Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-10-22 / 85. szám
ROM ÉS KÜLFÖLD 1844. (Második félév.) §^-k SZállta Kolozsvár. Kedden( October 22-én, 1844. Tartalom) Beszéd. , SZESZÉD. Mit köszönhetni a társulatoknak és társalgásnak erkölcsi, tudományos és politikai tekintetben? 's mit várhat tőle, tudós nem tudós, s mit főleg az orvos? Felolvasta Kolozsvárit 1844 b. sept. 6-án a’ természetvizsgálók nagy gyűlésében Szilágyi Miklós orv. tudor és kir. tanár. (Folytatás.) Egy embernek élete rövid, értékei csalódhatok, értelme korlátolt, ’s ha a’ tudományok műelei a’ meghasonlás kétélű fegyverét is gyakorolják, majd elé majd hátra sújtván vele, úgy bizonyosan sisyphusi munka napszámosai. A’ távollét ’s ismeretlenség könnyen férerétést, a’ féreértés vitatkozást, ’s ez ellenségeskedést húz maga után, a’ tudományok nagy kárára, s ez leginkább érdekli a szemlélődési ’s természet tudományt, mint a’ féreértésnek legbővebb forrásait. Egy tekintélyes férfi sokszor öszvetiporta egész századok tudományos gyűjteményét, egy két elvnek féreértése miatt, ’s vas jármába fogta a’ következő nemzedékeket hasonlólag érthetetlensége által. De csakugyan voltak olyanok is, kik barátsági viszonyok közti mivelték a’ tudományokat, közlötték egymással elveiket, közerővel dolgoztak a’ Minerva templomában s a’ hol a’ különböző nézetek meghasonlást szülhettek volna, ott egy barátságos közlekedés, beszélgetés eredményéül az egyetértés olajága alatt frigyet kötöttek. Nem említem azon tisztes ’s mindnyájunk előtt ismeretes férfiakat, kik karöltve fázadoztak a’ tudományok mezején , de azt állítom, hogy ezek rövid életök alatt több jót tettek a’ tudományoknak, mint egész századok a’ maguk tudós czivakodásukkal, kölcsönös megczáfolásukkal, ingerült viszszaorlásukkal a’ kritika paissa alatt, a’ mely alig teljesítette valaha kötelességét, az igazítást. Azt mondják hogy a’ kritika, rosta, mely a’ szeméttel bibelődik. Mások azt erősítik hogy istenaszszony, ’s tulajdon lépiböl él, rásztkorosi családjára nézve, hogy ennek atyja a’ tudatlanság, anyja a’ kevélység, nénje az irigység, húga a’ közvélemény , gyermekei pedig a’ zaj, szemtelenség, ostobaság, hiúság, önkényü határozás, pédántság , durvaság. Ilyen társaságban bizonyosan nem örömest mulatnak a’ múzsák. De hála századunk nemtejének korunkban ez sok részben másként van , a’ bírálás fegyvere, melynek éle sokszor epébe mártva, ’s csorbán használtatott hogy a’ vágás szaggatással történjék, ma már (legalább a’ miveltebbek közti) ha élesre köszörülve is, de mérgezetlen használtaik ; a’ rosta szabályszerűbb, ’s a’ konkolylyal együtt nem hullat keresztül annyi buzaszemet. Egynéhány év óta alkalmasint lerontatott az idegenkedés chinai közfala, a’ személyes társalgásból kölcsönös bizalom származott, barátsági viszonyok szövődtek, a’ tudományos vizsgálódásokban előforduló homályok az egésznek értelmi fáklyája áltat felvilágosíttatnak, a’ kísérletek szövevényes ösvénye kigyomláltatik, ’s a’ rokonszenv közezélű terveket tűz ki a központosított erőnek. Az eredményeket tekintve, ezen közlekedési mód divatba jövetele óta, csak örömérzést fejezhetünk ki , elhallgatva egyebeket, legyen elég említenem az élettannak, vegytannak újabb időbeli óriási lépéseit. Nem politikai ezen társulatnak czélja, de vannak politikai hasznai. Mint az öblös tükör tűzpontjában egyesült sugárok, onnan világot és meleget fejtve ki hajlanak viszsza : így a’ honnak minden tájékairól egy helyre gyűlt szakférfiak, új világot és meleget gerjeszthetnek az előkbe vett tárgyakra, ’s az egész polgárzatra nézve, hasznos ismeretekkel, lelkesüléssel oszlanak szét, saját műtéteikre. Itt tájékozzák magukat a’ már bebizonyult és a’ még bizonytalan ’s meghatározandó tapasztalatokra nézve, ’s különböző helyek ’s hajlamok szerint, meg is osztják a’ munkát, kitűzik a’ szempontot, s a’ társalgás által szerzett személyes ismeretség, bizalom és barátság öszvemunkálása segédkarokat nyújtva gaz* 85