December 15k. 333

Next