Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-19 / 57. szám

227 sic ,­­azt gyakorlatilag soha sem tudtuk. Semmit •sem mondott továbbá az iró, mi annyira ellen­­keznék Kalotaszeg tapasztalati esméretével, •mint, ,,a’ Mogura hideg szele. Ez a' szél az, mely már télutó­­havában lanyhán fujdogalva hirdeti a’ tavaszt, mely feltételezi a’ fel­vidék ájulását, e’ nélkül a’ zordon tél, a’ mérhetet­len ha­talám örökös lenne , e’ jótékony szelet­, mondhatjuk, a’ természet hű kezei vezeték, ’s a’fel­ vidéki nép, ettől vár életet. A’ Mogura sze­le hát nem hideg, ’s el mellőzni czélszerűbb ijeszsz, mint híven nem érdekelni. Kalotaszeg szele hideg az igaz, de fagyos a’ bölcső és a’ hol létest kap; mert a’ Vlediásza jég kebelén lanyha szél nem fog támadni soha. Mezei Gracza György, a’, b. h­unyad járás adóirója.. (Folytatása következik) Hem­ény János utasítása tatár rabságban. {Végzet.) 16.) Minthogy pediglen magok is jól tud­­gjak az en értekemből az a’ summa nemű ré­szében tehetek, ahoz keppest ha ez ideigh va­lahonnan valakiteöl valami ut­a­kon és modokon ker­­hettenek es szerezhettenek valami kevés penszt, azokat is mind el hozzak, mert [ha kitelhetnek ászt akarnam­, nem czak az fele reszel, s­anem­ többet is adhatnék megh benne, könnyebednek mind magamnak, mind zálogul lejendeö Fiam­nak allapottja. Egyeb iránt is pediglen magam kezességemen, es hitelemen kiviendec szol­gaimnak, mind idegen nehany beöczületes em­­­berekk sarczokk megh adasa tudom bőgy en rajtam fordul megh, kik magok, vagy Nemzet­ségek, most mindent fogadnak, de annak ide­jében magammal magam elszenteböi boszuval hzettek­nek. 17.) Az pensznek es egyeb eszközöknek el szállításának modgja feleől­en innet bizo­nyos rendelést nem tehetek, magok tudhattjuk annak jok alkalmatossagat, voltak othon szeke­res lovaim, eökreim , szekereit», volt marhasjo­­«zagoczkam is, de azon tciv­il is tudom arról asio salvus conductust az Fejedelem eöNga ad­ni nem neheztel, ha en erettem nem is az Chain .eő Felsege talám tetijert, az mint hogy az eö Felseg­e haszna fontos az en karamban. 18.) Hogy pedigh meg is az pénz szer­zésben inkab munkalodhassanak az en életem­ben nem sok leven hatra, ászt akár holot, es czak akarm­i kérés mellett is elteölthetem, vagy ha eletemnek hatra marat részeit mind kuldu­­lasban kelletik el mulatnom, ’s az mit kivált­hatok joszagimban ugy váltogatnom, s ha mit nem, lássák az utannam maradok mit vihetnek veghez , de en most ezzel ketelen vagyok; Tö­­rök arron való eladásra azért megh­elmemet nem bírtam, de egyeb iránt minden joszagimra igyekezzenek penszt kérni, es szerezni kölcsö­­netes formában, az kivel mint alkhatnak két, barom, negy holnapigh, vagy az úrivel felljeb lehet, hogy ha megh nem adhatom az kölcsön adandó summát foglalhassak es bírhassak mind addigh, miglen summajekat le nem teszem. 19. ) Az Fogaras feöldi Reczei Jószágra minthogy Sulyok Istvánná Aszszonyom bírja egy részét, eö Kimétől kel kérni vagy Haller Pe­­terne Aszszonyomtol, vagy Harassai Uramtól. Az Voldorfira Keöhalmi, vagy Sinkszeki Ura­imtol, Az Ravasi es Gezesi jószágra az Szebe­­niektol, az Fejervar keörül valókra az Papok­tól, Az Rükösire es Czombordira Banffi Sig­­mond es Ugrón András Úrtől, Az Gerendire Kassai Ferencz, Dániel Janosne vagy Kolosva­­ri Birak Uraimtól, Az Szurdokira Betlen Mi­­halyne vagy Kemény Boldizsarne Aszszonyom­­tol, Az Keö­vesdire Seredi Istvanne, Kallai Georgine, Vay Peter , Erdélyi Geörgy, Ladá­nyi ,Mihály Uramektol, ezeknek valamelyikeé­­töl, Az Eöltvösi es Veczi Jószágra az Beszter­­czei Uraimtol , avagy Balogh Laszlo Uramektol, mert inkab akarok joszagim nélkül ideigh el lenni, ’s kuldulasra adnom magamat, mintsem gyermekemet pogany rabsagara ejtenem. 20. ) Be erkezven Teöreök Demeter és Boros Urek mint indul a' dologh, es honnan mennyire való remensegek lehet az pénz dol­gából igyekezzenek ugy tudósítani, hogy ha e­­leb nem is de Tergovistjara jühessen hitem eölembe feleölle. Az pénznek Fogarasban, onnari Barassoban szajlitasaval pedigh ejjel nap­pal siessenek, hogy mikoran en Tergovistjara erkezem az penz is Barassoban legyen, mert az velem levők is ostromolljak az Vajdanak i» pedigh molestiajara leszen sok embernek rajta való letele.

Next