Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-23 / 41. szám
Hollandiában a’ zsidóknak a’ keresztyénekéhez teljesen hasonló polgári állása van. Francziaországban az 1791-ki alkotó gyűlés határozatai, Napoleon organisatioja, továbbá az 1814-ki charta, és főleg az 1830-i charta ’s az azt kiegészítő utólagos törvények szerint, a’ zsidók minden státuspolgári és politikai jogok birtokában vannak, melynél fogva általános hivatalviselési képpességgel bírnak. A’ körül belől 65.000 főre menő zsidók közzül Francziaországban, 1 tábornagyi méltóságot visel, 37 a’ katonaságnál tiszti ranggal szolgál, 51 a’ nemzeti gárdánál tiszt, 1 királyi ügyvéd, 37 orvos, 3 tudós, 3 jegyző, 18 ügyvéd, 5 ügyviselő, 5 köztanitó (professor,), 1 az academia tagja, 1 kamarai követ, és 84 a’ becsület rend lovagja. A’ zsidóknak saját consistoriumaik vannak, melyek egy Párizsban lévő fő consistorium alatt állanak. Az isteni tiszteletre és oskolákra szükséges költségek egy részét a’ státuspénztár fedezi, ezek évenként 90 — 100,000 frankra mennek. Az udvar eléggé szabadelmű arra, hogy zsidó és keresztyén közti különbséget ne tegyen. Belgiumban és Hollandban a’ franczia Lefolyásnak kell tulajdonítani az emancipátiót. Belgiumban ugyan hollandiával a öszszeköttetése alatt némi megszorítások léteztek, de az elválás nyomán ezek is elenyésztek, így az 1815-ik évi augustus 24-ről kelt alaptörvény, Hollandiára és Belgiumra nézve következőket határozott: „mindennémű vallásesemények teljes szabadsága, mindenki számára biztosíttatik, a’ státusban létező minden vallásfelekezetek, egyforma pártfogást élveznek, a’ király minden alattvalói, vallás különbség nélkül, hasonló polgári és politikai jogokban részesülnek, és mindennémű hivatalokra , méltóságokra egyforma igénynyel bírnak, bármely vallás szerinti isteni tiszteletnek nyilvános gyakorlatát megakadályozni nem szabad, kivévén ha általa a’rend és közbátorság veszélyeztethetnék.“ A’ belga alkotmány 1831-k évi február 25-ről ekképpen szól: mindennemű vallások szabad gyakorlata valamint a gondolatok bármi módoni nyilatkozatának szabadsága biztosíttatik,de fenntartatik azon vétségek és kihágások elnyomtatási joga, melyeket szabadság gyakorlata mellett elkövettethetnek, senki sem köteleztetik bár mely vallás isteni tiszteletében, annak cselekvényeiben ’s szertartásaiban bármi módon részt venni, vagy annak ünnep napjait megütni. A’ státusnak nincs joga bármely vallás szolgáinak kinevezésébe, beiktatásába elegyedni, azoknak főnökeikkeli közlekedését, vagy határozataik nyilvánossá tételét megtiltani. Az oktatás szabad. Mind két országban az isteni tisztelet és közoktatás költségeit (Belgiumban évenkint 10,000 frank) a’ státus pénztára viseli és a’zsidók a’ kereskedésen kívül más foglalkozásokat is űznek, névszerint: béres szolgák, csizmatisztitok és teherhordók. — Angliában a’ szokás erejénél polgárilag teljesen felszabaditvák a’ zsidók, de nem egyszersmind politikailag és közjogilag is, számok mintegy 27,000-re mehet. Fia bár mindennémü polgári iparágat űzhetnek és fekvő birtokot is szerezhetnek, mindazáltal a’ catholicismus ellen intézett testületi akta C o r p o ra tio ns acte , valamint a’ Test act által minden közhivatalokból, ezen akták megszüntetése után pedig a’ catholikusok felszabadítása nyomán behozott új esküvési minta által a’ községi hivatalok viselhetésétől is közvetve eltiltanak. Az esküvési mintának 1835-ben történt változtatása ismét nagyobb szabadságokat engede nekik , melynél fogva scherifek is lehetnek, és ezen az angol honi igazgatásban oly fontos hivatalt jelenleg 2 zsidó viseli. Tudományos mivelődésüket tekintve az angol egyház elvéből folyó, ’s az angolhoni egyetemek látogatását feltételező szabályok gátlólag hatnak a’ zsidókra. Csak kevéssel ezelőtt még a’ rendes hallgatók lajstromába soroztatni kívánt tanulóknak Oxfordban az angol egyház eskü mintáját alá kelle irniok, mely rendszabály azonban annyira változtatást szenvedett, hogy ezen a’ hit czikkeit magában foglaló minta, csak a’ tanári rangra előléptetés alkalmával iratik alá, mi Cambridgében is igy van. Melynél fogva a’ zsidók ezen intézetek látogatásától közvetve el vannak zárva. Az úján felállított londoni egyetemben a’ vallás különbségre való tekintet átalján fogva mellőztetik , sőt 1838 óta bizonyos Sylvester nevű zsidó tanitja a’ természeti tudományokat. Egyébiránt a’ nép , sőt maga az udvar is több szelíd türelmet tanúsít a’ zsidóság iránt, mint ezt felvilágosodással dicsekvő több más népeknél ’s udvaroknál láthatni. (Folytatása következik.)