Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-03-02 / 17. szám

A’ britanniai Parlament­ (Folytatás) Rendes­ üléseit a’ felsőház délutáni 4 óra­kor kezdi, hamarább midőn mint az ország leg­főbb itélőszéke eb­be feljebbviteli é s más egyéb törvényes ügyek terjesztetnek. Három peer je­lenléte elég a’ tanácskozásra, és mi­előtt vala­mi egyéb tárgyhoz kezdenének, egy püspök, bezáratván az ajtók, a’ szokott könyörgéseket elmondja. Egyébaránt a’ tanácskozások mind két ház­ban ugyan azon egy renddel és formák szerént folynak, azon kevés különbséggel, hogy a’ fel­sőházban egy peer, társai előleges megegyezé­se nélkül is indítványozhat valamit, mi az al-­­­sóházban, ennek engedelme nélkűl nem létet­hetik. A’ lord-cancelláriusnak joga­ van, a’ vita­tás minden szakában felszóllalni, ki azonban, ha valamit előadni kiván, elhagyván a’ gyapjas zsákot, más helyről beszéli. Miután a’ két házban a’ többség egy bili, vagy törvényjavaslat feletti tanács­ozás végével meg nem egyezhetett, de kissebb nagyobb mér­tékben ellenkező véleményt nyilatkoztatott: a’ két ház egy biztosságot nevez ki a’ fennforgó tárgyat jól értő fér­fiakból közös tanácskozás végett, miként lehetne az ellenkező véleménye­ket kölcsönös engedések útján egyeztetni, a­mi néha meg is történik. Három peer­ek abban törvényes határozat kimondása jogával bírnak, de a’l lord-cancellariusnak közöttök kell lenni; a’ második közönségesen egy királyi miniszter; harmadik a’ vizsgálóbiztosság elnöke. Ritkán adja a’ királyné személyesen meg­erősítő jóváhagyását egy mind két házon keresz­tül ment bill-re , hanem az ország nagypecsétje átadásával a’ peer-ek vagy státus főtisztjei köz­­zül arra biztosokat nevez ki. Miután a’ biztosok, innepi tiszti köntösök­ben és béfedett fővel a’ thronus előtti padra le­ültek, az alsóházat meghívják a' felsöházban megjelenésre. Ez megesvén, a’ királyi megbí­zás és az acták czímjei felolvastatnak, mire a’ korona írnokja normann-franczia cancellariai sty­­lusban jelenti a’ királyi határozatot, mely­ a’ bill-hez, a’ törvényjavaslathoz van alkalmazva. Egy magánost illető elfogadott bill-re ezt mond­ják: ,,kivonat szerént megadatik;“ közérdeket illető bill-re ; ,,a királyné is azt akarja.“ Ha pénzbeli segedelem van megadva, a’ felelet hoszszabb és tetszéssel páros udvari hangon van kifejezve: ,,a’ királyné köszöni jó alattvalóinak jóakaratjokat, elfogadja és hasonlóan akarja.“ Mind a' két házon keresztülment törvényjavas­lattal, a’ most országló hannover­i házbeli ki­rályok a’ megerősítést sohasem tagadták meg, vétő jogokat tehát egyszer sem használták, el­lenben a’ Tudor és Stuart familia idejében gya­korlásban volt ily szelídítő kitétellel : ,,a’ király a’ törvényjavaslatot fontolóra kivánja venni.“ Tudva van az utolsó ház szerencsétlensége, gyászesete, melyből I. Károly fejét vérpadon veszté­ el, ennek fia II. Jákob a’ thronusról el­­kergettetett. A' dolgok e’ nagy változása, a­ mi Anglia mai nagysága alapját megvetette, egye­nesen a’ vetőből fejlödött­ ki ; a’ Stuartok­nak a’ históriában örökké tanuságos meg­­bukások a' parlament­tel súrlódásból, a' nemzet akaratjával és a’ közvéleménynyel öszveütközés­­ből eredett. Az idővel szembe szállani, az ár­víz ellenébe úszni, mint sükeretlen, úgy ve­szélyt hozó! — Az ország peer-jei, sok kiváltságokkal bír­­nak. Őket soha semmi polgári perben elfogni nem szabad; büntető perekben a­ peer-eken ki­­vül más bírákat nem ismernek magok felett, kik az ítéletet és határozatot nem eskü után, de be­csületökre tett erősítés után mondják­ ki. A’ fö­­státustisztek elleni minden vádak, akár felség­­sértés, akár hütelen kormányzás eseteiben, az alsóház jogai közzé tartoznak, de a’ per, csak a’ felsöház előtt folyhat és döl­ el. Ily alkalma­tossággal a’ felsöház nem a’ szokott helyen, rendszerénti teremében , hanem az úgy nevezett westmünsteri nagy palotában vagy csarnokban *) tartja üléseit. A’ felsöházban így szózatolnak: ,,meg va­gyok, vagy nem vagyok megelégedve, 's e’ jo­got lehet másra is bízni, tehát azt egy képvi­selő által gyakorolni. (by proxy) Ez előtt a’ nép közönséges vélekedése volt, hogy a’ felsöház, a’ nemzet, minden osztállya sza­badságának védője, önállója, de a' közelebbi évek­ben változott a’ nép hite és hajlandósága, látva azt, hogy a’ lordok sok viszszaéléseket megszün­tetni nem kívánnak, mihelyt az arisztokratzia ér­­deke azokkal öszveköttetésben van — a’ közjót te­hát, kevesek haszonleső nézeteinek feláldozzák. *) A’ Westmünst­er-h­all­eff­ű régi királyi pa­lota maradvánnyá, és Európában legnagyobb terem, melynek h­oszsza 270, széle 70 láb, nem oszlopon ál­ló bolthai­hsa­go láb magosságu. Itt volt II. Richárd király hires karácsony Vendégsége, 1377-b., melyet 10,000 vendégnek 2000 szakács készített,’s itt mon­dották ki I. Károly királyra a’ halálos ítéletet. (Folytatása következik) 68 Nyomatott az evansz. reform. Fő­ oskola könyv- és kőnyomó intézetében

Next