Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-26 / 77. szám

Te mixtitan — Tenochtitlan — vagy Me­xikó a’ sós tóban fekszik. Bár mely oldalról jöjjön is az ember szárazon, legalább is két órát kell mennie négy, mintegy nyolczvan láb széles gáton, mig a’ városba jut. A’ vá­ros oly nagy mint Sevilla vagy Cordova, ’s a’ főbb útszák szélesek. Néhány fő útsza és a’ többieknek is nagyobb része, részint száraz föld, részint vízcsatornákból áll, hidak által, melyeken 10 ló egymás mellett keresztül me­het, öszvekapcsolva. A’ hidak széles, nagy, erős és jól faragott gerendákból vannak épít­ve. A’ városban sok nagy piaczok vannak, a’ többek köztt az egyik Salamanka városánál nagyobb, ’s boltozatokkal van körül véve, hol szünet nélkül 60,000 ember minden nemű kereskedési czikket, élelmiárut, ruhát, arany és ezüst ékszereket, ólmot, sárga és veres rezet, fejérónt, drága köveket, csigákat, tol­lakat ’s t. e. vásárol és árul. Vásárolhatni ot­tan durva és faragott követ, faragatlan és fa­ragott fát, téglát és a’ t. Van egy vadászház is, hol mindennemű vadat, madarat, u. m. tyúkot, gerliczét, galambot, apró madarat, papagájt, sast, sólymot, veresét, nyúlat, szar­vast, kis kutyákat találhatni, melyek kiherél­­tetnek ’s jó eledelül szolgálnak. Van Mexikóban egy útsza­fuárusok szá­­mára, kik ott mindennemű növényt és isme­retes orvosi füvet árulnak. Van­ak gyógyszer­­árusok is, kiknél írak, tapaszok ’s bevétel­re kész orvosi szerek találtatnak ; vannak borbélyok is, kik hajat vágnak ’s szakálat be­­retválnak; nyilvános (laczi) konyhák, hol ételt italt találhatni; vannak teherhordók is, fát, szenet, mindennemű gyékényeket ágynak, szé­ket, asztalt árulnak ; találhatni mindenféle sterti-veteményt és gyümölcsöt, u. m. hagy­mát, párhagymát, fokhagymát, sóskát, arti­csókát ’s a’ t. cseresznyét, szilvát, a’ spanyol­hoz egészen hasonlót 3 árulnak viaszat, mézet és egy bor nemét melyet czukornádból készit­­nek 3 minden szinti pamutfonalat is árulnak egy helyen, mely hasonlít azon helyhez hol Granadában a’ varró selymet árulják. Festéket is árulnak, mely éppen olyan jól megtörve ’s éppen oly tiszta mint milyent Spanyolország­ban látunk, minden szinti szarvasbőrt, sző­röst és szövetlent, porczelán- és földből ké­szült edényeket, minden alakuakat, mázosokat és festetteket , továbbá törökbuzát, (lisztet és kenyeret) mely a’ szigeteken és a’ száraz földön termő minden más búzát jó izére néz­ve felyülmú!3 találhatni hal- és madárpásté­tomot is vagy mindkettőt vegyitve 3 fris és só­zott nyers és főtt halat, mindennemű madár­tojást és tojásoslepényt. Röviden, ott minden élelem és kereske­dési áru, mi a’ világon egyebütt található, nagy mennyiségben árultatik. Minden a’ leg­szebb rendben , ’s minden kereskedői áru sa­ját utszájában, szám vagy mérték, de nem súly szerint. A’ nagy piaczon egy itélőszék van, hol tizenkét kirendelt bíró, a’ vásárpiaczán támadható egyenetlenségekre ítéletet monda­nak ’s a’ bűnöst legottan megbüntetik. Kine­vezett biztosok a’ mértékeket megvizsgálják ’s a’ hamisakat eltörik. Mexikónak különböző részeiben pompás épületek és templomok vannak a’ bálványok imádására szentelve , azok mellett a’ legszebb díszesbb házakban papok és szerzetesek laknak, kik fekete ruhát viselnek, ’s azon időn kezd­ve, midőn a’ hit szolgálatába állanak, mig ab­ból kilépnek hajukat nem vágják­ le ’s nem sülütik­ meg. A’ haczikok és főbb ranguak gyermekeit e’ szerzetesek nevelik , a’ neven­­dékek a’ szerzet öltözetét viselik ’s annak rendszabályait 7— 8 éves koruktól házasulásu­­l­ig követik. E’ szerzetesek szűz életet esküsz­nek, ’s házaikba nő személynek lépni nem szabad. Az év némely részeiben még mérték­­letesebbek mint máskor. A’ legjelesebb templom Mexikóban oly nagy kerületű, mint egy falu helye, melyen 400 lakos megtelepedhetne 3 40 tornya van ’s a’ legjelesebb oly magas mint a’ sevillai főbb templom tornya. Mindenik faragott köböl nagyon erősen van építve, a’ gerendáit jól öszvekapcsolva ’s kifestve. A’ mexikói főórák­nak e’ tornyokban vannak bálványaik és te­metkező helyeik. A’ templom belseje három föboltozatból áll, melyek alatt nagyon magas bálványok vannak. Bálványaik és képeik rop­pant alakúak ’s hüvelyes termék- és búzaliszt­ből embervérrel dagasztott tésztából voltak csinálva. Az élő embernek mesjét (az áldozó papok) felbontották, szivét kivették , ’s azt is­teneiknek áldozták, kiknek temérdek száma a’ nép vágyainak és félelmének temérdekségé­­vel egyenlő volt. Mexikót sok nagy és szép házak díszítik, mert a’ birodalom főbbjei ’s kaczihjai az év­nek egy részét ott töltik. A’ polgárok és gaz­dag kereskedők is szép házaik mellett mindenféle virágokkal ékesített csinos kertekkel birnak. Az édes víz két csőn foly­ bé, mindenik vas­tagsága két láb, ’s egyik gát mellett vonulnak

Next