Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-05-28 / 43. szám
— 170 — tette, hogy a’ lábosok a’ város falain kivül keresnek helyet, hol magukat megvonhassák. Ezen aggodalom főképpen azért figyelemre méltó, mivel a’ város azon egyetlen irányban, melyben hamar terjed, (t. i. észak nyugotra) a’ körfalakat már elérte, mig déli és keleti része, ha nem is lesz néptelenné, de elevenségéből nagyon sokat veszt. A’ kormány igyekszik ezen irány ellen dolgozni, ’s a’ város belsőjének életet adni, a’ keskeny és nedves útszák tévútjain keresztül szép széles útszákat vágatván. — Az ausztriga- hal- vaj- tojás- és majorság-vámja a’ piaczokon 1,751,000 frankra ment. E’ jövedelem tulajdonképpen a’ kapuvámhoz tartozik (kapuvám modros, mely az élelmekért a’ város kapuinál fizettetik). A’ piaczokról helytérből 001,050 frank jött bé. A’ nyilvános ■vagy köz mérőhelyekből 205,915 frank. A’ vízcsatornákból eladott viz és a’ város kutjai 908,919 frankot hajtottak be. Mind e’ nagyon törvényes jövedelem Párizsban. Párizs már több idő óta sokat tett és költött hogy vize legyen. Vízcsatornái, a’ Szajna vizét tisztáló pompás gépek, a’ grenelle-i hűt st. e. a’ vizet nagyon bővítették a’ városban. A’ tizjövedelem részint, engedményekből gyül bé, melyeket gyárak és feredőházak birtokosai nyertek, hogy a’ Szajna és a’ csatorna vizét használhassák, részint pedig vizárulásból, t. i. bizonyos számú vízgépek a’ vizet a’ Szajnából a’ vizhordók edényeibe öntik,s ezért a’ vizhordók fizetnek. De vannak sok nyilvános kutak is, melyek mind nagyon czélirányosan vannak készítve. Itt nem a’ város díszére csinált szökőkútakról van szó, melyek szándékosan úgy vannak elintézve, hogy azokból vizet meriteni nem lehet, hanem a’ más kutakról. Ezek kétfélék t. i. olyanok, melyeknek vizét inni lehet, és olyanok, melyek a’ város tisztítására öntik ki a’ csatornából vett vizet. 1000 ilyen kút van Párizsban, melyek jó időjárásakor nyitva vannak, de éjszakára mindég bézáratnak. Még sincs elég vize Párizsnak s mélyen érzett szükség, hogy a’ viz minden házba, minden emeletbe felhajtassék, mert jelenleg, midőn a’ lakosok kéntelenek kútról hozni vagy vizhordók által hozatni vizet, azzal oly nagy gazdálkodás foly, hogy azt az egésségre és tisztaságra ügyeléssel egyeztetni nem lehet. Sok tervek készíttettek már e’ czélra, ’s a* turbinek feltalálása, melyek megengedik hogy a’ város legfelsőbb pontjára felhasson, egy ilyen terv kiviteléhez reményt nyújt. Tulajdonképpen a* városnak kellene saját költségén e’ munkát végre hajtani, de a’ praefectus teljességgel nem engedi, hogy a’ város új adósságokat csináljon. Egy társaságra bízatott volna e’ vállalat már régen, ha szerencsétlenségre mindég egy speculans nem állana elé, kivel a’ város nem akar semmibe bocsátkozni, de a’ kinek mint látszik oly nagy befolyása van a’ dolgokba, hogy őtet a’ város nem zárhatná ki ha ilyesmi vállalkozás történne is. Mindazáltal Párizs jobban gondoskodott mint Németország legfőbb városai, hogy lakosainak, a’ mennyiben eddig lehetséges volt, vizök legyen, de még sincs annyi vize mint Londonnak ’s különösen Ujgorknak , ho egy pompás vízcsatorna minden háznak minden emeletnek korlátlan mennyiségű vizet ad. A’ poissy-i (olv. poaszszi-i) pénztár 1,302,749 frank jövedelmet hajtott; e’ pénztár egy bankneme , melyet a’ város a’ poissy-i és sceaux-i (olv. szó-i) nagy marha vásárokon a’ mészárosok számára tart, ’s mely bizonyos adózatokkal van öszvekötve. Az egész nem egyéb mint hús- vám-pótlék, mit a’ vágóhidakért is fizetni kell. Ez utolsók 1,088,204 frank adót fizettek. E’ két adózat ellen tulajdonképpen nem lenne kifogás, mert a’ poissy-i pénztár által a’ város nagy szolgálatot teszen a’ marhakereskedelemnek, ’s a’ vágóhidak remekileg vannak elrendezve ’s kereskednek , hogy beteg marha nem vitetik bé; de ezen adózatok a’ marha vámjával együtt véve a’ húst szerfelett drágítják. A’ borraktár 313,810 frankot hajtott be; e’ roppant intézet a’ városi vámrendszer eredménye. Midőn t. i. a’ város (azaz Párizs) látta , hogy a’ borkereskedés kebléből Bercy-be vonul, e’ roppant raktárt építette, melybe a’ borkereskedők boraikat lerakhassák , ’s eladás előtt vámot ne fizessenek. Ezen épület 20 millió franknál többe került, de még sem ért czért a’ város, mert a’ borkereskedés nagyobb részint Bercvben maradott, ’s most a’ raktár jövedelmei kevéssel mennek többre, mint a’ raktári személyzet fizetése és az épület javítási költségei. Az egész egy szörnyeteg rendszernek szörnyeteg eredménye. A’ gyorsszekerek és áruk kísérete a’ városon keresztül 150,236 frankot hozott bé. A gyors és árukat szállító szekerek t. i. melyek a’ városon keresztül mennek, hogy ne kéntelenitessenek a’ kapuk alatt lerakodni , vámszolgákat visznek magukkal mint kísérőket, miért természetesen fizetni kell, ’s e’ volt az egész oetvoi vagy vám-rendszernek kezdete. A’ közönséges szekerek bér-