Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-08-02 / 61. szám

h­a kevés. A’ Kolozsmegyei börtön jól ismeri a­ deritei szürke zekés embert. 38. 59. 40. 41. 42.) ,,O­l­á­h-B­i­k­a 1, Oláh Gy. Monostor, E­r­d­ő­f­a­l­v­a , B­e­d­e­c­s és Panyik, Silány határa oláh helységek. Ezek közzül Bedecsnek van egy Bábecz nevű dúlt tájéka­. Ezen öt helységekről tapasztalat után is kevéssel szóllhatunk többet; csakugyan Er­­dőfalvának só és kása házörlöi emlitést érde­melnek, melyek az itt bövön találtató malom­kövekből egy két ahoz értők által jutányos á­­ron készittetnek. Bedecsnek pedig mogyoró-tyuk és császár madár teljes vadonjain oly gyönyörű és könnyen kezelhető fenyvessé van , hogy an­nál Kalotaszegen a’ tiltott Kucsuláta sem ad­hatna szebb épület-fákat. Egyébaránt elhanya­golt földjökön, egyátaljában kevés gabonát ter­­mesztenek, szűk legelőjökön pedig csekély szá­mú juhok és kecskék széledeznek. Élelemtárjai, többnyire Kolozsvár, hová főleg a’ Bedecsiek a’ legszebb szarufákat és gerendákat szállítják. Lakossaik nagyobbrészint disunitusok, kiket gyá­vaság és szegénység jellemez. 43.) M. Gyerő-Monostor. Érdekesebb sokkal, mint sem arról, magunk is ne kíván­nánk még valamit szóllani. Erdélynek egykor fejedelmet, ’s századok óta, mint jelenben ér­demdús honfiakat ada e’ kövecses Monostor, a’ b. Kemény és m. Kaloos család, mint az író is érinté, itt veszi a’ maga eredetét, itt virá­goztak ős családok és itt el is enyésztek. 958­ b. Mikola sokak szerént Dezmér, öt fiakat hagyott maga után: Mikola, Gyerő, Kabos, Bado, és Kemény. A' Nagy Kemény Simon, a’ hallhatat­lan emlékű, az erős és bátor, ki oly bő kebel­lel hunt­ el Sz. Imre téréin 1442-b­­e’ Kemény­nek vala ivadéka; ennek újra Kemény Simon, kinek hadi tetteit szemlélve Mátyás, büszkén jegyzé­ meg: ,,Kemény vitéz a’ Simon“ e’ két nevet a' negyed izig horda e’ hős család, mikor Kemény, Vitéz Péter két fiainak egyike, a’ Ke­mény, másik a’ vitéz nevét hagyá örökűl utó­dainak. Mikolának öt fiai Monostoron laktak e mind, vagy csak Gyerő és Rado? bizonyitni nem tudjuk, de hogy Radó, kinek itt nevét ősi- Jaka alap romjaihoz 8 századok kötik, és Gye­re , ki itt kolostort alapita, Monostoron fész­keltek, csalhatatlan. Mit pedig ezen kolostor­ról hitelesen mondhatunk, elkövetkezendő: Ord. S. Bened. In cujus honorem, haec Abbatia c­­redta sit sancta, non constat. Erectam autera esse a pervetusta familia Gyerö. Szegedi in Sy­­nop. Vitae Gelae IV. p. 351 opinatur. Meminit perinde ejus Pazman in App. II p. 175haeredi­­tate ejus in alios conversa, rudera tribus ad summum leucis Claudiopoli in processu Kalo­taszeg dissita, indices tituli maniere. Lehern, Ve­­nerali. Cleri pro anno 1846. p. 10. Úgy látszik Gy. Monostornak, az érintett apátság felállí­tása előtt átalános neve nem volt, hanem az érdekelt családok közzül mindenik ősi lakát tet­szése szerént nevezte, vagy mások által nevez­­tetett­ el az rólok: igy Gyerö - Monostora , Ra­dó vára ’s a’ t. Miután pedig Gyerö által az apátság vagy monostor felállittatott, az évek folytával az egész helységnek nevet költsönö­­zött, s az az előtt csak ősi curiák tömege Mo­nostor nevet kapott, és tartott is meg a' jelen időkig. — 44.) Valkó Kelecselt érdekelt állásá­ban meghagyjuk. Azonban hogy „földből lettünk fából élünk, fűrész (muzsikai) musztikái leszünk“ nem csak Gyurkócza, de a’ fel vidék nagyobb része, bátran fuhatja , és valameddig Kalotaszeg­­nek havassa, és azon fenyői lesznek, soha a' földmivelés lábra kapni nem fog. De közelget az idő, mert a’ vandalusi kezek kis­élletlen bal­tája alatt tönkre hulló fenyvesek sietteték azt. Nem mellőzhetjük itt el , azon észrevételünket is, miszerént az ismertető, kívül járt Kalota­szeg törvényes métáin? Kalotaszeget nemes Kolozs megye felső kerületében, két járás teszi, mint a’ b. hunyadi és bikali; az elöbbeni 24, az utóbbi 19 helységeket számlál. Ezeket új­ból elő sorolni, unalmas lenne. Zsobokon kivül tehát, mely a’ n. almási, Gy. Vásárhelyen és Pányikon kivül pedig melyek a' gyalai járás­hoz tartoznak, a’ többek Kalotaszeget egészi­­tik­ ki. Vagy ha természeti métát akart az iró szabni Kalotaszegnek , miért feledé-el a’ Pá­­nyikkal határos Dongot és feljebb a’ havas men­tin Mariséit s a’ többeket? De igy azok véget­­lenek lennének. Egyébaránt hogy Kalotaszegröl, az írot­taknál többet magunk se­m mondhatunk, azt az ismertetönek köszönjük, mert a’ tollat, mely Kalotaszeg terjedelmesebb ismertetésére már kezünk közti vala, e’ vázolat váratlan kijötte- 243

Next