Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-03-26 / 25. szám
99 A’ Péter császár uralkodása utolsó éveiben az orosz udvarnál rendkívüli nagy erkölcsi romlottság kezdett volt lábra kapni, miKatalin alatt még többre ment. Kéntelen volt azért Katalin a’ mind inkább terjedő rosznak fékezésére több rendeleteket kibocsátni. Az udvari társas kör számára Péter császár által megállított szabályokhoz is, még néhányat ragasztott, melyek közzal a’ következők nagyon jellemzik az akkori orosz udvariak erköltsiségét : u. m. 1. A’ nők semmi szín alatt ne részegedjenek meg ’s a’ férfiaknak reggeli kilencz óra előtt nem szabad megrészegedni. 2. A’ hölgyek, kik zálog- kérdés ’s t. e. társasjátékkal töltik az időt, ne lármázzanak sokat, ’s nagyon féktelenül ne viseljék magokat. 3. A’ férfiak erőszakkal csókot ne raboljanak el, és senki se merészeljen, kizárás büntetése alatt, a’ társaságban valamely nőt veréssel fenyegetni. Emberek és állatok nycisialisak csudálatos megismerése Arábiában. Mint a’ szabad indusok Amerika erdőiben, úgy a’ beduinok Arabia pusztáiban egyenlő ügyességgel tudnak az ember és állatnyomdokokra ismerni ’s a’ különböző nyomokat egymástól megkülönböztetni. Az amerikai erdőkben a’ nyom fűben Arabia pusztáiban, hol fű nincsen , homokban marad meg. Csak nem minden beduin bír némi nyomismerettel, de még is nem mindenik tudja ezen ismeretben magát kitüntetni. Az olyan arabs, ki a’ nyomok ismerésének szentelte idejének egy részét, rendszerint a’ homokban maradott nyomokból megismeri , hogy azon nyomok törzsökéhez tartozó egyén nyomaié vagy valamelyik szomszédtörzsök tagjáé,s így a nyomból megítélni tudja, idegen vagy ismerős jó barát ment-e el az úton. A’ bényomás mélységéből már tudja, hogy azon ember , kié a’ nyom, vitt-e magával terhet vagy nem. A’ nyom kisebb vagy nagyobb mértékbeni tisztaságából meghatározza, hogy azon ember két vagy egy nappal az előtt, vagy éppen azon nap ment-é el? A’ nyomoknak egymástóli bizonyos távolságából a’ beduin megítéli, a’ nyomát ott hagyó ember elfáradva volt-é vagy nem, mivel az elfáradt ember lépései nem egyenlők, az az: a’ nyomok egymástól nincsenek egyenlő távolságra, ’s ebből meghatározni tudja, lehetséges-e az illető embert még utolérni, vagy nem. De nem csak az embernyom ismeretében bir a’ beduin ily ügyességgel. Minden arabs ismeri saját tevéinek nyomdékát, sőt szomszédjai tevéinek nyomdékai sem ismeretlenek előtte. A’ bényomás mélységéből megítéli, legelt-é a’ teve vagy nem , megterhelve volt-é , vagy csak egy ember ült azon, ’s milyen nagy lehetett terhe? Ha a’ két első lábnyomai mélyebbeknek látszanak mint a’ hátulsó lábaké , abból az arabs azt következteti, hogy azon tevének gyenge az eleje, ’s ebből tulajdonosára is ráismer. Egyátaljában a’ beduin oly sokat következtet egy teve vagy annak hajtója nyomdékaiból, hogy tulajdonosát csak nem mindég megtudja, ’s némely esetekben az ilyetén ráismerés szinte természetfelettinek lenni látszik. A’ beduinok éles elméje e’ tekintetben csudálásra méltó, ’s annak főképpen szökevények üldözésekor vagy eltévedett állatok felkeresésekor különös hasznát veszik. Midőn a’ pusztában valamely veszedelmes vidéken kell keresztül menni, a’ beduin vezetők ritkán engedik meg, hogy városi vagy idegen ember a’ tevék mellett menjen, mert ha ez czipőt visel, úgy minden utána jövő beduin megtudja hogy ott városi ember ment el, ’s ha saruit levetve mezítláb megyen, nyomai is elárulják a’ város gyermekét, ki nem szokott sok járáshoz. Attól lehet azért félni, hogy a’ beduinok, kik a’ városiakat gazdagoknak tartják, az ilyen útazót űzőbe veszik. — Sok, titokban véghezvitt tett, a’ nyomok ismeretje által világosságra jött, ’s a’ beduinnak nem sok reménysége lehet, hogy valamely titkos vállalata napfényre ne kerüljön, mivel kóborlásainak olvasható nyomai maradnak, melyeket minden szomszédja olvasni tud. Az orosz nép lelki és erkölcsi ait ápolja Péter czár előtt. Míg a’ tizenkettedik század folyama alatt Europa déli tartományaiban spanyol divatok és szokások uralkodtak, melyeket a’ tizenhetedik században franczia szokások váltottak fel Oroszország mind ezen újításokból legkisebb részt sem vett, mert mindent mi idegen volt gyűlölt. Azért e’ hatalmas birodalom lakosai, erkölcs- nyelv- ismeretek- lak- és öltözetre nézve , más mivelt nemzetektől oly távol ál-