Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-19 / 75. szám

h­ellett előre nyomult, ’s majd Juan de Ulloá­­nál ismét kiszállott. E’ part már II­­Y contes Ul­ma birodalmához tartozott. E’ birodalmat a’ 12-ik században észak­­nyugotról jött az te kek­ alapították volt, kik 1­325-ben Teczkuko tavában bevert czövekekre és szigetekre, mondhatni egy túltengőn Velen­­czét építettek, melyet Tenochtitlan-nak ne­veztek. A’ királyság azonban csak 1352-ben alapittatott­ meg. II Montecuzma vagy Monte­zuma e’ királyok vagy kaczikok sorában ki­­lenczedik volt, körülvéve egy hatalmas nemes és papi arizstokratziától , mely magát a’ feje­delmet is vezette s a’ bilincsbe vert népet és a’ meghódított tartományokat undok emberál­dozattal öszvekapcsolt bálványimádás, nehéz adózás és hadiszolgálat által kemény rabszol­gaságban tartotta. Montezuma megrettent, midőn a’ hatal­mas letérek megérkezését és hihetetlen gyöze­­delmeit hallotta. Megismerte, hogy birodalmá­nak uralkodásának végórája ütött, ’s a’ teulek (az az istenek) uralkodása kezdődik. Azt hit­ték t­­i. hogy a’ birodalom alapitója kelet felé eltávozott, de egykor viszszatérendő örökösei, utódai számára uralkodói jogait fennhagyta fenntartotta legyen. Cortez és társai, kik le­hettek volna mások, mint a’ birodalom örö­kösei?—véle Montezuma és népe azért a’ spa­nyolokat teuleknek- isteneknek is nevezte as megrémült nemesség és papság. De Cortez önmagát és társait csak követeknek nevezte, kiket nagy császáruk , Károly Montezumához küldött. Montezuma gazdag ajándékok által igyekezett az idegen isteneket fővárosától tá­vol tartani, de sikeretlen maradott minden törekvése ; félelme és aránya csak sietésre ösztönözte a’ spanyolokat. Azonközben Cortez néhány kaczikokkal, kiket Montezuma azelőtt kevéssel hódított volt meg ’s kik Montezum­ának csak erőltetve en­gedelmeskedtek , szövetséget kötött, azoknak fededelmével Vera Cruz-ot, mint további elő­re nyomulásának legelső erős pontját, felépí­tette, katonái és ezen új város tiszthatóságai előtt a’ parancsnokságról forma szerint lemond­ván , azok által magát önállásu, független fő­kapitánynak választatta, ’s mind­ez, a’ cubai helytartó Velasquez híre és megegyezése nél­kül történt. Az új város követséget küldött Spanyolországba, ’s a’ Cortez megerősítését kérte. Cortez is maga részéről a’ császárhoz tudósításokat és sok aranyat küldött, de min­den előrevigyázat mellett is e’ küldöttség czélját Velasquez megtudta. Az indiai tanács elnöke, Fonseca püspök, Velasqueznek nagy pártfogója lévén, most már hatalmasan kez­dettek mindketten Cortez ellen munkálni nem csak, de a’ Cortez sergében is voltak párthívei a’ cubai helytartónak , több versen támadott zendülés Cortez ellen, sőt néhányan Gubába titkon viszszaha­józni is akartak. Ek­kor Cortez két felbujtót felakasztatott ’s a’ hajókormányosának lábát levágatta. De a’ pél­daadás nem bírt kívánt hatással; a’ titkos buj­­togatások mind addig folytak, m­ig Cortez egy szint oly nagyszerű mint eldöntő eszközhez nyúlt. Hajósembereit és matrózait k­énszeri­­tette a’ hajókat haszonvehetetleneknek nyilvá­­nitni, kiüresitni és elsülyeszteni. Csak egy­néhány ladikot tartott­ meg halászatra. Most már a’ Gubába és Európába vezető híd lerontva, katonáinak ura volt Cortez. Öt száz ember ötmillió ellen most már csak győzelem és ha­lál köztt tehetett választást. Egyik vakmerőség a’ másikat követte most. Zemboallaban ordító és dühösködő pa­pok közepette Cortez egy bálványképet le­döntött ’s helyébe a’ keresztet és a’ madonna képet állitotta­ fel , az emberáldozatokat meg­szüntette ’s a’ keresztyén vallást tanitni kez­dette. Az 151­0-ik évi aug. 16-kán indult­ ki újvárosából Cortez további foglalásra és hódí­tásra 3 serge alig állott 500 főből. Midőn Cortez követek által Tlaskala köztársaság be­lsés lakosait Montezuma ellen szövetségre fel­szólította, követjei elfogattak ’s részint meg­ölettek , mit borzasztó csatázások mészárlások követtek; 400 nagyobbrészint megsebesített spanyol katona 50,000 embert vert­ meg, mert a’ lovasság, az ágyuk ’s a’ spanyolok hihetetlen vitézsége csudákat miveltek. Végre a’ d­aska­­laiak meggyőződvén hogy ezen idegen istenek legyőzhetlenek, békét kötöttek ’s azon pilla­naton kezdve a’ leghívebb szövetségesei let­tek a’ hatalmas idegen isteneknek, fegyveres néppel szaporították Cortez sergét, ’s azt no­ha nem jó kedvvel, Tenochtitlan (Mexikó) el­len kalauzolták. Nov. 8-kán pillantották­ meg a’ spanyolok legelőször Teczkuko tavait; para­dicsomban képzelték magukat. Tenochtitlan büszk­én emelkedett­ ki a’ vízből 00,000 házai­val, magas templomaival, palotáival, bérijei­vel ’s hidjaival. Montezuma drága kövekkel gazdagon kirakott, pompásan aranyzott széken ülve számtalan kísérőkkel, kaczikokkal, pa­pokkal, tisztviselőkkel és hadiemberekkel kö­rülvéve, vitette magát a’ hatalmas hóditó elé-

Next