Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-26 / 95. szám
1844. 95-k szám» HON ÉS KÜLFÖLD (Második, félév.) Kolozsvár. Kedden november 30*án, 1844. Tartalom A’ joniai szigetek. Corfu. Országgyűlési irományok. A’ joui «i I szigetek. Corfu. (Folytatás*) A’ második ostrom után, 1T1Q-ben Corfu városát egy rettenetes szerencsétlenség érte. Karácson első napján a' régi várerősségnek sziklába vágott nagy lőpor raktárába a’ menny- Ue lecsapott, melyben éppen akkor nagyon sok lőpor volt felhalmozva. A’ felvetett sziklaboltozatok rázkódása és ropogása oly rettentő volt, hogy az az egész várost, mint valami erős földrengés, milyenek e’ szigeten gyakran vannak, megrázta. A’ lakosok mindnyájan azt gondolták, hogy világ vége van. Szinte egyelten egy ház sem maradott épségben , a’ szétrepülő szikladarabok a’ házak fedeleit beverték a’ lakosok , kik mindnyájan a’ szent Spiridion templomába csődültek, oly rémülésben voltak, hogy mint tébolyodottak egymásba ütközve nyargaltak , minden pillanatban a’ szigetnek és városnak teljes elsülyedését és az utolsó ítélet napját várván. Képzelhetni valamennyire e’ rettentő romlást, ha elgondoljuk, hogy egy roppant sziklába vágott boltban , melynek falai talán ötven lábnál is vastagabbak voltak, több ezer mázsa lőpor volt felhalmozva , s e roppant sziklatömeg vettetettfel.A’ kikötőben öt hajót a’ lehulló szikladarabok elsülyesztettek, a’ többi hajók kisebb nagyobb mértékben mind megrongáltattak, s egy mértföldnyi távolságnál meszszebb egy őrházikó darabjai találtattak meg, a’ mely a’ sziklán a’ raktárajtajánál állott vala, ’s e’ daraboktól nem távol az őrkatonák elégett csonka tagjai hevertek. Oszvesen több ezer ember vesztette el e’ borzasztó esemény által életet , ’s még ma is borzadással említik Corfu lakosai e’ rettenetes szerencsétlenséget. E’ raktár most ismét tökéletesen helyre van állítva, ’s azt a’ mennykö bécsapása ellen villámhárító (mennykőfogó) védi. A’ campoformói békekötés által 1787-ben a’ róniai szigetek és azokkal együtt Corfu is a’ franczia köztársaság hatalma alá estek, de már 1790-ben a’ francziák kénytelenittették Corfut ’s azzal együtt a’ jóniai szigeteket mind az orosz-török ostromló seregnek átengedni. Éhséggel vették meg az oroszok Corfu várát. A’ tilsziti béke által a’ róniai szigetek ismét franczia uralkodás alá kerültek, de az angolok azokat csak hamar egymásután a’ francziáktól ismét elfoglalták, az erőhatalom által meg nem vehető Corfut kivéve. A’ lakosok búsultak az oroszok távozásán, kikhez nagyon vonszódtak, mivel ugyanazon egy valláshoz tartoztak, ellenben a’ zsidók a’ francziákat szerették, mivel ezek által a görökökkel és olaszokkal egyenlő szabadságot nyertek, a’ szegény Izrael népe itt, is a’ görögök és olaszok állai az előtt nagyon nyomatott. Napoleon elbukása után az első párizsi békekötés által a’ ronnai szigetek l Nagybritánnia oltalma alatt ismét köztársaságnak nyilatkoztattak. Egy jelen volt tanú az átadást a’ következőképpen irja re. Az 1813-ik év közepe óta az angolok Corfu szigetét kemény ostromzár alatt tartották, úgy hogy csak nagyon keveset ’s utoljára éppen semmit sem tudhattunk meg a’ szárazföldön történt dolgokról , csak midőn néha egy egy albániai vagy egy egy görög szerit tehette az angolok szemességét elkerülhetni, csak ilyenkor tudhatánk meg valamit arról, de azt is csak hiányosan , mi Európában történik, ’s néha éppen az igazsággal ellenkező híreket, mivel a kormányzó, Donzeld tábornok, az igazságot a’ lehetőségig titokban tartotta. A’ lipcsei ütközet után, midőn már a’ szövetségesek a’ Rajnán átmentek vala, még sokáig Berlinben hittük lenni a’ francziákat. Csak midőn megkisérteték, hogy a' franczia szolgálatban álló albaniai ezred Olaszországba szállitassék, mely ezred Corfuban feküdt mint őrsereg ’s nagyobb részint szökevényekből állott, kik a’ kegyetlen roniai Ali pasa dühe ’s zsarnoksága elől menekedtek vala meg, csak ekkor nyertünk több világot az európai eseményekre nézve. Az albániai sereg, véd rendetlen katonaság.