Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-01-26 / 8. szám
czukornád jelenleg csak a’ völgyekben sus kertekben miveltetik, ’s a’ nádat nyersen eszikmeg a’ lakosok, mivel nedvét nem tudják kristallizálni. A’ nádat május hónapjában ültetik s gazdag aratás szokott lenni mind azon sok költség és munka nélkül, mit más országokban a’ nádtermesztés megkíván. Elata tartományában és az ittó-i és vollo-gallai hegyek közti nagyon jó minőségű kávé terem oly bőven mint burján , de nagy részét a’ fák alatt hagyják rothadni, mert a’ harrai király a’ kávéval egyedáruságot folytat, ’s benn az országban a’ kávéemésztés csekély, mivel az abyszsziniai keresztyének azzal nem élnek, ez által akarván magukat Mohammed követőitől és a’ galláktól megkülönböztetni. Mindazáltal minden piaczon nagy mennyiségben találhatni kávét, ’s midőn rabszolga szűke van, a’ kereskedők tevéikre rakják e’ becses bogyót 's a’ tenger partra és Arábiába is elviszik, hol mokka kávé helyett eladják. Mondják hogy Gurag, Enarea és Kaffa bővölködik kávéjával, mely tartományok lakosai azzal bőven élnek. Mivészet és kézmivesség természetesen nagyon keskeny határok közzé van szorítva egy olyan népnél, melynek nincs sok szüksége, ’s luxust nem ismer, s hol a’ népesség negyed része klastromokban él. Iratmásolók- képfestők- asztalosok- kovácsok- takácsok- tímárok- és fazakasokon kívül , azért más míveseket kevés számmal találhatni. A festészet nagy becsben tartatik , de a’ legelső kezdeményeken nem tudott feljül emelkedni. Holtszénnel rajzolnak nagyon sökélytelen vázolatokat, ’s azokat a’ legdurvább színekkel festik ki, ’s az ilyen mivek még is nagyon kelnek, az egyházak azokkal tele vannak ’s gyakran rendkívül drága áron adatnak el. Az asztalosoknak nincs sok munkájok; ajtók vagy nagyon durván készített ágyak a’ legnagyobb művek, melyek műhelyeikből kikerülnek. Nagy fűrészek hiánya miatt a’ legszebb fa egyetlen egy deszka kivágására feláldoztatik. A’ kovácsok vasból, sárga rézből és ezüstből dolgoznak, ’s ha az ember tökélytelen műszereiket látja, csodálkozik, hogy azokkal miképpen készíthetnek oly csinos tiszta munkát. Az ország egyátaljában , de különösen Bulga tartománya, vassal bővölködik; ezen érer kiolvasztása mély gödrökben történik meg, melyekben váltva egy réteg fa és egy réteg vaskő halmoztatik egymásra. E’vas lágy, de abból mégis fegyvert u. m. kardot , dárdát ’s t. e. csinálnak. A’ timárok jó lágy bőrt tudnak készitni, mi nevezetes kiviteli czikk. A’ nyersbőr 0—10 nap mész vizben tartatik, melyben hurutfa héja áztatott, azután megszáraztatik ’s czitromlével megványoltatik. A’ takácsok szabad ég alatt dolgoznak ; szövőszékük egynéhány egyenesen felállított pálczából áll. Szokás szerint bizonyos menyiségü pamut adatik át a’ takácsnak, ki abból kelmét sző meghatározott árért p. o. 10 darab sóval (mindenik 2 pence-t érövel) vásárlott pamutért, a’ takács 30 sing hoszszu és másfél sing széles szövetet ad , s néhie munkájáért 7 darab só fizettetik. Finomabb szövetek vagy arabiai veres fonallal vegyes darabok drágábbak. A’ fazekasok nagy edényeket készitnek, melyekben a’ lakosok gabonát és italt tartnak; készitnek továbbá lámpákat, tűzhelyeket, ’s kúpos cserép téglát házak teteje fedelére, ’s ’s mind ezeket kemény agyagból , jó formában és jól kiégetve, de a’ kisebb edények kavésfazehak ’s t. e. roszszak ’s idomtalanok. A’ vasárnapokon kívül egész Abyszsziniában ha valakinek valami elcserélni valója van, az útszakon végig megyen ’s áruját kikiáltja, mig valakit talál, ki azt elcseréli olyan tárgyival mire nékie szüksége van, mert ott nincsenek boltok sem bazárok. A’király 10 procent hét és kiviteli vámot részén, szabad választása szerint, pénzben vagy termékben; csak rabszolgákért részén fejenként 4 darab sót, ’s az áruba bocsátott rabszolgák megvásárlására nézve elsőségi joga van. (Abyszixiniában a’ keresztyének vásárolnak rabszolgákat, de egyet sem adnak el; a’ királynak több ezer rabszolgája van különböző lakhelyeiben, hol azokat házi munkákra, fa- és vízhordásra használja, vannak köztök énekesek, pásztorok, takácsok , olyanok is, kik fából és érezből dolgoznak ’s t. e.) Lehetlen az országnak kereskedési statistikáját pontosan tudni, de az Ali Ambarban bégyülő vám évenként, mintegy 2— 3000 ausztriai nagy tallérra megyen; a’ többi piaczok vám jövedelmét Harris kapitány sem tudta. Spa tartományában a’ pénzt ausztriai Mária Therézia tallérok teszik, de forgása sok bajjal van öszvehötve, mert ha az ilyen tallérokon bizonyos jegyek nem láthatók, sokat vesztenek beesőkből. Legdrágábbak az 1780*ban vert tallérok, de a’ tiarán két tökéletesen kivert gomb jegyen; a’ mennek jobb oldalán levő csillag nagyon jól látható ’s az S. F. betűk alatt, egészen tiszták legyenek, mert különben nincs teljes becse. A’ tallér egy egy