Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-05-28 / 42. szám
ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FERENCZ, professor. — ELSŐ ESZTENDA feig Első Félév. Kolozsvár. Pénteken majus 20-k 1841. 42-dik szám. Tartalom : A’ Cserkeszek némely szzokásai. China rövid ismertetése történeti tekintetben. Erdélyi Fejedelem Apafi Mihály levele, feleségéhez Bornemisza Annához. A* Cserkeszek némely szokásai.* Cserkeszek földjének vagy Czirkaszsziának neveztetik ázsiai Oroszország azon tartománnyá, mely az északi Kaukasus hoszszában, a’ fekete tengertől egészen a’ káspium tengerig terjed, és mintegy 1540 négyszegű mértföldet foglal magában. Egy Német ki nyolcz évekig tartózkodott e’ vidéken, a' lakosok szokásai ’s divatjairól következő részletes tudósitást közöl A’ Cserkeszek karaktere természetöknél fogva hadakozó, s hogy e’ sajátságok még gyermek korokban kifejlődjék, a’ fiúk nevelése nem bizatik az atyákra, de az a’ község gondja. E’ nevelői foglalatosságra mindég számos helybeli lakosok jelentik magokat, és az ajánlkozók közzül melyik nyerje azt el, itelő-birák határozzák el. A’ nevelő (az úgy nevezett atlich) nevendékét főképp fegyverforgatásban, lovak fékezésében és tábori terhek hordozásához szoktatásban igyekszik, kimivelni, s a’ gyermek csak akkor bocsáttatik viszsza családi körébe,a’ mikor az emlitettekben tett elöhaladásának némi kitünő jeleit adja. — A’ Cserkeszek tiz—mindenik saját fejedelmétől függő—nemzetségre oszlanak. A’ közttök *) E’ nevezetes népről még több czikkelyeket is közlendőnk; ezt most csak előleges ismertetésül. Szerk. szüntelen uralkodó viszongások, valamint a szomszéd népekkeli ellenséges állások, bajnoki bátorságok edzésére nagy befolyással vannak, és mivel nálok rögtöni megtámadás, ’s az el* lenség hatalma keskenyebb határok közzé szorítása födolog, ezért a’ Cserkeszt korán hozzá szoktatják mindennemű rabláshoz. Minél ravaszabb é s merészebb valaki e’ tekintetben, annyival nagyobb tiszteletben tartatik. Ellenben a’ legnagyobb gyalázat, ki semmiféle, mástól nyerő zsákmánynyal nem tud’dicsekedni. A’ Cserkeszek vallása, a’ keresztyénség 's pogány bálványozásnak csudálatos vegyitéke. Ők az egy Istenek ’s szűz Márián kívül, még egy sereg alsóbb istenséget imádnak, mely utóbbiaknak juhokkal, kecskékkel, és ökrökkel áldoznak. A’ nálok divatazó számtalan innepek közzül Husvétot ülikmeg legszentebbül, mely előtt több hetekkel* a' tojás mint legkedvesebb eledelök evésétől magokat eltartóztatják. Átaljában véve az evésben s ivásban nagyon mértékletesek; hússal ritkán élnek, ’s rendszerént csak akkor, midöm idegen száll bé hozzájok, kik iránt, mivel nagy mértékben vendégszeretők, különös tisztelettel viseltetnek. Ily alkalommal az ételt, török divat szerént, kisded kerek asztalon hozzák fel- Az idegen egyedül eszik, mely idő alatt a’házi gazda tiszteletadásért a’ vendég háta megett áll. A’ vendég ötét ottan ottan egyik vagy másik fogás ételből megkínálja, de a’ gazda csak akkor ül asztalhoz, ha amaz már az evést el- 42