Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-03-26 / 25. szám

99 A’ Péter császár uralkodása utolsó évei­ben az orosz udvarnál rendkívüli nagy erköl­csi romlottság kezdett volt lábra kapni, mi­­Katalin alatt még többre ment. Kéntelen volt azért Katalin a’ mind inkább terjedő rosznak fékezésére több rendeleteket kibocsátni. Az udvari társas kör számára Péter császár által megállított szabályokhoz is, még néhányat ragasztott, melyek közzal a’ következők na­gyon jellemzik az akkori orosz udvariak er­­k­öltsiségét : u. m. 1. A’ nők semmi szín alatt ne részeged­­jenek­ meg ’s a’ férfiaknak reggeli kilencz óra előtt nem szabad megrészegedni. 2. A’ hölgyek, kik zálog- kérdés­ ’s t. e. társasjátékkal töltik az időt, ne lármázzanak sokat, ’s nagyon féktelenül ne viseljék ma­gokat. 3. A’ férfiak erőszakkal csókot ne rabol­­janak­ el, és senki se merészeljen, kizárás büntetése alatt, a’ társaságban valamely nőt veréssel fenyegetni. Emberek és állatok n­ycisialisak csudálatos megismerése Ar­ábiában. Mint a’ szabad indusok Amerika erdőiben, úgy a’ beduinok Arabia pusztáiban egyenlő ügyességgel tudnak az ember és állatnyom­­dokokra ismerni ’s a’ különböző nyomokat egymástól megkülönböztetni. Az amerikai er­dőkben a’ nyom fűben­­ Arabia pusztáiban, hol fű nincsen , homokban marad­ meg. Csak nem minden beduin bír némi nyomismerettel, de még is nem mindenik tudja ezen ismeret­ben magát kitüntetni. Az olyan arabs, ki a’ nyomok ismerésének szentelte idejének egy részét, rendszerint a’ homokban maradott nyo­mokból megismeri , hogy azon nyomok tör­zsökéhez tartozó egyén nyom­ai­é vagy vala­melyik szomszédtörzsök tagjáé,­­s így a nyom­ból megítélni tudja, idegen vagy ismerős jó barát ment-e­ el az úton. A’ bényomás mélysé­géből már tudja, hogy azon ember , kié a’ nyom, vitt-e magával terhet vagy nem. A’ nyom kisebb vagy nagyobb mértékbeni tisz­taságából meghatározza, hogy azon ember két vagy egy nappal az előtt, vagy éppen azon nap ment-é­ el? A’ nyomoknak egymástóli bizo­nyos távolságából a’ beduin megítéli, a’ nyo­mát ott hagyó ember elfáradva volt-é vagy nem, mivel az elfáradt ember lépései nem e­­gyenlők, az az: a’ nyomok egymástól nincse­nek egyenlő távolságra, ’s ebből meghatároz­ni tudja, lehetséges-e az illető embert még u­­tolérni, vagy nem. De nem csak az embernyom ismeretében bir a’ beduin ily ügyességgel. Minden arabs ismeri saját tevéinek nyomdékát, sőt szom­szédjai tevéinek nyomdékai sem ismeretlenek előtte. A’ bényomás mélységéből megítéli, legelt-é a’ teve vagy nem , megterhelve volt-é , vagy csak egy ember ült azon, ’s milyen nagy lehetett terhe? Ha a’ két első lábnyomai mé­lyebbeknek látszanak mint a’ hátulsó lábaké , abból az arabs azt következteti, hogy azon tevének gyenge az eleje, ’s ebből tulajdonosára is ráismer. Egyátaljában a’ beduin oly sokat következtet egy teve vagy annak hajtója nyom­­dékaiból, hogy tulajdonosát csak nem mindég megtudja, ’s némely esetekben az ilyetén rá­­ismerés szinte természetfelettinek lenni lát­szik. A’ beduinok éles elméje e’ tekintetben csudálásra méltó, ’s annak főképpen szökevé­nyek üldözésekor vagy eltévedett állatok fel­keresésekor különös hasznát veszik. Midőn a’ pusztában valamely veszedelmes vidéken kell keresztül menni, a’ beduin veze­tők ritkán engedik­ meg, hogy városi vagy ide­gen ember a’ tevék mellett menjen, mert ha ez czipőt visel, úgy minden utána jövő bedu­in megtudja hogy ott városi ember ment­ el, ’s ha saruit levetve mezítláb megyen, nyomai is elárulják a’ város gyermekét, ki nem szo­kott sok járáshoz. Attól lehet azért félni, hogy a’ beduinok, kik a’ városiakat gazdagoknak tartják, az ilyen útazót űzőbe veszik. — Sok, titokban véghezvitt tett, a’ nyomok ismeretje által világosságra jött, ’s a’ beduinnak nem sok reménysége lehet, hogy valamely titkos vállalata napfényre ne kerüljön, mivel kóbor­lásainak olvasható nyomai maradnak, melye­ket minden szomszédja olvasni tud. Az orosz nép lelki és erkölcsi ait ápolj­a Péter czár előtt. Míg a’ tizenkettedik század folyama alatt Europa déli tartományaiban spanyol divatok és szokások uralkodtak, melyeket a’ tizenhe­tedik században franczia szokások váltottak­ fel Oroszország mind ezen újításokból legkisebb részt sem vett, mert mindent mi idegen volt gyűlölt. Azért e’ hatalmas birodalom lakosai, erkölcs- nyelv- ismeretek- lak- és öltözetre nézve , más mivelt nemzetektől oly távol ál-

Next