Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-22 / 32. szám

lap), ez minthogy még eddig Brassóba meg nem jött, csak ennyiben említethetik­ meg.— 4) Figyelmet érdemel még egy irodalmi lap „Archiva Albinei“ estimmel, mely oláh régi­ségeket és ipart tárgyaz. Beléje legtöbbet ír egy Szauleszkul nevű professor. — Ezen besorolás az olvasók némelyikének egy kis­sé tán unalmas volt, midőn a’ „Hon és Kül­föld“ idei ö­k számában volt már egy orosz penna után közölt czikk az oláhországi iro­dalom állásairól, mit én, miután figyelemmel megolvastam , azt egyoldalúnak és pártszel­le­­műnek találtam; de leginkább azt vettem­­ ész­­re , miképp az ismertető nem bírt elég adat­tal az egészről, mert különben nem mondta volna, hogy „Oláhországnak még sokáig nem leend saját irodalma.“ Én azt mondom, hogy legyen minden egyebe, csak orosz irodalma ne legyen soha. Igen természetes, miképp az oroszoknak nem eshetik jól, hogy az olaszor­­szágiak és moldovaiak a’ franczia és olasz nyelvet tanulják inkább, mint az oroszt, és hogy elkezdik hagyni azon hetüket, melyek­kel az oroszok is élnek. — Én remélem, mi­képp nem sokára világosabban és helyesebben fogom megismertethetni a’ magyar olvasó kö­zönséget az egyetemes oláh irodalomról, an­nak kezdetétől a’ jelenkorig, r. I. Egy Ud­OSSIm­egyei polgár ész­revétele az alsó fejéri közgyűlésről. Ápr. 6-kán déli fél 12 őre érkezem Nagy- Enyedre. Az emberben nem­ lévén hatalmasabb és kielégittetést igénylőbb ösztön az ujságki­­vonásnál, kérdezősködtem a’ közgyűlési té­nyekről. Nem lehetek szerencsés oly ember­re akadni, ki az egész gyűlés folyamát felö­lelni birva, nékem egy szép egészszel tudott volna kedveskedni, hanem belé vágva köze­pébe, így szólt : bár ő Kemény Dénes, és idősb farkas Sándor a’ derék székből kihul­lanak. Elég­ felelék’s enni sem tudva boszu­­ságomban, elindulok ezen nemes megyébeni jószagocskámat megtekinteni. S tudva, hogy kikből áll az a' nép erkölcsi parányisága mi­att hatalmas dynastia, mely a’ társaság jöven­dőjével legkisebbé sem gondolva,csupán szen­vedélyből hatalmát a’ jók kiirtásában gyako­rolja , ’s nem fárad­ ki soha ily silány és nemtelen örömük élvezetében, igy szólék ma­gamban: A’ Capitoliumtól a’ Törpei szirtig csak egy lépés van, ’s azon egyéneket, kiket ma az értelmes többség a’ Capitoliumban is te­­ljesitett, holnap a’ hajtogatott és megfizetett néptömeg a’ Tarpei szirtről dobja­ le az ülő mélységbe. Ily sorsa vala Sextus Mariusnak a’ gonosz Tiberiustól vezetett aljas nép által. Az a’ gonoszság, mely akkor volt, fájdalom­ még mind él; ’s úgy látszik nem lehet oly Aristides, kit az ám­ánykodó tömeg ne szám­űzne, ’s úgy tetszik mit sem hibázom, ha báró K. D. és F. Sándornak a’ jelen tisztuji­­tás alkalmávali kimaradásukat, melyet egyébi­ránt ezelőtt két versben is kértek nem az e­­szes közvéleménynek, hanem az ily ármány­kodásnak tulajdonítom. Bár jönne­ el valahára az idő, mikor a’ népek királya az élelmes­ség, szétdulatott trónját viszszakapná és nem az alacsony korteskedés, hanem ő tenné a’ liszteket , mert e’ nyomasztó keservet nem bírhatja­ el a’ kebel, hogy még a’ magát első­nek tartó Alsófejér is elfeledkezett magá­ról, ’s békén tűri­ el, hogy bár mily képpel legyen is valaki, de ha a’ kortesekkel, vagy azok aljas érdekükkel kapcsolatban nincs, hivatalra nem számolhat! Kolozs megyei. Hirdetések. TILSON­ ŐS FIA könyvárusoknál megszerezhető. Czaft és Hard Históriai vígjáték 5 felvonásban Gutzkow után SZILÁGYI SÁNDOR 8-ad rét 123 lap kametszetes csinos boríték­ba főzve ára 50 xr. p. p. A’ Kolozsvárott létező Erdélyi nemzeti színház foly­ó évi november 1-től kezdve a’ jövő télire haszonbérbe adatni határoztatván , a’ bérleni kívánok jelentsék magukat idei jú­lius 20- ig személy­esen, vagy bérmentes le­vélnél fogva kolozsvári tanácsos és színházi országos bizottmányi tag Gross Gusztávnál, magyar utszában 433 szám alatti háznál. Kolozsvárott április 10-kén 1845-ben, Kolozsvárit, május 5-kén s következen­dő napokon a’ Bodor Pál felső szentiiszai gyü­mölcsös és oltoványos kertje, árverés utján részenként a’ többet igériknek elfog­adatni.— Ezen kertet megnézni, s annak becséről va­lamint felosztási módjáról tudomást szerezni kívánókat, addig is a’ tulajdonos szívességgel fogad. —

Next