Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-20 / 84. szám
innepélyes hitvallomást nem tett. Csak hamar a’ Keresztyén hitteli elpártolását mélyen megbánván, az országból eltávozott ’s Szyrába ment, hol a’ török fecz-t (sapkát) sisakkal cserélte fel. Azután ismét Konstanczinápolyba viszszatért, reméltvén, hogy álruhájában senki sem fog reá ismerhetni. De csak hamar nyomába akadt a’ rendőrség ’s a’ szerencsétlen ifjú elfogatott és a’ szemaszkor tömlöczébe vettetett. Anyja és nő testvérei (atyja nem volt már az élők sergében) a’ különböző idegen hatalmasságok követeihez folyamodtak , de csak egyedül Stratford Canning, az angol követ vette szivére a’ szerencsétlen ifjú sorsát, Isinek megszabadítására a’ divánnál lépést is tett. A’ nagyvezír kinyilatkoztatta a’ követnek adott válaszában, hogy törvény szerint fog ezen ügy elláttatni ’s ha csak lehetséges leend, a’ követ kívánaténak eleget tenni igyekezend. Azalatt a’ fogoly pere folyamatba hozatott a’ szerencsétlen minden nap a’ legrettenetesebb kínzásokat szenvedte, kinzás által akarván a’ törölt itélőszék egy vallomást kicsikarni, melyet kimondani a’ szerencsétlen a’ legnagyobb martyrhoz illő állhatatossággal vonakodott. A törökök új hitvallomást kívántak tőle, vagy legalább hogy az izlámtóli elpártolását vonja viszsza, az az, nyilatkkoztassa ki, hogy ő muzulmán. Tizennégy napnál tovább szenvedett el ő mindent, valójában bámulásra méltó elszánással. Ezen ellenállás által a’ törökök felingerülve, végre teljes tanácsgyülésben a’ szerencsétlen ifjúra a’ halálos ítéletet kimondották. Az ítélet végrehajtása egynéhány napig elhalasztatott, a’ vakbuzgó birák reméllvén, hogy’ ismételt megkísérlések által a’ szenvedőt talán megtéríthetik 3 napjában többször térdre állíttatott ’s a’ bakó tette magát mintha legottan lefejezni akarná. De minden igyekezetük a’ vad keblű török bíráknak sikeretlen maradott, a’ szerencsétlen ifjú tántorithatlan volt, utoljára a’ török itélőszék a’ halálos Ítélet végrehajtására parancsot adott. Hasztalan volt az angol követ fáradozása a’ rettenetes Ítélet viszszahuzására. A’ szerencsétlen ifjú két száz rendőri katona közti nagy pompával a’ balog bazarra, a’ fő város egyik legnépesebb piaczára hurczoltatott, ’s ott a’ halálos ítélet felolvasása és a’ vesztőhelyen felragasztása után számtalan néptömeg jelenlétében lefejeztetett. Legutolsó pillanatáig hív maradott a’ kereszén valláshoz hasztalan fáradoztak mind végig vakbuzgó muzulmánok, hogy a’ szerencsétlen ííébtéből az izlam hitvallomását kicsalják,d de állhatatos volt mind végig. Édes anyja és nőtestvérei jajgatása a’ legkeményebb szíveket is meglágyította volna, de a’ muzulmánok minden kérelem és esdeklésre siketek maradtak, sőt a’ kegyetlenség annyira ment, hogy a’ próféta vad követői diadalmi örömkiáltozásokkal töltötték a’ levegőt e’ szívet repesztö jelenet alatt. A’ holttest három nap hevert a’ kövezeten , éhes kutyák csoportjai gyűltek öszve körűlötte, ’s katonák őrizték, hogy a’ temetési utolsó tisztelete meg ne tétethessék. A’ levágott fej megvetés jeléül, a’ holttest lábai közzé dugatott, a’ fej helyébe a’ sisak tétetvén. Valójában borzasztó esemény ! Alig lehet hinni, hogy a’ keresztyén időszámlálás tizen kilenczedik századában, Európában, civilisált országok képviselőinek szeme láttára, ily undokságok történhessenek. Nyavalyák Középámerikában. (Puyolt ezredes tudósításából.) A’ nyavalyák száma Középámerikában sokkal kisebb mint sok európai országban. Bár mi legyen is oka, de ez igy van ’s ezt a’ spanyol orvosok is tanúsítják. Egyátaljában a’ kigőzölgés elnyomásából származó nyavalyák Középamerikában csak nem ismeretlenek. Az északi és déli partokon a’ legkisebb mozgás már nagy izzadásba hozza a’ testet, sőt néha a’ napnak bizonyos óráiban helyit ülve is izzad az ember, ’s mégis meghűlésnek nincs kitéve, mivel a’ levegő nem hal meg érezhetöleg, ’s a’ légköri változások nap és éj köztt nem nagyok. Az indusok, kik utazás alatt nehéz terheket hordoznak, mindég hives helyeken pihennek meg, fák vagy kősziklák árnyékában ’s patakok partjain , midőn a’ pihenés helyére megérkeznek, rendszerint kisebb vagy nagyobb mértékben felhevülve vannak, ’s még is a’ parton heverő kövecsre vagy fűre feküsznekle; de legyen az ember itt árnyékban vagy más hives helyen, a’ levegő mindég égető hév, mi az izzadás megakadályozását nem engedi meg. Azért az indusok csak nagyon ritkán szenvednek hülésben, oldalnyilazás vagy mejyfájdalmakban. A’ legközönségesebb nyavalyák itt a’ gyomor gyengeségei, de ezek sem az indusok közti, hanem a’ népesség nagy központjaiban, Guatemalában, San Salvadorban ’s a' t. for-