Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-02-25 / 16. szám
HON ÉS KÜLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FERESICZ, professor. „ — •15 MÁSODIK ESZTENDŐ. Első Félév. Kolozsvár. Pénteken, Februarius 25.k. 1842. 16 k szám. Tartalom Pauperismus. Pauperismus. (Folytatás) A’ mondott intézkedés következtében, a’ henyeség vásottság, és ellenszegülés még inkább lábra kapott a’ napszámosok köztt, kik gyakran többet tudtak kicsikarni, mint a mennyi őket illette, és a’ dorbézolásra ’s iszákosságra még nagyobb ösztönt és alkalmat nyertek. Mit a’ lillei és más gyárvárosokbani napszámosokról olvasunk, Ijogy. S ott a’ demoralisatio a' napszámosok közti naponta jobban elharapózik; hogy a nagyobb rész hetenként csak 3 napot dolgozik gyárukban, a’ többi négyet korcsmákban ivással tölti ek; hogy a’ részegség kórsága még az alsóbb osztályok némberei közit is otthonossá lett; hogy végre a’ rögzött kávé és pálinka ivás által minden a’ Család fenntartására megtartandó segéd fillérek is—könnyelmüleg elvesztegettetnek , mind az,, és még nagyobb kiterjedésben Angliában is feltalálható. Egy bizonyos községben a’ szegények taksája 45 ft. sterlingről 450 fontra növekedett de egyszersmind a hetenkénti sörfogyasztás is azon idő alatt tizennyolezszer nagyobb lett, mint volt A’ mely napon top font sterling osztatott ki a’ szegények köztt, azon napon tett számolás szerént ezen pénzből 30 font sterling pálinka, ára fejében a’ korcsmákba sétált. Londonban csupán 14 nyilvános pálinka mérő házakban — a’ többiek, számát mely nem csekély,—idegen értve — átmérőben hetenként 142,453 férj fi *48,593 «ember, és 48,591 gyermek fordúlt meg, és ezek mindnyájan munkájuk ősz vés kereseté® szegényi pénzeiket, üstök és lelkek épségét s egészségét vivék oda ’s hagyák ott áldozatul. A’ szeszes italokkal való mértéktelen élés a’ nép erkölcsi és anyagi romlásának termékeny kútfeje szokott lenni. Angliában a’ pálinka és szeszes italok természetes—physical használatának szüksége annak valódi, ’s csak ivás kórságból előidézett fogyasztásához úgy áll mint 1 : 100, miből természetes a' következtetés; miszerént Angolországban a’ szegények osztálya évenként milliókat tékozol el, a' teméntelen számmal létező pálinka korcsmákban. Az iszákossággal egyszersmind a lopás szenvedélye, a’ paráznaság, törvénytelen magzatok száma, elmeháborodások, és az emberi természetnek más hasonló elfajzásai is iszonyú elöhaladásban voltak. Londonban — hol már 1806-ban Cokjuhoun szerént oly lakosok száma, kik minden munka kereset nélkül szűkölködtek 20.évore; a’koldusoké 16,000-re; egyszerű és lafrinozott tolvajoké, és dugárusoké pedig 150,000-re ment, és az óta valószínűleg inkább, nagyobbodott mint keresbedett.—-1831b. a’ L o r d m a y o r tiak hivatalos felvetése (Abschätzung) szerént, az eltolvajlott vagyon értéke 14 millió forintra ment. Nagyobb népesebb ,, és gazdag városokban, melyek élénk müiparral, és szélesen alkalmazott erőművekkel diszknek, a’ szegénység minden bűnnek és erkölcstelenségnek valódi rajcs helye’ szokott lenni. Ott üli'fel tanyáját az úgy nevezett szemtelen szegénység, és némi 16