Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-02-21 / 15. szám
1843. (Első rérív.) 15-kszák. Tartalom: Az európaiak első megjelenése Japánban. I. A' portugalusok. Egyesületi mozgalmak, pálya kérdés. TOLDALÉK niNÍT ÉS JELEKHEZ. Kolozsvár. Kedden Februarius 21-én. 1843. Az európaiak első megjelenése Japánban. I. A‘ portugalusok. A’ 180,000 □ mértföldre terjedő japáni birodalom belső felfedezőjinek a’portugalusokat mondják. Az 1542-k évben Antonio Miota, Antonio Pexos és Zeimot Ferencz portugalusok , Chinából jővén, szélvész által a’ japáni partokra hányattak, de véletlen megjelenésűk, mint látszik, a’ japániak és portugalusol köztti kereskedés megindítására semmi okot nem szolgáltatott. Legtöbbet tett a’ portugalusol; kereskedésére azon körülmény, hogy 1547-ben egy fiatal japani Malaccába ment, ott a’ keresztyén vallásra állott ’s Paulo de Santa Fé névre megkereszteltetett. Ez az 1540. évben hazájába viszsza térvén, vele Xaverius Ferencz, a’ keresztyén vallás apostola napkeleten, Japánba ment, ’s ott a’ keresztyén vallást három évig tanította. Eltávoztakor más papokat hagyott Japánban, kik a’ térítés nagy munkáját oly szerencsés eredménynyel folytatták, hogy kevés évek alatt a’ római katholika hit a’ japániak közüi sok követeket nyert, sőt több fejedelmek is megkeresztelkedtek. Az 1582-k évben három nagy tekintélyű fejedelemből álló követség küldetett Japánból a’ római pápához, mely követség előbb Lisbonában, azután Madridban és végre Rómában nagy tisztelettel fogadtatott, ’s XIII Gergely pápa által lábcsokolásra bocsáttatott. A’ keresztyén vallás terjedése a’ portugalusok kereskedését Japánban a legvirágzóbbá tette volt, azért nem leszen érdektelen, ha virágzása, csökkenése ’s majd teljes megbukása okait röviden elősoroljuk. Legelsőbben is meg kell jegyezni, hogy a’portugalusol előtt legelső megjelenésükkor a’ birodalom belseje nem volt elzárva. Hihetőleg akkor az idegeneket kizáró rendszer nem létezett, és a’ fejedelmek sem tartattak a’ császár által oly szoros függésben, ’s igy azok az idegenek iránt kedvezéssel lehettek. Ide járul még az is, hogy akkor a’ japániak szabadon mehettek más idegen országokba, ’s ha a’ portugalusol szolgálatába állottak, vagy azokkal kereskedési öszveköttetésbe léptek , a’ gazdagodásra ’s nyereségre egy addig ismeretlen út nyilt meg elöttök. A’ portugál kereskedők a’legnevezetesebb kereskedő városokban a’ leggazdagabb lakosok leányaival kötöttek házassági szövetséget, ’a így a’ két nemzet tagjai egymás szokásaival megbarátkoztak, és kevés idő eltelésével közös érdek kapcsolta őket egymáshoz. Igaz ’s annak is maradand, hogy az emberi tények fő rugója, a’ haszonlesés. Ez hatott a’ japáni fejedelmekre is főképpen a’ tengerparti tartományokban, men a portugalusol, terhelt hajóji számukra is gazdag ajándékokat vittek, ’s a’ vám fizetéssel jövedelmöket tetemesen szaporitottták. A’ téritő papok munkássága, ’s fáradozásai által kórházak és szegények intézetei építtettek, ’s az azokban ápolt betegek és szegények nagyobb része keresztyén vallásra tért, mi által a’ portugalusol befolyása a népre nevekedett. Nagyon természetes volt tehát, ha a’ jezsuiták munkálódása, a’ japáni bonezok (papok) féltékenységét felébresztette, kik a’ keresztyénség terjedésében saját létöket veszélynek kitéve látván, romlásuk elhárítása végett az akkor uralkodó császárhoz folyamodtak. De a’ japáni papot aggodalmát a’ kormány, úgy látszik, nem méltatta különös nagy figyelemre, ’ hihetőleg a’ miatt a’ keresztyénség ügye semmi változást szabad folyásában nem szenvedett 15