Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-19 / 75. szám
hellett előre nyomult, ’s majd Juan de Ulloánál ismét kiszállott. E’ part már IIY contes Ulma birodalmához tartozott. E’ birodalmat a’ 12-ik században északnyugotról jött az te kek alapították volt, kik 1325-ben Teczkuko tavában bevert czövekekre és szigetekre, mondhatni egy túltengőn Velenczét építettek, melyet Tenochtitlan-nak neveztek. A’ királyság azonban csak 1352-ben alapittatott meg. II Montecuzma vagy Montezuma e’ királyok vagy kaczikok sorában kilenczedik volt, körülvéve egy hatalmas nemes és papi arizstokratziától , mely magát a’ fejedelmet is vezette s a’ bilincsbe vert népet és a’ meghódított tartományokat undok emberáldozattal öszvekapcsolt bálványimádás, nehéz adózás és hadiszolgálat által kemény rabszolgaságban tartotta. Montezuma megrettent, midőn a’ hatalmas letérek megérkezését és hihetetlen gyözedelmeit hallotta. Megismerte, hogy birodalmának uralkodásának végórája ütött, ’s a’ teulek (az az istenek) uralkodása kezdődik. Azt hitték ti. hogy a’ birodalom alapitója kelet felé eltávozott, de egykor viszszatérendő örökösei, utódai számára uralkodói jogait fennhagyta fenntartotta legyen. Cortez és társai, kik lehettek volna mások, mint a’ birodalom örökösei?—véle Montezuma és népe azért a’ spanyolokat teuleknek- isteneknek is nevezte as megrémült nemesség és papság. De Cortez önmagát és társait csak követeknek nevezte, kiket nagy császáruk , Károly Montezumához küldött. Montezuma gazdag ajándékok által igyekezett az idegen isteneket fővárosától távol tartani, de sikeretlen maradott minden törekvése ; félelme és aránya csak sietésre ösztönözte a’ spanyolokat. Azonközben Cortez néhány kaczikokkal, kiket Montezuma azelőtt kevéssel hódított volt meg ’s kik Montezumának csak erőltetve engedelmeskedtek , szövetséget kötött, azoknak fededelmével Vera Cruz-ot, mint további előre nyomulásának legelső erős pontját, felépítette, katonái és ezen új város tiszthatóságai előtt a’ parancsnokságról forma szerint lemondván , azok által magát önállásu, független főkapitánynak választatta, ’s mindez, a’ cubai helytartó Velasquez híre és megegyezése nélkül történt. Az új város követséget küldött Spanyolországba, ’s a’ Cortez megerősítését kérte. Cortez is maga részéről a’ császárhoz tudósításokat és sok aranyat küldött, de minden előrevigyázat mellett is e’ küldöttség czélját Velasquez megtudta. Az indiai tanács elnöke, Fonseca püspök, Velasqueznek nagy pártfogója lévén, most már hatalmasan kezdettek mindketten Cortez ellen munkálni nem csak, de a’ Cortez sergében is voltak párthívei a’ cubai helytartónak , több versen támadott zendülés Cortez ellen, sőt néhányan Gubába titkon viszszahajózni is akartak. Ekkor Cortez két felbujtót felakasztatott ’s a’ hajókormányosának lábát levágatta. De a’ példaadás nem bírt kívánt hatással; a’ titkos bujtogatások mind addig folytak, mig Cortez egy szint oly nagyszerű mint eldöntő eszközhez nyúlt. Hajósembereit és matrózait kénszeritette a’ hajókat haszonvehetetleneknek nyilvánitni, kiüresitni és elsülyeszteni. Csak egynéhány ladikot tartott meg halászatra. Most már a’ Gubába és Európába vezető híd lerontva, katonáinak ura volt Cortez. Öt száz ember ötmillió ellen most már csak győzelem és halál köztt tehetett választást. Egyik vakmerőség a’ másikat követte most. Zemboallaban ordító és dühösködő papok közepette Cortez egy bálványképet ledöntött ’s helyébe a’ keresztet és a’ madonna képet állitotta fel , az emberáldozatokat megszüntette ’s a’ keresztyén vallást tanitni kezdette. Az 1510-ik évi aug. 16-kán indult ki újvárosából Cortez további foglalásra és hódításra 3 serge alig állott 500 főből. Midőn Cortez követek által Tlaskala köztársaság belsés lakosait Montezuma ellen szövetségre felszólította, követjei elfogattak ’s részint megölettek , mit borzasztó csatázások mészárlások követtek; 400 nagyobbrészint megsebesített spanyol katona 50,000 embert vert meg, mert a’ lovasság, az ágyuk ’s a’ spanyolok hihetetlen vitézsége csudákat miveltek. Végre a’ daskalaiak meggyőződvén hogy ezen idegen istenek legyőzhetlenek, békét kötöttek ’s azon pillanaton kezdve a’ leghívebb szövetségesei lettek a’ hatalmas idegen isteneknek, fegyveres néppel szaporították Cortez sergét, ’s azt noha nem jó kedvvel, Tenochtitlan (Mexikó) ellen kalauzolták. Nov. 8-kán pillantották meg a’ spanyolok legelőször Teczkuko tavait; paradicsomban képzelték magukat. Tenochtitlan büszkén emelkedett ki a’ vízből 00,000 házaival, magas templomaival, palotáival, bérijeivel ’s hidjaival. Montezuma drága kövekkel gazdagon kirakott, pompásan aranyzott széken ülve számtalan kísérőkkel, kaczikokkal, papokkal, tisztviselőkkel és hadiemberekkel körülvéve, vitette magát a’ hatalmas hóditó elé-