Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-17 / 75. szám

sen, eszmék kicserélésén 's a’ társalgás nemesbíté­sen működök, egy gazdasági egyesület, mely számos tagokból egyesülve szintén k. kormányzó ö­nmaga ke­gyes pártfogása alatt éled, egy nemzeti színház, egy mu­zsikai conservátorium, egy közkedvességü 's miveit érzésű grófunk teremtménye, melynek jótékony ha­tását városunkban a’ hangászat iránt növekedő rész­vét bizonyítja, két hírlap, melyek súrlódással éled­nek 's óvódnak, mint az érez a’ rozsdától, *) — két­ magány tartalék-pénztár tisztviselőink ’s polgártár­­társunk megkímélt vagyonkája 's ez által élete biz­tosításra,—egy részvényeken alapult czukorgyár, mely­nek termékéből szerencsés lesz szónok egy példányt ö­­nöknek bémutatni, egy katonai laktanya, számos pompás épületek ’s nagyszerű templomok.— A’ város észak­­nyugoti oldalán fekszik egy dombon mintegy koszir­tokon az úgynevezett fellegvár, mely a’ katonaság­nak lakhelyűl szolgál. Említést érdemel még a’ pi­­aczi nagy templomban létező régi országos levéltár. Lakosai száma mintegy 20,000-re számittatik. Mindeze­ket szó­ló a­ gyűlés nagyon tisztelt ügyeimébe’s megte­kintésébe ajánlja, hogy eredetük, elrendezésük, léte­ző hiányaik ’s j kivánataik előadásába nem ereszke­dett, a’ hely , idő ’s körülmény mentse.­­— Nyava­lyáinak járovány bélyege a’ lobos ugyan, de mely az orvos- sebészi szakgyűlésben közlendő, befolyá­sa következéséből nagy hajlammal bir az idegesre; ’s ez vala nagyon tisztelt társulat oka az alapszabály szerint az ezen gyűlésre kitűzött kérdésekre, me­lyek egyfelől ezt, másfelől a’ görvélyt, okait, óvó- és gyógymódjait tárgyazzák. Az uralkodó járvány­­két rendszert tapasztaltatik szembeszököleg megtá­madni: a’ kül- és bel-légezet­, 's a’ táprendszert , — de bocsánatot kér szinte közgyűlést nem érdeklő részle­tekbe avatkozásért. — A’nép szelleme nagyon csendes békeszeretö. Felséghez, törvényhez ragaszkodó, a’ mezei gazdaságot fájdalom eddig kirekesztöleg mi­­velő köznép még nem léphete­ bé a' miveit gazda­ság küszöbén, melyet a’ nagyon tisztelt fökormányzó­k nagyméltósága felfogva, közelebbi gazdasági kí­sérleteink­ 's kiállításainkat úri személyes megjele­nésével kegyeskedett ébreszteni; de az iparnak oly nagy előmozdítója a’ népesedés terjedtével a’ föld becse nevekedvén, ébreszti csendes nyugalmából az eddig veszteglő népet­ A’ mesterségek mivelése is kis honunk városai köztt az első helyek közzé szá­mítható, hogy külföldhez hasonlitólag miként áll­junk, azt szenvedő kereskedésünk adatai bizonyít­ják, de ez így állott m­ás nemzetek gyermeki korá­ban is, és örömmel láthatja a’ tapasztaló az igyeke­zetét, csak hogy ha fiatal, vagy embert akarunk vá­rosunkból látni, el ne kényeztessük. A’ természeti tudományok mivelése iránti részvét é s azoknak mi­velése a’ mostani kor feladatául látszik kitűzve lenni, melyre bizonyosan a’ gyűlés tagjaivali szoros’ egybe­­köttetés , az egyesült erő és törvénye szerint legsi­­keresb hatályt ígér. így nézi ugyan­is szónok a'jelen évi gyűlést, mint egy jótékony hatást ígérő ro­kon látogatást, melynek első fellépte elég ha felé­breszti az egészben a’ természettan iránt megkíván­tató részvétet, ha megismerteti minden rangunkkal, hogy a’ természet szélesen elágazó tudományai azok, melyek az embernek gyönyörvágyát a’ keleti kénye­lemig, egésségét a’ bérezek lakosokéig, jóllétét az osztrák népéig biztosítja,­­s hogy ezen tudományok mennyire haladtak, azt ezen gyűlésben előforduló munkálatok kimutatandják ; ’s elég, ha eszméink ki­cserélésével egymás személyét ismerni kezdjük, — a’ jövő évek azután bebizonyitják, hogy ezen láto­gatás czélját vétve, csak is convenientia vala, mely­től Isten mentsen, vagy pedig kitűzött czéljának m­egfelelőleg az általános természettan mivelését húzza maga után, ’s imé itt ezen szép körben a’ föméltósága elnök és tekintetes alelnök urakat szi­véből ismét üdvezelve, bátor ügyfeleit föméltósága 's a’ tek, alelnök engedelmökböl a’ baráti közre munkálódás megkezdésére felszólítani. A’ podhalanok. Minden országnak fekvési viszonyai, la­kosainak foglalkozásaira és élete módjára túl­nyomó béfolyással bírnak. Esen igazság körü­­­letét legtisztábban hegyes, magasan fekvő or­szágok tanusitják, melyeknek mély völgyeikben sebes havasi vizek zuhannak-e) 5 sajátságos ég­hajlat, növények és állatok az országnak vagy földnek különös arczulatot adnak, ’s az em­bert sajátságos jellemmel bélyegzik. Esen igaz­ság, teljes mértékében illik »’ Tátra északi lej­tőin lakó lengyel havasi népre, mely podha­­lan nevezetet visel, a’ hal vagy hol (szláv) szótól, mi alatt magas, kopass hegyet hegye­ket értenek, melyek az élőfák határán túl még magasra felemelkednek. E­ nép az alan­tabb fekvő hegyeken megtelepedett gorallok­­tól (hegylakosoktól), és a’ sikság lakosaitól magát egészen külön népnek tartja, ’s ez u­­tolsókat lach (lengyel) nevezettel különbözte­­ti­ meg. E’ havasi lakosok életök módjára és szokásaikra nézve a’ tyrolisi, svájczi, francsia és a’ spanyol pyreneusok lakosaihoz többet hason­lónak, mint a’ krakovidékiekhez és mazurok­­hoz, kikkel csupán csak nyelvök közös. Minél inkább közeledünk a* Tátrához, annál magasbra emelkednek a’ hegyek, me­lyeket mély völgyek hasogatnak keresztül, ’s e’ völgyekben faluk nyulnak­ el hoszu vonalok­ban , 's e* falusi lakok vagy épületek között csak a’ szentegyházak, papilakok és a’ csap­székek, tünnek­ ki a’ többi parasztkunyhók vagy kis házak köztük Gyakran bajos elhatá­rozni, hol végződik vagy kezdődik ez vagy *) A’ tisztelt érdemes orvos tudor és kir. tanár úr en­gedelmével , a’ súrlódás, mi szükséges is, a’ kolozs­vári orvosok köztt sem hijánzik , minek a’ közeleb­bi nagy­gyűlésen eléggé érthető példáit lehetett hal­lani. Ez igen természetes ; orvosokra mint hírlap szerkesztőkre illik: Homo sum, humani­a me nihil alienum puto. Szek­.

Next