Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-26 / 77. szám
Te mixtitan — Tenochtitlan — vagy Mexikó a’ sós tóban fekszik. Bár mely oldalról jöjjön is az ember szárazon, legalább is két órát kell mennie négy, mintegy nyolczvan láb széles gáton, mig a’ városba jut. A’ város oly nagy mint Sevilla vagy Cordova, ’s a’ főbb útszák szélesek. Néhány fő útsza és a’ többieknek is nagyobb része, részint száraz föld, részint vízcsatornákból áll, hidak által, melyeken 10 ló egymás mellett keresztül mehet, öszvekapcsolva. A’ hidak széles, nagy, erős és jól faragott gerendákból vannak építve. A’ városban sok nagy piaczok vannak, a’ többek köztt az egyik Salamanka városánál nagyobb, ’s boltozatokkal van körül véve, hol szünet nélkül 60,000 ember minden nemű kereskedési czikket, élelmiárut, ruhát, arany és ezüst ékszereket, ólmot, sárga és veres rezet, fejérónt, drága köveket, csigákat, tollakat ’s t. e. vásárol és árul. Vásárolhatni ottan durva és faragott követ, faragatlan és faragott fát, téglát és a’ t. Van egy vadászház is, hol mindennemű vadat, madarat, u. m. tyúkot, gerliczét, galambot, apró madarat, papagájt, sast, sólymot, veresét, nyúlat, szarvast, kis kutyákat találhatni, melyek kiheréltetnek ’s jó eledelül szolgálnak. Van Mexikóban egy útszafuárusok számára, kik ott mindennemű növényt és ismeretes orvosi füvet árulnak. Vanak gyógyszerárusok is, kiknél írak, tapaszok ’s bevételre kész orvosi szerek találtatnak ; vannak borbélyok is, kik hajat vágnak ’s szakálat beretválnak; nyilvános (laczi) konyhák, hol ételt italt találhatni; vannak teherhordók is, fát, szenet, mindennemű gyékényeket ágynak, széket, asztalt árulnak ; találhatni mindenféle sterti-veteményt és gyümölcsöt, u. m. hagymát, párhagymát, fokhagymát, sóskát, articsókát ’s a’ t. cseresznyét, szilvát, a’ spanyolhoz egészen hasonlót 3 árulnak viaszat, mézet és egy bor nemét melyet czukornádból készitnek 3 minden szinti pamutfonalat is árulnak egy helyen, mely hasonlít azon helyhez hol Granadában a’ varró selymet árulják. Festéket is árulnak, mely éppen olyan jól megtörve ’s éppen oly tiszta mint milyent Spanyolországban látunk, minden szinti szarvasbőrt, szőröst és szövetlent, porczelán- és földből készült edényeket, minden alakuakat, mázosokat és festetteket , továbbá törökbuzát, (lisztet és kenyeret) mely a’ szigeteken és a’ száraz földön termő minden más búzát jó izére nézve felyülmú!3 találhatni hal- és madárpástétomot is vagy mindkettőt vegyitve 3 fris és sózott nyers és főtt halat, mindennemű madártojást és tojásoslepényt. Röviden, ott minden élelem és kereskedési áru, mi a’ világon egyebütt található, nagy mennyiségben árultatik. Minden a’ legszebb rendben , ’s minden kereskedői áru saját utszájában, szám vagy mérték, de nem súly szerint. A’ nagy piaczon egy itélőszék van, hol tizenkét kirendelt bíró, a’ vásárpiaczán támadható egyenetlenségekre ítéletet mondanak ’s a’ bűnöst legottan megbüntetik. Kinevezett biztosok a’ mértékeket megvizsgálják ’s a’ hamisakat eltörik. Mexikónak különböző részeiben pompás épületek és templomok vannak a’ bálványok imádására szentelve , azok mellett a’ legszebb díszesbb házakban papok és szerzetesek laknak, kik fekete ruhát viselnek, ’s azon időn kezdve, midőn a’ hit szolgálatába állanak, mig abból kilépnek hajukat nem vágják le ’s nem sülütik meg. A’ haczikok és főbb ranguak gyermekeit e’ szerzetesek nevelik , a’ nevendékek a’ szerzet öltözetét viselik ’s annak rendszabályait 7— 8 éves koruktól házasulásulig követik. E’ szerzetesek szűz életet esküsznek, ’s házaikba nő személynek lépni nem szabad. Az év némely részeiben még mértékletesebbek mint máskor. A’ legjelesebb templom Mexikóban oly nagy kerületű, mint egy falu helye, melyen 400 lakos megtelepedhetne 3 40 tornya van ’s a’ legjelesebb oly magas mint a’ sevillai főbb templom tornya. Mindenik faragott köböl nagyon erősen van építve, a’ gerendáit jól öszvekapcsolva ’s kifestve. A’ mexikói főóráknak e’ tornyokban vannak bálványaik és temetkező helyeik. A’ templom belseje három föboltozatból áll, melyek alatt nagyon magas bálványok vannak. Bálványaik és képeik roppant alakúak ’s hüvelyes termék- és búzalisztből embervérrel dagasztott tésztából voltak csinálva. Az élő embernek mesjét (az áldozó papok) felbontották, szivét kivették , ’s azt isteneiknek áldozták, kiknek temérdek száma a’ nép vágyainak és félelmének temérdekségével egyenlő volt. Mexikót sok nagy és szép házak díszítik, mert a’ birodalom főbbjei ’s kaczihjai az évnek egy részét ott töltik. A’ polgárok és gazdag kereskedők is szép házaik mellett mindenféle virágokkal ékesített csinos kertekkel birnak. Az édes víz két csőn foly bé, mindenik vastagsága két láb, ’s egyik gát mellett vonulnak